Tegnap, vagyis hétfőn este a kormánypárti nyilvánosság egyik legismertebb képviselője kóserpecsétet nyomott a péntek esti tüntetésre. Az ATV Egyenes beszéd című műsorában Mráz Ágoston Sámuel politológus, a Nézőpont Intézet igazgatója kényszeredetten ugyan, de végül is kibökte, hogy az influenszerek szervezte tömegrendezvényen akár százezren is lehettek. Ez kétszerese annak a számnak, amely eddig közszájon forgott a nyilvánosság fórumain. A méricskélésben hogyan jutottunk el idáig?
Ahhoz, hogy kikerekedjék a válasz, érdemes áttekinteni a színhely történetét. Az állami ünnepségek számára kijelölt részt 1932 óta nevezik a Hősök terének. A pesti Városliget belvároshoz közelebbi részén, a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum épülete között terül el. Alapterülete 11 ezer és 12300 négyzetméter között mozgott. A két szám közt valószínűleg az a különbség, hogy a nagyobba beleszámították a tereptárgyak – a magyar történelem nagyjairól készített szobrok és a két szemközti intézmény – által elfoglalt felületet is. Felsorolás a korabeli sajtóból.
Az Eucharisztikus Világkongresszus első napját 1938 májusában 300 ezren állták végig. Néhány hónappal később ugyanennyien követelték a Felvidék visszacsatolását. 1946 márciusában az úgynevezett Baloldali Blokkot 400 ezren köszöntötték, 1948 júniusában a két munkáspárt egyesítését pedig 500 ezren. Félmilliónál többen 1957. május 1-én mentek ki a Városligetbe, hogy meghallgassák Kádár Jánost. Az erről közölt fényképek tanúsága szerint két Hősök teréről beszélhetünk.
Az egyik a két múzeum közé zárt terület, amelyen 70 ezer ember fér el, ha cipőkanállal szorítják őket egymáshoz. Ez 2019 szeptemberében megtörtént, amikor Bryan Adams ingyenkoncertet adott. A tágabb értelemben vett Hősök tere foglalja magába az igazi tömegrendezvényeket, amelyek kiterjedtek a Dózsa Györgyről elnevezett útvonalra, egészen a Városliget sarkáig, ahol 1956 októberéig a Sztálin-szobor állt. De folytatva a felsorolást, 1989. június 16-án Nagy Imrét és mártírtársait az újratemetés előtt búcsúztatták 250 ezer ember jelenlétében. A számból arra lehet következtetni, hogy többen szorultak a környező utcák torkolatába, mint amennyien a Hősök terére fértek.
A CÖF (a Civil Összefogás Fóruma) 2009 áprilisában előrehozott választást követelt 200 ezer tüntető segítségével. 2021 szeptemberében pedig Ferenc pápa szentmiséjén 150 ezren vettek részt. Ekkor a tudósítók vitába keveredtek a miniszterelnökséget vezető miniszterrel, Gulyás Gergellyel, aki százezerrel többet mondott. Általánosítva a jelenséget, ama médiumok, amelyek rokonszenveztek az eseménnyel, fölébecsülték a helyszínen lévők számát, akik viszont ellenszenvvel viseltettek iránta, alábecsülték. A kettő átlagából rajzolódik ki a reális szám.
A péntek esti tüntetésről szólván tegnap az rtl.hu felvázolta az alapterületet, amely a Hősök terén kívül a Dózsa György útba torkolló Benczúr utcáig és az Andrássy sugárút Rippl-Rónai mellékutcájáig terjedő részt is tartalmazza. Ez 53 ezer és 155 négyzetméter, ebből a tereptárgyak miatt le kellene vonni ötezer négyzetméternyit. Vagyis 48 ezerrel számolhatunk. Pénteken este a Hősök terén sokan voltak, de mégse szorultak össze az emberek. Egy négyzetméteren három ember zsúfolható össze, 2024. február 16-án két és fél tüntetőre jutott egy négyzetméter. Az rtl.hu munkatársa a környező utcákban álldogáló tüntetőket már ritkásabb helyzetekben észlelte, így jött ki nála 130-140 ezer helyszínen érdeklődő.
Mivel magyarázható mégis, hogy inkább a százezerhez vonzódom? Hát merek én vitatkozni a kormány nevében közvéleményt kutató felméréseket végeztető és értelmező politológus százezret hitelesítő álláspontjával? De az is belejátszik a múltkori, ötvenezresre hajló posztom pontosításába, hogy akkor ismerjük majd fel a nagy visszhangot keltő tüntetés országos jelentőségét, ha folytatása következik. Vidéken, legalább a 100 és 200 ezer közti lélekszámú városokban. Vagyis az 1,7 millió lakosú Budapestnek nem három százaléka vette célba a Hősök terét, hanem hat, azaz minden száz fővárosi lakosból nem három, hanem hat.
A nagyvárosokban hasonló arányban kéne tüntetéseket szervezni a kegyelmi ügyről és a belőle kinőtt gyermekvédelmi botrányról. Debrecenben 202 ezren laknak, ez arányosan 12 ezer tüntetőt jelentene. Szeged: 161 ezer/9600. Miskolc: 156 ezer/9200. Pécs: 141 ezer/8400. Győr: 130 ezer/7800. Nyíregyháza: 117 ezer/7000. Kecskemét: 110 ezer/6600. Székesfehérvár pedig 100 ezer/ 6000. Elvileg persze. A gyakorlatról az egyetlen ellenzéki napilap adott hírt. A miskolci tüntetést civil egyesületek szervezték, és „több mint háromszázan vettek részt” rajta.
A Népszava február 17-i számában az északkelet-magyarországi tudósító, Doros Judit idézte az egyik szervezőt is, aki szerint ez „miskolci viszonylatban már komolynak számít”.
Tíz mondat a Hősök tere befogadóképességéről
Becslések szerint ötvenezren vettek részt. (Vajna Tamás újságíró, Qubit, 2024. február 17.)
Lehettünk vagy ötvenezren. (Föld S. Péter újságíró, HírKlikk.hu, 2024. február 17.)
Az Origo letüntikézte az 50 ezres tüntetést. (Szekeres István újságíró, Facebook.com, 2024. február 17.)
Nem ötvenezren voltunk, hanem vagy 150 ezren. (Pottyondy Edina influenszer-tüntetésszervező, Facebook.com, 2024. február 17.)
Reálisan 100 ezer fő felett volt bőven. (Brúszel László rendezvényszervező, Facebook.com,2024. február 17.)
Ez egy gyermekvédelmi workshop volt, kiskonferencia, csak meghívtak rá 200 ezer embert.. (Bojár Iván András művészettörténész, Facebook.com, 2024. február 17.)
Nagyjából 130-140 ezer demonstráló lehetett a megmozduláson. (Kovács István újságíró, rtl.hu, 2024. február 19.)
Közel százezer ember. (Dezse-Zelenka Dóra újságíró, PestiSrácok.hu, 2024. február 19.)
Lehet, hogy volt százezer is. (Mráz Ágoston Sámuel politológus, ATV, 2024. február 19.)
Valóban összehoztak egy több tízezres, talán ötvenezres demonstrációt. (Megyeri Dávid újságíró, Magyar Nemzet Online, 2024. február 20.)
A szerző Médianapló-bejegyzése 2024. február 20-án.
