Miniszterelnökünk körül úgy alakult a helyzet, hogy kétfelé kell beszélnie. Orbán Viktornak az Európai Unió és a NATO külföldi összejövetelein meg kellett szavaznia az Oroszország elleni szankciókat. Hazatérve pedig úgy kellett megnyilvánulnia a hívei előtt, hogy még csak véletlenül se vádolhassák pálfordulással. Eme kényszerhelyzettel magyarázható, hogy a kormánypárti orgánumokban ki sem ejti Putyin nevét. De azt se mondta ki, csupán sugallja, hogy a szomszédunkban zajló háborút az ukránok kezdeményezték.
A kettős beszéd hátborzongató fejleménye az Origóban jelent meg, és tartalmilag végighullámzott a kormánypárti nyilvánosságban: „A 40 milliós Ukrajna a 140 milliós Oroszországgal háborúzik.” Vajon a magyar kormányfő kijelentése megfelel-e a valóságnak? Csakugyan Ukrajna háborúzik Oroszországgal? Igen, látszólag megfelel, elvégre a szomszédos országban, Ukrajnában dörögnek a fegyverek, és tízezer számra hullanak az emberek. De ha Orbán azt mondta volna, hogy a 140 milliós Oroszország háborúzik a 40 milliós Ukrajnával, akkor még inkább megfelelne a valóságnak.
Ha ugyanis az ukrán kormány kezdeményezte a háborút, vajon miért menekült el a hazájából 4 millió ember, minden tizedik ukrajnai állampolgár? Közülük pedig minden tizedik miért éppen nálunk kötött ki hosszabb-rövidebb ideig? Maradt tehát a sugallat. A célozgatás, sejtetés, utalás átlengi a nyilvánosság nagyobbik részét. Kormánypárti fórumain eljutottak odáig a véleményformálók, hogy a történteket némi habozás után már háborúnak nevezik. A jelzők sorrendje azonban arról árulkodik, hogy kötelező „ukrán-orosz háborút” írni, mondani. Jelentése annak fényében válik kétértelműből egyértelművé, hogy a másik politikai oldal nyilvánosságában szinte kizárólag „orosz-ukrán háborúról” írnak, beszélnek.Még szerencse, hogy nálunk nem a fegyverek ropognak, hanem csupán nyelvi háború zajlik.
Közvélemény-kutatások tanúsítják, hogy a kormánypárti véleményformálók jelzős sorrendje tévhitet eredményezett. A legtöbb médiafogyasztóban az rögzült, hogy az ukrán kormány támadta meg Oroszországot. Vagy legalábbis Zelenszkijék olyasmit csináltak, amely okkal váltotta ki a 140 milliós nagyhatalom válaszcsapását. A kommunikációs burokban tartott magyar állampolgárok több milliós tömege a legritkább esetben tájékozódik ellenzéki orgánumokból. A jelek szerint nem is hatolt el a tudatukig, hogy valójában mit jelent az a fránya „orosz-ukrán háború”.
Tíz mondat a háborús helyzet megítéléséről
Nem Európát képviselte Moszkvában, hanem Putyint képviseli Európában. (Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt Orbán Viktorról, ATV, 2022. február 1.)
Az oroszok visszaveszik azt, ami jog és igazság szerint is az övék. (Pilhál Tamás újságíró, PilhálMűvek.blog, 2022. február 22.)
A háború ötödik napján megjelent a „háború” szó. (Urbán Ágnes médiakutató a közmédiumok szóhasználatáról, Magyar Narancs, 2022. március 3.)
A pályaudvarokon nem sok feladatot vállalnak magukra az állami szervek. (Hetényi Zsuzsa orosztanár és alkalmi tolmács a menekültekről, Népszava, 2022. március 12.)
Egyetlen magyar sem kerülhet az ukrán üllő és az orosz pöröly közé. (Orbán Viktor miniszterelnök, Hír TV, 2022. március 15.)
Ruszkik haza! (Németh Zsolt Fidesz-politikus, Facebook.com, 2022. március 17.)
Putyin pincsije nem meri megugatni a gazdit. (Horváth Gábor újságíró, Népszava, 2022. március 21.)
Ha magát ez boldoggá teszi, akkor agresszornak tartom Putyint. (Lázár János Fidesz-politikus, hvg.hu, 2022. március 27.)
Amíg Orbán kormányozza az országot, Magyarország tagságát mindkét szervezetben – a NATO-ban és az Európai Unióban – fel kellene függeszteni. (Kőszeg Ferenc volt SZDSZ-politikus, Újnépszabadság.com, 2022. március 29.)
A 40 milliós Ukrajna a 140 milliós Oroszországgal háborúzik. (Orbán Viktor miniszterelnök, Origo.hu, 2022. március 31.)
Tíz mondat a kétharmadról
Ha nincs közös lista, a kétharmadot sem tudjuk megakadályozni. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus, ATV, 2020. augusztus 6.)
Ha nem lesz kétharmadunk, akkor nagyon sok bajunk lesz. (Vágó István DK-politikus az ellenzéki pártokról, Partizán, 2021. február 1.)
A kétharmad erőforrás. (G. Fodor Gábor politológus, Partizán, 2021. június 7.)
Mi kétharmadra készülünk. (Tordai Bence Párbeszéd-politikus, ATV, 2021. szeptember 10.)
A kétharmados ellenzéki győzelemnek nincs realitása. (Miklósi Gábor újságíró, 444.hu, 2021. szeptember 16.)
Polt Péter jóindulatán múlik, hogy a Fidesznek még megvan a kétharmada. (Pulai András szociológus, ATV, 2021. december 11.)
Kétharmadot az ellenzéki összefogás sosem fog összeszedni. Nekem erre most nagyobb az esélyem. (Gattyán György milliárdos, Forbes.hu, 2021. december 12.)
Két vádlott és egy gyanúsított biztosítja a NER kétharmadát. (Magyar György ügyvéd Boldog, Simonka és Völner honatyákról, Magyarügyvéd.blog, 2022. január 20.)
Biztos, hogy nem lesz a Fidesznek kétharmada. (Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Telex.hu, 2022. március 18.)
Ma úgy néz ki, hogy a Fidesz nyer, ha nem is kétharmaddal. (Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász, Helyben.hu, 2022. március 24.)
A szerző Médianapló-bejegyzései 2022. április elsején.
