E blogot, a Médianaplót 2002 első napján indítottam útjára, és a népszerű tévékabaréról többször is írtam. A bejegyzésekből idézek most egyet abból az alkalomból, hogy április 12-én, az országgyűlési választás estéjén az RTL Klub újra kezdi a Heti Hetest. A vázolt történet 1998 és 2002 között nagy visszhangot váltott ki a hazai nyilvánosságban. Nem állítom, hogy manapság nincs időszerűsége.
- május 22.
Helyreigazítási kérelem olvasható a 168 Órában. Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója szerint Mátyás Győző megsértette a jó hírnevét. A publicista arról elmélkedett a hetilapban, hogy a történész asszony miniszterelnöki főtanácsadóként avatkozott be a Heti Hetes szerkesztésébe.
A levél azért érdekes médiapolitikai adalék, mert azt is tanítom az újságírással kacérkodó főiskolásoknak és egyetemistáknak, hogy az első Orbán-kormány miként próbálta megrendszabályozni a sajtóműfajokat. Amikor a tudósítás kerül szóba, épp a Schmidt Mária kontra Magyar Hírlap-ügyet szoktam értelmezni. A Legfelsőbb Bíróság ugyebár végül is elmarasztalta a Magyar Hírlapot, amely egy tudósításban olyasmit közölt, aminek az igazságtartalmáról a perdöntő jogi fórum szerint nem győződött meg.
A napilap munkatársa azt a feladatot kapta, hogy számoljon be a Nyilvánosság Klub üléséről. Elment a tanácskozásra, végighallgatta a vitát, majd bement a szerkesztőségbe, és megírta a cikket. Másnap meg is jelent a tudósítás, benne az a részlet, hogy Vásárhelyi Mária szociológus kifejtette: Schmidt Mária történész, Orbán Viktor főtanácsadója rendszeresen betelefonál az egyik kereskedelmi televízióba, és változtatásokat kér-követel egy népszerű műsorban. (Emlékezetem szerint nem említette meg a Heti Hetest.) Schmidt azonnal perelt, de nem Vásárhelyi Máriát idézte bíróság elé, hanem a Magyar Hírlapot. Minden jogi fórumon vesztett, a Legfelsőbb Bíróság azonban megváltoztatta az ítéletet. A döntés szerintem életszerűtlen és sajtóellenes.
A késő délután induló és kora estébe nyúló rendezvény meg a lapzárta közti időben a tudósítónak az a dolga, hogy megfogalmazza azt a fránya cikket. A két-három órába hogyan férne bele, hogy egyenként ellenőrizze a felszólalók szavaiban rejlő igazságtartalmat? Ha a bírósági döntést komolyan veszik a szerkesztőségek, akkor a tudósítás műfajának befellegzett. Amikor az újságírás szemináriumon megvitattuk a fejleményeket, akkor a kommunikáció szakos diákok azonnal megértették az újságírók és a szerkesztőségek helyzetét. Csak azt nem értették, hogy Schmidt Mária tulajdonképpen mit is kifogásolt a hajdani sajtónyilatkozataiban.
Jóval később, már egy másik kormány országlása idején kiderült. A történész asszony most hangsúlyozza: ő nem miniszterelnöki főtanácsadóként fogalmazta meg a véleményét, hanem az RTL Klub tanácsadó testületének tagjaként. Mint írja, „feladatom és kötelességem volt a csatorna működésének figyelemmel kísérése”. Azon tűnődöm, ha nem ő ad tanácsokat Orbán Viktornak, az akkori miniszterelnöknek, vajon az RTL Klub vezetése fölkéri-e arra, hogy legyen tagja a tévé tanácsadó testületének? Vajon elválasztható-é egymástól a két tisztség? Az egyik nem a másikból következik?
Ráadásul Árpa Attila Ha én ezt a klubról egyszer elmesélem című könyvében azt pedzegeti, hogy Schmidt Mária miniszterelnöki főtanácsadó miként vágatta ki a Heti Hetesből Orbán Viktor nevét és az akkori kormányfővel kapcsolatos megnyilvánulásokat. Az RTL Klub hamarosan levonta a következtetést, és megszüntette a tanácsadó testületét. Mindazonáltal a magyar újságíró-társadalom fölött Damoklész kardjaként lebeg a Legfelsőbb Bíróság ítélete. A változatlanul érvényes döntés alapján a végrehajtó hatalom, jelenleg a Medgyessy-kormány bármikor számon kérheti bármelyik szerkesztőségen, hogy a közölt tudósításban miért nem tárta föl a hozzászólások igazságtartalmát.
A szerző Médianapló-bejegyzése 2026. április 6-án.
