2021. április 01. 09:39
A Kossuth Rádió szerint az ország első embere tegnap este „exkluzív” interjút adott az M1-nek. Az újságírásban íratlan szabály, hogy ha a jelzett szó idegen, illik magyar jelzőt választani hozzá. Ennek hiánya a kisebbik baj, nagyobb gond a jelző értelmével van. Az exkluzív a görög kleidosz (zár, retesz) szóból örökült át a latin claudo-ba, és az ex- (ki-) szócskával lett kizárólagos. De hogyan lehetne kizárólagos a tegnapi interjú a közszolgálati tévében, amely a közszolgálati rádióval közös épülettömbben működik, egy közös cég irányításával?
A miniszterelnök csak az idén 13 interjút adott a Magyar Rádiónak. Igaz, hogy az idén először ült be az M1 stúdiójába, de tavaly is interjút adott a közszolgálati tévének. A szeptember 12-i beszélgetésnek valóban exkluzív (kizárólagos) jelleget kölcsönzött a sokat idézett kijelentése, miszerint a koronavírus-járvány kezelését egyetlen mérőeszköz hitelesíti: a halottak száma. A pontos idézet megtalálható a bejegyzés után olvasható összeállításban. A miniszterelnök vitatott megállapításait tartalmazza, melyek a bírálók szerint a következetlenség mintapéldái. Bár nem osztom e felfogást, az kétségtelen, hogy Orbán Viktort a szaván lehet fogni.
Őt azonban nem zavarja, ha néhány százan átlátunk a szitán. Számára az a fontos, hogy négy nullával többen higgyék el a mondandóját, akik nem emlékeznek arra, vajon ugyanerről mit mondott néhány hónappal azelőtt. Csakhogy ami Orbán megnyilvánulásaiban következetlenségnek hat, az mostanában inkább a rugalmasság jele. A járvány ugyanis kiszámíthatatlan, szinte percről percre változik, és amit ő mond róla, annak szavatossága gyorsan avul el. Például tavaly március 13-án, pénteken reggel bejelentette, hogy nem zárja be az iskolákat, majd még aznap, 13 óra múlva kijelentette, hogy bezárja őket.
E hajlékonyság az alkalmazkodó képesség megnyilvánulása. Azért öltheti magára a következetlenség álcáját, mert miniszterelnökünk a rendelkezésére álló propaganda eszközök segítségével kialakította magáról a tévedhetetlenség látszatát. S mert nem tévedhetett a maga kreálta ellenfelek megítélésében, pillanatnyi állításait hajlamosak vagyunk kőbe vésettnek tekinteni a nem általa választott ellenség, a koronavírus megítélésében is. Tegnap este olyannyira nem mondott semmi egyedit – ez is az exkluzív jelentéstartományába tartozik -, hogy mindössze egyetlen mondatát jegyeztem föl: „A nyitás csalóka kifejezés.” Illett a bezárkózásról szóló kizárólagos interjúba.
Tíz Orbán-mondat a járványról
Emberéletekről van szó, ez minden mást megelőz. (Magyar Rádió, 2020. március 13.)
Nem kéregetünk, tehát nem megyünk az unióhoz, hogy adjatok meg segítsetek, meg ilyesmi, mert az nem működik, hanem magunkról gondoskodunk. (Magyar Rádió, 2020. március 20.)
Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy egyetlen beteg ember életéről se kelljen lemondani. (Magyar Rádió, 2020. április 24.)
Ezt a munkát én irányítom, tehát személyes garanciát is vállalok érte. (Magyar Rádió, 2020. május 1.)
Jobb állapotban fogunk kijönni a járványból, mint ahogyan belementünk. (Magyar Rádió, 2020. július 31.)
A védekezés sikerét a halálesetek, illetve a megmentett életek számában tudjuk mérni. (M1, 2020. szeptember 12.)
Április, amikor nagy valószínűséggel győzelmet hirdetünk a járvány ellen. (Magyar Rádió, 2020. október 30.)
Itt nem haltak meg emberek azért, mert nem volt ellátás a kórházban. Itt nem kellett a folyosókon fektetni az embereket. (Magyar Rádió, 2021. január 3.)
Aki nem regisztrált, azon nem tudunk segíteni. (Magyar Rádió, 2021. február 5.)
Szabad nyarunk lesz. (Magyar Rádió, 2021. március 26.)
