Csekély visszhangot keltett Gyurcsány Ferenc bejegyzése a miniszterelnökről. Négy napja a volt kormányfő pontokba foglalta, miért tartja nácinak hivatalban lévő pályatársát. Megengedi azonban, hogy történelmi ismereteink alapján azonosíthatjuk Orbán Viktort a korlátlan hatalomgyakorlás mediterrán (mussolinis) vagy német (hitleres) változatával.
A műsorvezetők szóba hozták a szokatlan hangnemű minősítést, a politikusok és politikai elemzők viszont kényelmetlenül fészkelődtek. Egy alkotmánybírósági határozat szerint a közéleti szereplők többet kötelesek elviselni, mint a köznapi tudat szférájában élő emberek. De a lenácizás és a lefasisztázás nincs-e túl az írott és íratlan szabályokon? Erre nincs kiforrott válaszom, azt viszont érzékelem, hogy a rendszerváltás utáni Magyarország két rangidős politikusa kölcsönösen utálja egymást. Ennek eltérő módon adnak hangot.
Gyurcsány senkinek sem engedi át a minősítést. Először 2001-ben, még csak vállalkozóként említette Orbán miniszterelnököt, utoljára a múlt szombaton. Közte pedig 175-ször. A jelenlegi kormányfő a legritkább esetben ejtette ki Gyurcsány nevét, eddig nyilvános helyen 13-szor. Minősítését az embereire bízta, ezt nevezik gyurcsányozásnak. Az eltérő módszerek ellenére abban hasonlítanak egymásra, hogy a másik jellemzésével perszonifikálták (megszemélyesítették) a közbeszédet. Az a benyomásom, hogy mérgező módon.
A volt miniszterelnök úgy minősítette Orbánt, hogy az olvasó ne nagyon érthesse a mondandóját. Azzal nyilasozta le, hogy Szálasi Ferenc tisztségében nevezte meg. Úgy nacionalistázta le két idegen szóval, hogy a nacionalizmus az etnikum összefogására irányuló kísérletet jelenti, virtigli jelzője pedig a tősgyökerest. Az ártány régies, paraszti életből való kifejezés, és kevésbé sértő, ha nem tudjuk, hogy herélt disznót jelent. A briganti csirkefogót, gazfickót, gonosztevőt, rablót, útonállót – a legutóbbi kifejezést Gyurcsány később külön is használta.
Vajon látta-e Tarantino Becstelen brigantik című filmjét? Az amerikai rendező egy zsidó különítménynek állít emléket, amelynek tagjai a Wehrmacht hátországában pusztították a nácikat és a fasisztákat. Az igazi kérdés persze az, hogy ha Gyurcsány Ferenc 2013-ban még nem tartotta fasisztának Orbán Viktort, 2022-ben hogyan jutott el a miniszterelnök lefasisztázásához.
Nagy hírre vergődött őszödi beszédében utalt arra, hogy ha már nem lesz rá szükség, akkor „Írok majd kibaszott jó könyveket a modern magyar baloldalról.” Lehet, hogy a pontokba szedett Facebook-bejegyzéssel készíti elő a visszavonulását? Lehet, hogy holmi szakácskönyvek helyett végre megírja azt a súlyos könyvet, amelyben helyet szorít egy Orbánról szóló fejezetnek is?
Tíz Gyurcsány-mondat Orbán Viktorról
Orbán nemzetvezető úr. (Kapcsolat, 2010. szeptember 4.)
Virtigli nacionalista lett. (Facebook.com, 2012. február 7.)
A miniszterelnök egy felelőtlen ártány. (YouTube.com, 2012. szeptember 15.)
Az önkény embere, de nem fasiszta. (Hírháttér.com, 2013. május 13.)
Aki kizárólag hatalomra tör, az diktátor. (InfoRádió, 2018. március 27.)
Politikai gazember. (ATV, 2019. február 9.)
Becstelen briganti vagy. (Facebook.com, 2019. május 7.)
Görcs rángatta útonálló. (Facebook.com, 2020. május 5.)
Orbán tényleg náci. (Facebook.com, 2022. november 26.)
Esetleg fasiszta? (Facebook.com, 2022. november 26.)
