Kőszeg Ferenc eddig az egyetlen, aki érdemben elemezte miniszterelnökünk nagy hírre vergődött megnyilatkozását. Terjedelmes esszéje tegnap látott napvilágot az Átlátszó nevű portálon. Március 19-én, a német megszállás 78. évfordulóján kopogtatta le az első betűket, és óhatatlanul eszébe jutott, hogy mit érzett, amikor a náci csapatokat meglátta a magyar fővárosban. Ötéves volt, és most felötlött mindaz a szörnyűség, amit a következő néhány hónapban átélt. Alighanem ezzel (is) magyarázható, hogy az Ukrajnából falatozó Putyinhoz közel álló Orbán Viktor március 15-i szónoklatát „virtigli náci beszédnek” nevezte.
Én már a háború után születtem, de szintén ötéves voltam, amikor apámról két cikk is megjelent a megyei lapban. A névtelen szerző szerint kulákokkal, horthysta tisztekkel, tehát a nép ellenségeivel cimborált. Egy présházban húzta meg magát, ahol azonban csak a szüretig maradhatott. Anyám lefizette a nagyközség egyetlen ávéhását, egy alhadnagyot, aki azt javasolta, hogy költözzünk a megyeszékhelyre, elvégre százezer ember között könnyebb elbújni. Ezzel (is) magyarázható, hogy a március 15-i szónoklatot nem nácinak, inkább nacinak nevezném.
A nacionalizmus az etnikum egybemarkolására irányuló kísérletet jelenti, márpedig országunk első embere gyakran beszél a trianoni sebek begyógyításáról, a nemzetegyesítésről. Tizennyolc tartalékossal örökölte a magyar hadsereget, ezért 2010 óta hadiipart fejleszt, és utalgat arra, hogy az igazi (virtigli) „legény” katonaviselt. S bár a nemzetegyesítést keresztezi, hogy a Szeged környéki magyarságot vasfüggönnyel választotta el a Szabadka környéki magyarságtól, nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy ama bizonyos hosszú asztalnál eltöltött öt órából jutott néhány perc Kárpátaljára.
Kőszeg Ferenc egyidős a 12 ezer négyzetkilométernyi tájegység 1939-es visszacsatolásával. A hányatott sorsú tájegység a háború után tartozott a Szovjetunióhoz, majd Ukrajnához. Most pedig talán jut egy falat a nemzetegyesítő magyar miniszterelnöknek is. Egyébként a továbbgondolásra serkentő esszében négy mondatot találtam, egynek helye volna a holnap megjelenő Lefülelt mondatok című összeállításban. A legrövidebbet választom, amely azonban nem a legérdekesebb. Igen ám, de az összetett mondatok úgy árnyalják a szerző figyelemre méltó szemléletét, hogy aligha férnek a válogatásba. E bejegyzés után érdemes dokumentálni őket.
Részletek a Várjuk már, várjuk az új magyar csodákat – Orbán szégyent hoz az egész országra című vendégblogból (Átlátszó.hu, 2022. március 25.)
Elő tud adni egy virtigli náci beszédet, karlendítés nélkül, nyílt zsidózás nélkül, de úgy, hogy a híveinek nem támad kétsége, hogy bízhatnak benne: egy igazi náci beszél hozzájuk.
Az egyik oldalon kizárólag Orbán és hívei állnak, akik ismereteiket a világról kizárólag az Orbán-médiából szerzik be.
Egy olyan ország miniszterelnöke kerüli el a vétkes /Putyin/ megnevezését, amelyet történelme során kétszer szállt meg az orosz nagyhatalom.
/Szijjártó Péterről/ Orbán házi papagája.
A szerző Médianapló-bejegyzése 2022. március 26-án.
Idézetek korábbi bejegyzéseiből
Tíz mondat Oroszországról (március 26.)
Magyarország számít Oroszország nagyszerű szakmai felkészültségére, világszínvonalú technológiájára. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Távirati Iroda, 2013. január 31.)
A világpolitikában zajló átrendeződésnek még nem látszik a vége, de a válság utáni nemzetközi gazdasági életben Oroszország vezető szerepe biztosra vehető. (Szijjártó Péter keleti nyitásért felelős államtitkár, Magyar Online, 2013. október 25.)
Az igazi Paks-botrány az, hogy a kormányfő a gazdasági-kereskedelmi helyzetet megy áttekinteni Oroszországba, majd hazajön 3000 milliárdnyi államadóssággal. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Sonline.hu, 2014. február 7.)
Oroszország orosz rulettet játszik velünk. Csak éppen a mi tárunk tele van. (Kolláth György alkotmányjogász, ATV, 2014. február 11.)
Oroszország is veszélyes, de az egy slendrián ország. (Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, Válaszonline.hu, 2021. november 11.)
Ami egészen biztosan megállapítható, hogy Oroszország agressziót követett el Ukrajna ellen. (Kósa Lajos Fidesz-politikus, az országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke, Hajdú Online, 2022. február 25.)
Egy új Oroszországot ismertünk meg. (Bencsik András újságíró (Hír TV, 2022. február 27.)
Oroszország brutális módon érdeket érvényesít. (Prőhle Gergely volt külügyi államtitkár, ATV, 2022. március 3.)
Az Oroszország által indított háború védhetetlen és megmagyarázhatatlan. (Novák Katalin köztársasági elnökjelölt, Hír TV, 2022. március 10.)
Oroszország erkölcsileg megsemmisült. (Veres Gábor újságíró, ATV, 2022. március 11.)
Tíz mondat Putyinról (március 25.)
Tíz mondat Putyinról
Lassan mondom, hogy Putyin is megértse: Ruszkik haza! (Deutsch Tamás Fidesz-politikus, Twitter.com, 2014. március 3.)
Putyin elnök úr vitatott, de elismert szereplője az európai politikának. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2015. február 13.)
Putyin egy bajkeverő. (Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, uh.ro, 2016. október 10.)
Az a figura, aki minden gyengeséget kihasznál arra, hogy növelje a mozgásterét. (Szabó Dávid, a Századvég Alapítvány külügyi igazgatója, 888.hu, 2017. január 31.)
Putyin hozzánk már hazajár. (Bruck András író, Facebook.com, 2017. szeptember 7.)
Ezt a háborút nem lehet egyedül Putyinból megmagyarázni. (Krausz Tamás történész, Heti TV, 2022. március 1.)
Putyin nevére vette a háborút. (Makai József újságíró, kijevi haditudósító, 168 Óra, 2022. március 3.)
Putyin Európa összeomlását szorgalmazza. (Róna Péter, az ellenzék köztársasági elnökjelöltje, ATV, 2022. március 4.)
Putyint csak az orosz nép válthatja le. (Kőbányai János író, Origo.hu, 2022. március 13.)
Az ellenzék tíz éve építi azt a narratívát, hogy Orbán Putyin „pincsije”. (Hütter Marianna újságíró, magyar Hang, 2022. március 25.)
