2022. július 28. 11:05 – Zöldi László
A tusványosi beszédet sok oldalról jártuk körül. A legerősebb visszhangot a kevert fajúságról szóló eszmefuttatás váltotta ki. Nemcsak itthon, hanem a határokon túl is. De a beszédben volt egy másik gondolatmenet, amely rávilágít Orbán Viktor szónoki módszerére.
Azt fejtegette, hogy az Európai Unió vezetése szerint „Mindenkinek csökkentenie kell kötelezően 15 százalékkal a gázfogyasztását. Nem látom, hogy hogy’ kényszerítik ki, bár erre van német know how – régebbről, úgy értem.” (Miniszterelnök.hu, 2022. 07.23.) A második hogy utáni, rövidítést jelző ’ és a hatásszünetet jelző gondolatjel azt sejteti, hogy az előadó föltekintett a vázlatból, és olyasmit fűzött a leírt szavakhoz, amit rögtönzött. S mert ritkán használ idegen kifejezést, a know how (felkészültség, szakértelem) is a pillanat hevében jutott eszébe. Tartott azonban attól, hogy a közönség átsiklik a szellemesnek szánt utalás fölött, ezért a felvilágosításukra így nyomatékosított, vezetett rá: „régebbről, úgy értem”.
A jelenség ismerős. Olvasunk vagy hallgatunk valamit, és beugrik róla egy kifejezés. Sajnos azonban ki is mondjuk, és bár kuncogást vált ki a közönség egyik részében, a gyakorlott előadó érzékeli, hogy a kés is megállt a levegőben. A közönség soraiban megsértette azokat, akik nem tartják mulatságosnak a megjegyzését. A miniszterelnök humorizálásában nem az a bántó, hogy emlékeztette a németeket az Endlösungra (a végső megoldásra), vagyis a zsidók és más alantas „fajok” nagyüzemi megsemmisítésére. Az a megbocsáthatatlan, hogy miközben viccelődött a mai németekkel, akik egyébként államilag szervezett módon néznek szembe Hitler örökségével, megsértette 438 ezer magyar állampolgár emlékét.
Ama kevesek, akiknek sikerült visszatérni a koncentrációs táborokból, évtizedekig gyászolták a gázkamrákban megfulladt rokonaikat, barátaikat, ismerőseiket, köztük mintegy százezer gyereket. S bár a túlélők mára alig vannak már, a leszármazottaik aligha kuncogtak a jelenlegi magyar miniszterelnök odavetett megjegyzésén. Lehet persze azt mondani, amit Orbán Viktor ki is fejtett – olvasható a bejegyzésem utáni összeállításban -, hogy őt is meglepi, miként magyarázzák a szavait. Mégis hitelesebbnek vélem Gábor György megállapítását. A neves vallástörténész tegnapelőtt, a Facebookon értelmezte a miniszterelnök módszerét, és erre jutott: „A szónok pontosan tudja, hogy a kommunikációs mezőben nem ő, hanem a kommentelők hada fogja befejezni a beszédét.”
Tíz Orbán-mondat a beszédről
Mindig is utáltam a hosszú tanácskozásokat, legalább annyira, mint a hosszú beszédeket. (Magyar Rádió, 1999. június 28.)
/Évértékelő beszéd a Vigadóban/ Engem is zavarba ejt az általam elmondottak magyarázata. (Délmagyarország, 2000. február 14.)
Nem lehet a munkát beszéddel kiváltani, s a kormányzati eredményeket az ellenzék támadásával pótolni. (Fejér Megyei Hírlap, 2005. május 28.)
/A Nagy Imre koporsójánál elmondott beszédről/ A szöveg farigcsálása közben rájöttem, hogy a hétoldalas beszédet húzogatni nem lehet, inkább írtam helyette egy teljesen újat. (Magyar Nemzet, 2006. március 25.)
Durva beszéd soha nem vezet eredményre. (Hír TV, 2008. június 13.)
Nem vagyok híján a kurucos beszéd iránti szimpátiának. (Duna TV, 2013. március 4.)
/Semjén Zsoltról/ Irigylem őt, ő még mondhat fejből beszédet. (Miniszterelnök.hu, 2017. június 27.)
Életem első maszkban elmondott sajtótájékoztatóját vagy beszédét tartom. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, 2020. október 14.)
Az én hosszú beszédeim helyett minden elintézhető lenne röviden és egyszerűen is. (Miniszterelnök.hu, 2022. május 19.)
/A tusványosi beszéd utáni sajtótájékoztatón/ Nem akarok egy újabb hosszú előadást tartani, inkább képekben beszélek. (Miniszterelnök.hu, 2022. július 23.)
A szerző Médianapló-bejegyzése 2022. július 28-án.