Somogyi Zoltán az egyik legismertebb véleményformáló. Ötvenegy éves, két vagy három diplomája van. Szociológusi Budapestről, kommunikációs Pécsről, és mintha mostanság filozófiát is tanulna Szegeden. A kétezres évek elején alapította meg a Political Capital nevű elemző céget, akkor kerültünk személyes kapcsolatba a vidéki sajtó okán.
Társadalomtudományilag tájékozott értelmiségi benyomását keltette, azóta erről a rádióhallgatók, még inkább a tévénézők is meggyőződhettek. Rokonszenvvel kísértem közéleti pályafutását, különösen azután, amikor volt atlétaként megtudtam, hogy négy nagyszülője közül három atlétizált. Most azonban zavarba hozott. A Népszava mai számában cikk jelent meg a Magyar Labdarúgó Szövetség figyelemre méltó elemzéséről, és a sportrovat őt kérte föl, hogy értelmezze a tanulmányt.
Somogyi szerint „Az akadémiák rendszere politikai trükk. A miniszterelnök szeretett volna egy saját jó csapatot a szülőfalujába.” Meg is nevezte Felcsútot. A Médianapló olvasói tudják, nem először írok arról, hogy az ország első emberének háza van a faluban, a ház tövében stadion, mögötte pedig focistanevelde, több milliárdos költségvetéssel. Sok értékelő ezekből a tényekből vonta le azt a következtetést, hogy Felcsút a miniszterelnök szülőfaluja. Máskülönben miért halmozná el a kegyeivel?
A logikus feltételezés nem felel meg a valóságnak. Orbán Viktor sose nevezte Felcsútot a szülőfalujának, mindig a szomszédos faluból, Alcsútdonozből „származónak” vallotta magát. Az idézőjelbe tett szó arra utal, hogy a múlt század hatvanas éveiben a falusi asszonyok már nem föltétlenül otthon, bába közreműködésével szültek. Amikor eljött az idejük, beszállították őket a vonzáskörzet kórházába, hogy biztonságosabb körülmények között hozhassák világra a gyermeküket.
Orbán Viktorka tehát Fehérvárott született, ahonnan visszavitték Alcsútdobozra gőgicsélni. Vajon az Orbán-család miért költözött át néhány év múlva Felcsútra? Majd a politikus miért éppen Felcsúton épített magának házat, stadiont és akadémiát? Ezek érdekes kérdések, de a mostani bejegyzésben nem a választ keresem. Somogyi Zoltán a nyilvánosság egyik fórumán úgy emlegette körülbelül ezredszer a miniszterelnök nevét, hogy elfelejtett utánanézni, vajon hol is született. Ez nem szép ugyan tőle, de a szerkesztőség kiküszöbölhette volna a csorbát.
Ha a sportrovat interjút készített volna vele, talán még benne is hagyhatta volna a tévedést, elvégre az interjúalany felelős a mondandójáért. A cikk műfaja azonban háttér-elemzés, amelyhez egy szakember segítségét kérte az újság. S ha a „szakértő” rosszul tud valamit, akkor bizony az újságírónak, Vincze Attilának nem érdeke érintetlenül hagyni a tévedést. Kérdés persze, hogy a szerkesztőség számára mennyire nyilvánvaló az a fránya tévedés.
A bejegyzésem utáni összeállítás tíz idézetet tartalmaz a patinás napilap legutóbbi tíz évfolyamából. A megszólalók fele-fele arányban vélik Felcsútot a miniszterelnök szülőfalujának (tévesen), illetve kedvenc falujának (helyesen). S akad egy belső munkatárs, Hargitai Miklós, aki a szülőfaluzás helyett kétszer is bedobja Székesfehérvár nevét. Az immár csak egyetlen ellenzéki napilap civilben sportújságíró főszerkesztője, Németh Péter igazán kiírhatná a szerkesztőség homlokzatára, hogy „Orbán Viktor nem Felcsúton született.”
Tíz mondat a Népszavából
Felcsút, vagyis Orbán Viktor szülőfaluja egészen véletlenül a kormányváltás óta virágkorát éli. (Szerkesztői megjegyzés, 2014. február 5.)
Orbán kedvenc faluja. (Veress Jenő újságíró, 2016. május 2.)
Orbán faluja. (Haraszti Miklós volt SZDSZ-politikus, 2016. december 23.)
A pénz Mészáros Lőrinc távozása után is aranyesőként hullik majd Orbán Viktor szülőfalujára. (Batka Zoltán újságíró, 2018. április 25.)
Drukkerek járkáltak fel s alá a kétes népszerűségnek örvendő szülötteiről ismert község fő utcáján. (Hatos Szabolcs sportújságíró Felcsútról, 2018. május 7.)
Felcsút Orbán Viktor faluja. (Nagy N. Péter újságíró, 2019. március 9.)
A román Kondukátorhoz egyre több dolog kapcsolja a magyar illiberális vezetést, és ennek csak egyik – bár legismertebb – szimbóluma a Vezér szülőfalujába épített stadion és első ligás focicsapat. (Gál Mária újságíró, 2022. február 10.)
A Fejér megyei falu szakralizálása minden elemében hamis – a jelenlegi miniszterelnök Székesfehérváron született, és Alcsúton nőtt fel. (Hargitai Miklós újságíró Felcsútról, 2022. augusztus 27.)
A felcsúti valójában alcsúti; hogy az előbbi mi módon került az utóbbi helyére a születés-misztériumban, arról tényleg érdemes lenne megkérdezni egy lélekbúvárt. (Hargitai Miklós újságíró, 2023. október 24.)
A miniszterelnök szeretett volna egy saját jó csapatot a szülőfalujába. (Somogyi Zoltán szociológus, 2023. november 11.)
A szerző Médianapló-bejegyzése 2023. november 11-én.
