Vajon szintet léptek-e Orbánék? Ezen tűnődöm, amióta olvastam egy fészbukos bejegyzést. Lendvai Ildikó nyugalmazott pártelnök ma, az éjfél utáni percekben azt írta föl az üzenőfalára, hogy „A hatalom szintet lépett.” Egy ügyesen kiválasztott fővárosi gimnáziumból kirúgtak öt tanárt, mert polgári engedetlenkedtek. A hatalmon lévők nyilván felmérték, hogy ha eltávolítanak néhány közérzetének nyilvánosan is hangot adó pedagógust, akkor megfélemlítik a több mint százezres hivatásrendet.
Az a benyomásom, hogy a tanárok és tanítók sosem voltak a társadalmi elégedetlenség zászlóvivői. Engedetlenkedésükből annyira telt, hogy magukra csukták a tanterem ajtaját, és úgy okítottak bennünket, ahogy jónak látták. Tegnap kaptam egy levelet Kaliforniában élő osztálytársamtól. Amikor itthon járt, dicsértem, hogy fél évszázadnyi amerikázás után is választékosan beszél magyarul. Mire most ezt válaszolta: „Kis Pista tanár úr nélkül” nem tanult volna meg úgy magyarul, hogy a mérnöki munkáját kifogástalanul végezhesse angolul. Ha sokat káromkodó magyartanárunk hallaná ezt a sírjában, elégedett lehetne önmagával. A múlt század hatvanas éveiben alig titkolt szemléletével fejezte ki elégedetlenségét a magyarul rosszul beszélő hatalommal szemben.
A bejegyzésem utáni összeállításban többen is meghatározták a polgári engedetlenséget. Nem versenyeznék velük. Beérem azzal Kleist világhírű drámahőse, Kohlhaas Mihály és a nála hatékonyabb Gandhi nyomán, hogy polgári engedetlenség az, amikor a polgárok nem titokban tiltakoznak. A titokban tiltakozást nagyon megtanultuk az évszázadok során, korunk hősének mégis Simkó Edit általános iskolai tanárt tekintem. Néhány hónapja betoppant az igazgatójához, és azt mondta neki, hogy akkor ő most polgári engedetlen lesz. A magányos tettből országos mozgalom lett, és már a megértő igazgatók sem tarthatják az iskola falain belül.
A hatalmon lévők politikusok, akik ellenzéki korukban maguk is gyakorolták azt a fránya polgári engedetlenséget, most példát statuálnak. Szintet léptek, és félő, hogy eredménnyel járnak. A polgári engedetlenséghez ugyanis polgárok kellenének. Olyan emberek, akikről ezt mondta az úgynevezett polgári kormány miniszterelnöke, néhány héttel a hatalom elvesztése után: „Polgár az, aki megadja a másik ember méltóságának kijáró tiszteletet, és saját maga számára is elvárja azt.” (Orbán Viktor, Magyar Nemzet, 2002. július 6.)
Tíz mondat a polgári engedetlenségről
Ilyenkor marad a polgári engedetlenség. Azt jelenti, hogy tudjuk, mit teszünk, és vállaljuk annak minden szükséges következményét. (Orbán Viktor Fidesz-politikus a kordonbontásról, RTL Klub, 2007. február 2.)
A polgári engedetlenség a fennálló jog kötelező erejét tagadja egy magasabb rend érvényére hivatkozva. (Varga Csaba jogászprofesszor, Magyar Nemzet Online, 2007. február 8.)
A polgári engedetlenség erkölcsi célzatú, erőszakmentes és nyilvános, arccal, névvel elvállalt, közérdekű törvénysértés. (Tamás Gáspár Miklós filozófus, KettősMérce.blog, 2016. március 23.)
A polgári engedetlenség békés ellenállás. (Majtényi László alkotmányjogász, ATV, 2017. június 15.)
A magyar jogrendszerben polgári engedetlenség nincsen. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2017. június 16.)
A polgári engedetlenség valamilyen szabály vagy rendelkezés tudatos megszegése. (Sándor Zsuzsa nyugalmazott bíró, 24.hu, 2021. március 27.)
Bementem a főnökömhöz, és mondtam neki, hogy holnap és is polgári engedetlen leszek. (Simkó Edit általános iskolai tanár, 24.hu, 2022. február 17.)
Az egyszemélyes polgári engedetlenség nem része a jogrendnek, így nem fogadható el. (Pintér Sándor rendőr vezérezredes, kozoktatásért felelős belügyminiszter, Telex.hu, 2022. május 18.)
A polgári engedetlenség morális okból vállalt jogsértés. (Zeller Judit államjogász, a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet munkatársa, Klubrádió, 2022. szeptember 15.)
A civil engedetlenség, az a jövő. (Demszky Gábor volt budapesti főpolgármester, Klubrádió, 2022. szeptember 24.)
Médianapló – 2022. október 01.
Forrás: Újnépszabadság