Megkezdődtek a latolgatások. Mi lesz például a nyilvánosság gleichschaltolt (egybehangolt, központosított, államosított) intézményeivel? Dévényi István az elsők között kért szót, és azt fejtegette a Hang.hu április 13-i számában, hogy „Nem lesznek névtelen milliárdosok, akik névtelen felajánlásaikkal összedobják a működési költséget.”
Dévényi kolléga fiatal korában Fidesz-aktivista volt, az Orbán közeli sajtóban is dolgozott, de csakhamar kiábrándult a rendszerből, és a hozzá hasonló újságírókkal együtt a Magyar Hang című hetilapban jelenteti meg figyelemre méltó írásait. Adok a véleményére, de most nehéz eldönteni, vajon az idézett megállapításával vitatkozom-e, vagy csak félreértem. Az viszont biztos, hogy egy 2018-as gesztusra utal, amidőn a sajtó Orbán-kormányhoz közel álló tulajdonosai fölajánlották portfóliójukat a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak. Az akkori információ szerint a KESMA rövidítésű nonprofit cég 471 szerkesztőséget markolt egybe.
Abba most nem mennék bele, hogy ez a hazai nyilvánosság hány százaléka volt, mert erre csupán becslések vannak, de kétségkívül a legnagyobb hálózat jött létre. Az olvasó a bejegyzésem után talál egy összeállítást a KESMÁ-ról alkotott véleményekből. Köztük ellenzéki újságíróktól való idézeteket is, amelyekben a szerzők készpénznek vették, hogy a tulajdonosok merő lelkesedésből, ingyen engedték át cégeiket egy kormány közeli alapítványnak. Ezt egyértelműen bizonyító dokumentumok híján aligha cáfolhatom. Mindazonáltal üdvös volna, ha ők is meg velük együtt Dévényi István is eltűnődne egy cáfolhatatlan mozzanaton.
Andy Vajna, az Amerikából visszatárt hazánkfia hollywoodi filmproducerből lett a magyarországi filmügyek kormánybiztosa. Mellékesen Lapcom gyűjtőnévvel néhány újságot is üzemeltetett, köztük az 1910 óta megjelenő szegedi Délmagyarországot és a legnagyobb példányszámú vidéki napilapot, a győri Kisalföldet. Halála előtt néhány héttel adott egy interjút, ebben kifejtette: „Én a Mediaworkstől kaptam egy ajánlatot a Lapcomra. Mivel én ezt üzleti vállalkozásnak tekintem, a felkínált összeget néztem, ami megfelelő volt ahhoz, hogy eladjam.” Nos, gazdasági újságírók utánanéztek az üzletnek. Arra jutottak, hogy Vajna Lapcomja 6,16 milliárd forintot ér a médiapiacon. Az interjúból kisejlik, hogy ehhez hasonló összeg érkezett a számlájára.
Most, utólag pedig képzeljük el, hogy ő volt az egyedüli oligarcha, aki kilógott a sorból, és pénzt kapott a portfóliójáért? Mellesleg a 20 millió forintos alaptőkéjű (!) KESMÁ-hoz került csomag összértéke 30,611 milliárd forint volt. Nem becsülöm le az Orbán-kormányhoz húzó sajtóvállalkozók hazafias érzelmeit, Vajna közléséből mégis az a következtetés vonható le, hogy ők is jobban örültek volna, ha kapnak némi pénzt az állítólag önmaguk által fölajánlott portfóliójukért. De üsse kő, tételezzük fel, hogy tévedek, és Andy Vajna csak álmodta, hogy hatmilliárd forintot kapott a Lapcomért, és a többi tulajdonos csakugyan ingyen szabadult meg az orgánumaitól. Hurrá, mert akkor most, a Fidesz választási veresége után újabb áldozatot hozhatnak a hazáért.
Hogy a KESMA életben maradhasson, és változatlanul szolgálhassa az ellenzékbe szorult Fideszt, a hajdani tulajdonosok ugyan dobjanak már össze néhány milliárd forintot a KESMA-lapok működtetésére.
Tíz mondat a KESMÁ-ról
Én a Mediaworkstől kaptam egy ajánlatot a Lapcomra. Mivel én ezt üzleti vállalkozásnak tekintem, a felkínált összeget néztem, ami megfelelő volt ahhoz, hogy eladjam. (Andy Vajna médiavállalkozó, Index, 1918. december 10.)
Keresztény, nemzeti, konzervatív újságírást szeretnénk, ehhez kell az alapítvány. (Varga István ügyvéd, a KESMA-kuratórium elnöke, 24.hu, 2019. január 22.)
A svéd, a dán, a spanyol és a francia kormány a sajtószabadság ügyét firtatta. Hogyan lehetséges, hogy a magyar sajtó 80 százalékát egyetlen kormányközeli alapítványba szervezték? (Magyari Péter újságíró, 444.hu, 2019. szeptember 17.)
A lelkes tulajdonosok mind önként és ingyenesen bocsátották vagyonelemeiket az alapítvány rendelkezésére. (Kelen Károly újságíró, Média1.hu, 2020. április 15.)
Igazán mulatságos, ahogy Schmidt Mária magánpénzből megvásárolja a nagy múltú Figyelőt, azt a fideszes szennysajtó részévé teszi, majd ingyen és bérmentve átadja a kijelölt alapítványnak. (Bauer Tamás DK-politikus, Facebook.com, 2020. augusztus 31.)
Ingyen összekoncentrált KESMA. (Tamás Gáspár Miklós filozófus, 2020. szeptember 1.)
Sokmilliárdnyi ingyen, „önzetlen” felajánlás. (Szabó Yvett újságíró, hvg.hu, 2021. január 8.)
A KESMA kapta meg ajándékba 2018 őszén egyetlen napon az összes kormány közeli médiavállalatot. (Bakos András újságíró, magyarnarancs.hu, 2021. március 15.)
A formailag „független” alapítvány technikailag hatékony központosított szerv, amely 500 sajtóterméken keresztül a legkülönbözőbb társadalmi rétegeket célozza meg, és befolyásolja üzeneteivel. (Berényi Judit újságíró, Újnépszabadság.com, 2024. április 18.)
A mai magyar nyilvánosság egyik kulcsszava a koncentráció. A KESMA ezért lett a korszak egyik meghatározó jelképe. (Szabó Andrea szociológus. Múosz.hu 2026. március 13.)
A szerző Médianapló-bejegyzése 2026. április 15-én.