Egy félreértést szeretnék tisztázni. Tegnap idéztem Orbán Viktortól tíz mondatot, az egyik a határon túli magyarokra vonatkozott. Művelt olvasóm vitatta, hogy egy bizonyos szállóige Orbántól származik. Helyette Torgyán Józsefet tüntette föl szellemi kútfőként. A félreértés oka, hogy az idézetből lespóroltam néhány szót, amelyek megítélésem szerint nem tartoztak a lényeghez.
Eredetileg így hangzott a Magyar Rádió 2016. február 28-i adásában: „Ismerjük persze a szakállas viccet is, miszerint Magyarország az egyetlen ország a világon, amely saját magával határos, ráadásul köröskörül.” A tegnapi idézetben Magyarországgal kezdődött a mondat. Ha nem a lényegre összpontosítottam volna, akkor elkerültem volna a félreértést. A korholást köszönöm, már csak azért is, mert lehetőséget teremtett arra, hogy utánanézzek a szállóige eredetének.
A rendszerváltás után tűnt fel. Az egyre ismertebb metafora arra utalt, hogy 1920. június 4-én megszűnt a történelmi Magyarország. Elvesztette területének kétharmadát, és minden harmadik magyar a határon túlra került. Azóta értelmezik e jelenséget politikusok, publicisták, írók és történészek. A Horn-kormány idején például két politikus vetélkedett az ellenzéken belüli hatalomért. Torgyán József és Orbán Viktor egyaránt úgy vélte, hogy amelyikük szemléletesebben jeleníti meg Csonka-Magyarországot, a köztudat befolyásolásában előnyre tehet szert.
Ha a szállóige szájról szájra vándorlását követjük, akkor a pártelnökök vetélkedésének két előzménye is feltűnik. Mindkettő Eperjes Károly nevéhez fűződik. A színész 1994-ben beszállt a Fidesz kampányába..Országgyűlési képviselőjelöltként Egerben interjút adott a helyi lapnak, ekkor azonban még nem részletezte a történelmi vízióját. Másfél évvel későbbre halasztotta, midőn már átengedte mandátumát egy másik Fidesz-politikusnak. A második interjú a győri napilap egyik szombati mellékletében látott napvilágot, és Gülch Csaba literátus újságíró készítette.
A színész ama összefüggésbe ágyazta a mondandóját, hogy államalapító István királyunk Szűz Máriának ajánlotta az országot. Íme, a szöveg: „Mária országában vagyunk, amit Trianonban felosztottak. De jelentem, Szent István etnikummal együtt, határtalanul ajánlotta fel az országot. Hiába vagyunk a világtörténelem egyetlen olyan országa, amelyet saját maga vesz körül, ez a mennyben akkor is úgy van felajánlva, ahogyan fel van ajánlva. Akármit csinálnak.”
A színész szerint tehát István sok nemzetiséget kormányzott katolikus értékrendben. A következő ezer évben pedig akármilyen államok alakultak is ki a Kárpát-medencében, a magyar volt és maradt a legnépesebb etnikum. Hitvilágát, hagyományait azoknak is figyelembe kéne venniük, akik a történelmi Magyarország peremén nemzetállamokat hoztak létre. E felfogást nevezik magyar szupremáciának (fölénynek, felsőbbrendűségnek, vezető szerepnek), bár a latin kifejezést Eperjes Károly sohasem használta.
Az elsőséget nem venném el tőle, a sokféle változatban megfogalmazott szállóigét mégis barátjának és eszmetársának, Orbán Viktornak kölcsönzöm. Ő szintén kétszer vette szájára a hasonlatot, másodjára azonban már nem ellenzéki politikusként, hanem kormányfőként. Ezzel a Szűz Máriának ajánlott ország félhivatalos állásponttá vált. Ez pedig azt jelenti, hogy az immár ötszörös miniszterelnök nemcsak a határral övezett Magyarország, hanem a határtalan magyar nemzet vezetésére is igényt tart.
Tíz mondat egy sűrített hasonlatról
Ez az ország, amely saját magával van körülvéve. (Eperjes Károly színész, A Nap, 1994. április 16.)
A világtörténelem egyetlen olyan országa vagyunk, amelyet saját korábbi maga vesz körül. (Eperjes Károly színész, Kisalföld, 1996. január 6.)
Geopolitikai sajátosság, hogy Magyarország a világ egyetlen országa, melyet saját maga vesz körül. ( Orbán Viktor Fidesz-politikus, Délmagyarország, 1996. április 30.)
Köztudomású sokat támadott definícióm: Magyarország a földkerekség egyetlen olyan országa, amelyet önmaga határai vesznek körül. (Torgyán József kisgazda politikus, Új Magyarország, 1996. augusztus 5.)
Magyarországon kívül Európának egyetlen olyan állama sincs, amely körös-körül hajdani önmagával lenne határos. (Sütő András erdélyi író, Magyar Nemzet, 1997. december 20.)
Magyarország az egyetlen ország Európában, amely a határain kívül rekedt nemzetrészekkel körülvéve voltaképpen önmagával határos. (Horváth András vajdasági újságíró, Magyar Szó, 1998. február 18.)
Saját magunkkal vagyunk körülvéve. (Csete György építész, Magyar Rádió, 2004. december 26.)
Körül vagyunk véve saját magunkkal. (Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter, Echo TV, 2015. július 10.)
Ismerjük persze a szakállas viccet is, miszerint Magyarország az egyetlen ország a világon, amely saját magával határos, ráadásul köröskörül. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, 2016. február 28.)
Magyarország olyan ország, amely minden oldalról önmagával van körülvéve. Mint kenyér a héjával, és a héjában van a vitamin. (Márfi Gyula veszprémi érsek, Magyar Szó, 2018. augusztus 20.)
A szerző Médianapló-bejegyzése 2023. június 2-án.
