Ha valamelyik Facebook-üzenőfalon felbukkan a nevünk, bármelyik olvasó megoszthatja velünk ama bejegyzést. Tegnap így kaptam Lee Ji-yeontól A tévképzeteink Makó vitézzel című írást, amely a Bekiáltás blogban jelent meg 2022. május 17-én. Szerzője Kabai Domokos Lajos továbbgondolta az ismert közmondásról akkoriban írott cikkemet. Az alapkérdésben kifejtett álláspontomat nem vitatta, nálam azonban enyhébben ítélte meg azokat, akik az „Olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől.” szólást nem az eredeti értelmében használták.
Ha a köztudatban úgy rögzült, mintha a két város közti távolságról szólna, vajon jobban járunk, ha nem papolunk arról, hogy valójában mást jelent az a fránya közmondás? Válasz helyett a kínai nevű, bár tökéletes magyarsággal fogalmazó „küldönc” épp azon a napon örvendeztetett meg az idestova két éve megjelent bejegyzéssel, amikor a Magyar Távirati Iroda tudósított arról, hogy országunk első embere fölavatta a makói wellness szálló, a Hagymatikum új egységét. Tízperces mondandóját a két település közti távolságra építette.
A biztonság kedvéért ma reggel megnéztem a Délmagyarország című szegedi újság online változatát is. Szabó Imre alapos tudósításából kirajzolódott a szónoklat kerete. Miniszterelnökünk azzal kezdte, hogy Makóról az embereknek a hagyma jut eszükbe, de rögtön utána az imént idézett mondás. Majd a világpolitikai helyzetet ecsetelve úgy folytatta, hogy „Jeruzsálem ma nem is lehetne Makótól távolabb.” S ezzel fejezte be az okfejtést: „Mi azt akarjuk, hogy Makó ma ne legyen messze se Brüsszeltől, se Pekingtől, se Jeruzsálemtől.”
Moszkvát, gondolom, tapintatból vagy taktikai okból nem említette, pedig nagyobb esély van arra, hogy a makói fürdőt ellepjék az orosz turisták, mint a kínaiak. De mielőtt Orbán Viktor kijelentéséről kifejteném a véleményemet, hadd foglaljam össze, hogy a múlt század nyolcvanas éveiben miként jutottam el a népi szólásmondás eredeti értelméhez. Nyomdába küldtem Mezei András interjúját, az Élet és Irodalom főmunkatársa ugyanis a Szovjetunióban élő zsidók kivándorlásáról érdeklődött. A nemzetközi akcióban közreműködő magyar diplomatát szólaltatta meg.
Ama kérdésre, hogy „Valójában milyen messze van jelenleg Makó Jeruzsálemtől?”, Györke József sejtelmesen válaszolta: „Mit mondjak? II. András seregével egykor Makó vitéz is eljutott Akkóba.” Abba a városba, ahol a magyar sereget szállító hajó kikötött. Onnan még annyit kellett Makóéknak gyalogolniuk Jeruzsálemig, mintha Makó városából Kecskemétig kellett volna eljutniuk. Tanúsíthatom, hogy az interjú készítője és alanya is fölkészült a beszélgetésre. Ráadásul egyiknek sem állt érdekében, hogy a közmondás elterjedtebb, népszerűbb és pontatlanabb változatát használja.
A részletekkel nem untatom az olvasókat, a lényeg az, hogy két kutató tanulmányaiból kiderült: a királyi keresztes hadjárat idején Makó városa még nem is létezett. Makó vitéz azonban nagyon is élt. Társaival együtt Velencében szállt hajóra, majd felöntött a garatra, és a fedélzeten szenderült álomra. Néhány óra múlva arra ébredt, hogy a parton kereszt csillog a templomok totején. Azt hitte, hogy Jeruzsálemhez közeledik a hajó, noha csupán a dalmáciai Spalato (a mai Split) tornyait látta. A harcostársai erre mondták viccelődve: „Messze van még Makó Jeruzsálemtől.”
Ezt az értelmezést vette át 1850-ben Ballagi Mór nyelvész, aki a Magyar példabeszédek, közmondások és szójárások gyűjteménye című könyvében így fogalmazott: „Annyira van, mint Makó Jeruzsálemben.” A nyelvérzékem azt sugallja, hogy nem Makó városára gondolt, hanem Makó vitézre. A következő másfél évszázad sajtójában akadtak, akik az eredeti jelentés jegyében idézték a mondást. A többség azonban a metaforát (sűrített hasonlatot) arra szánta, hogy érzékeltesse: a két város, a két világnézet, a két életérzés között áthidalhatatlan a távolság.
Holott az eredeti jelentés arra utalt, hogy a Spalatónál fölriadt Makó vitéz Velencétől már négyszáz kilométernyit vitorlázott, ennyivel került közelebb Jeruzsálemhez. A távolság tehát korántsem áthidalhatatlan. A keményebb, kérlelhetetlenebb változat használói közé tartozik a mai közélet szereplői közül Csizmadia László CÖF-vezető, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője, Niedermüller Péter DK-politikus, Orbán Viktor miniszterelnök, Rákay Philip publicista, Szabó Tímea Párbeszéd-, Szilágyi György Jobbik- és Szili Katalin akkor még MSZP-politikus.
Két eset lehetséges. Vagy nem voltak tisztában a szólás eredeti jelentésével, vagy utánanéztek ugyan, mégis úgy vélték, hogy a hatás kedvéért érdemes a közbeszédben elterjedt változathoz alkalmazkodni. Ami pedig Orbán Viktort illeti, róla általában is elmondható, hogy szereti használni a népi mondásokat. A bejegyzésem utáni összeállításból kirajzolódik, hogy a legutóbbi években többször is kidomborította a Makó városa és Jeruzsálem közti irdatlan távolságot. Holott a hazai nyilvánosság első számú kedvezményezettjeként akár élhetett is volna az ismeretterjesztés lehetőségével.
De ha már elvállalta az avató beszédet, aligha várható el tőle, hogy éppen most világosítsa föl a makóiakat arról, hogy semmi közük Jeruzsálemhez. Az a benyomásom, hogy a politikusok amúgy is hajlamosak rájátszani a kevésbé iskolázott választópolgárok tévképzeteire. Ha az emberek szemébe mondanák, hogy egyik-másik közmondásunk nem felel meg a valóságnak, akkor a választók még képesek volnának sértésnek is venni, hogy kizökkentik őket a beidegződéseikből, a komfortzónájukból. Ezzel magyarázható, hogy a magyar politikusok kerülik a felvilágosítást, a szembesítést a történelmi valósággal.
Példánknál maradva ritkán szokták Makót vitéznek, vezérnek, lovagnak, kapitánynak vagy legénynek nevezni.
Tíz mondat Makóról és Jeruzsálemről
Az árverés olyan messze áll tőlünk, mint Makó lovag Jeruzsálemtől. (Torgyán József volt kisgazda politikus az állami földek licitjéről, Magyar Nemzet, 2016. április 23.)
Olyan messze vagyunk ettől, mint Makó kapitány Jeruzsálemtől. (Komlódi Gábor ügyvéd, ATV, 2019. december 3.)
A rég álmodott valódi demokrácia olyan messze áll tőlünk, mint Makó vitéz Jeruzsálemtől. (Ujj János aradi újságíró, NyugatiJelen.com, 2020. június 10.)
Ahogy a mai magyar pártkocsmát elnézem, Makó vezér közelebb volt Jeruzsálemhez, mint a mi pártjaink a demokratikus minimumhoz. (Kaltenbach Jenő volt ombudsman, Újnépszabadság.com, 2020. augusztus 6.)
A mai neoliberális csoportosulás olyan messze van a baloldaltól, mint Makó Jeruzsálemtől. (Szili Katalin volt szocialista politikus, Pesti TV, 2021. május 26.)
/A „német Európa” koncepciótól/ A magyar életösztön olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2021. október 15.)
A Momentum és mindaz, amit ők képviselnek, olyan távol áll az én világnézetemtől, mint Makó Jeruzsálemtől. (Rákay Philip publicista, Klubrádió, 2021. december 15.)
Ukrajna olyan messze van az uniós tagságtól, mint Makó Jeruzsálemtől. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2023. november 10.)
Az ellenzéki pártok egyelőre olyan messze vannak a kormányzástól, mint Makó Jeruzsálemtől. (Nagy Ervin politológus, 2024. március 7.)
Mi azt akarjuk, hogy Makó ma ne legyen messze se Brüsszeltől, se Pekingtől, se Jeruzsálemtől. (Orbán Viktor miniszterelnök, Délmagyarország, 2024. március 24.)
A szerző Médianapló-bejegyzése 2024. március 25-én.
