A mögöttünk hagyott hét egyik legérdekesebb eseménye Pápa és Győr között történt. A két város közti országutat, az úgynevezett 83-ast egy 36 kilométernyi szakaszon korszerűsítették. Felaprított autógumik keverékéből alakították ki az új felületet, amely állítólag másfélszer tartósabb lesz a korábbinál. A szakaszt Orbán Viktor avatta föl, kétszeresen is.
A szalagavatásnál beszédet rögtönzött. A politikai elitben ő ért leginkább a képes beszédhez, amelynek ugyebár kulcseleme a hasonlat. Ennek legigényesebb változata a metafora, a sűrített hasonlat. Miniszterelnökünk ezúttal nem szerepelt élete csúcsformájában, feltalálta ugyanis a higított hasonlatot. Az illett a helyzethez, hogy elmondta: „A saját út a jó út.” Arra utalt, hogy már nem kell külföldi segítség az úthálózat fejlesztéséhez, mert Lázár János közlekedési miniszter jelentette neki, hogy országutat és vasutat mi, magyarok önállóan is képesek vagyunk építeni.
Az orbáni mondat alkalmas arra, hogy a kormánypárti sajtó kiemelje, és a médiafogyasztókat megkínálja az általánosítható üzenettel: lám, a miniszterelnök harcolt Magyarország önállóságáért, sőt kiharcolta a szuverenitásunkat. Engem az foglalkoztat inkább, hogy Orbán a képes beszédet tengeri hasonlattal higította fel. Ami akkor sem illett a hangsúlyozottan szárazföldi jelenethez, ha a bakonyi útavatás helyszíne légvonalban elég közel van a magyar tengernek is nevezett Balatonhoz.
A miniszterelnök nemcsak képletesen avatta föl a 110 milliárd forintnyi beruházást. Úgy ült be egy ormótlan, de erős motorú teherautóba, hogy elkérte az indítókulcsot Lázár közlekedési minisztertől. Orbán fészbukos üzenőfalán látható, hallható az évődés az ország első embere és az anyósülésre szorult utódjelölt között. A vezetés lehetőségéről való kölcsönös viccelődés megragadta a politikai szakírók képzeletét, legalább tucatnyi értelmezést olvastam az ellenzéki sajtóban.
Maradnék azonban az avatás külsőségeinél. A tizennyolc megyei napilapban nagyot mentek az államilag hitelesített fényképek. A nemzeti színű szalagot két útépítő munkás feszítette ki. Ha nincs rajtuk láthatósági mellény, talán észre se vettem volna őket. Kilenc befolyásos férfiút fogtak közre. Más esetekben a hatalmon lévők adnak a látszatra, és úgy szerveztetik meg az avatást, hogy a szalag két végét csinos hölgyek (lányok) tartsák.
A kilenc befolyásos férfiú kivétel nélkül sötét (kék vagy mostanában divatos fekete) zakóban avatott, amihez öten farmernadrágot viseltek. Kár, hogy az eredetileg amerikai munkanadrágot ritkán vasalják élire. Ezért aztán a rendszert jelképező személyiségek emlékeztettek a nyári tévébemondókra, akik a kánikulában is zakósan és nyakkendősen ülnek a kamera elé, alul viszont fecskében vagy rövidnadrágban rontják a helyzet ünnepélyességét.
S még egy sokatmondó apróság. Felőlem nézve a kétsávos úton a fehér vonaltól balra Orbán Viktor állt, jobbra Lázár János. Ám az ő nézőpontjukból Orbán állt jobbra, és Lázár balra. Ami pedig a nemzeti színű szalagot illeti, két fényképezés között ismeretlen kezek az útszélességű textilt négy részre szabdalták. A kormánypárti sajtó tanúsága szerint a leghosszabb darabot természetesen Orbán Viktor kapta. A második leghosszabbat, de érzékelhetően jóval rövidebbet Lázár János. A másik két avató – vármegyei főispán vagy főmérnök? – elhanyagolható hosszúságú darabot. Ők aligha számítanak az alig leplezett hatalmi harcban.
A szerző Médianapló-bejegyzése 2023. október 16-án.