Ma reggel összefutottam a Népszava kézbesítőjével. A nyurga fiatalember épp be akarta dobni a postaládába. Beszélgetés közben derült ki, hogy már csak én vagyok az egyetlen előfizető a társasházban. Elmesélte, hogy vonzáskörzetében, az újlipótvárosi Pozsonyi úttól a Lehet téri piacig hétköznaponként mintegy száz példányt kézbesít.
Ha elolvastam az újságot, leviszem a 4. emeletre, és a mérnök ajtaját védő rács vasai közé helyezem. Ha ő is elolvasta, leviszi az 1. emeleti másik mérnökhöz. Amikor ő is elolvasta, kiteszi az udvarra, és az eresz alá rakott állványról elviszi egy özvegyasszony a másik lépcsőházból.
Négyen olvassuk tehát a Népszavát. Elvileg az évtizedek óta használt 3,6-del kéne beszorozni a példányok számát, hogy megkapjuk az átlagos olvasottságot. Ez több a városokban, különösen a lakótelepeken, és kevesebb a falvakban, az egymástól kerítéssel elválasztott családi házakban. Csakhogy a papírra nyomtatott újságok példányszáma csökkent a világháló korában. Az értékesített példányszámot ma már inkább csak hárommal érdemes beszorozni.A Népszava 2021 első negyedévében 3,3 százaléknyit veszített. Cirka 17 ezer példány jut el belőle az olvasókhoz. Amikor azonban mérlegeljük a helyzetét, figyelembe kéne venni az online változat olvasottságát is. Ezen belül azt, hogy az előfizetők közöl hányan igazoltak át a digitális változathoz. Ők már ingyen böngészik a Népszavát, bár a hirdetők nemcsak az offline kiadással számolnak a megrendelésnél, hanem az online-nal is. Ha a papírújság nagyjából ötvenezer olvasójához adjuk az megközelítőleg ugyanennyi digitális olvasót, akkor naponta körülbelül százezer érdeklődőt vehetünk számításba.
A megyei sajtó 18 napilapját egy kormány közeli alapítvány, a KESMA működteti. 2021 első negyedévében 6000 példányt, hozzávetőleg 20 ezer olvasót veszítettek. A 264 ezer értékesített példány mintegy 800 ezer olvasót jelent, ehhez jön még az online változatok 700 ezres olvasottsága is. A napilapok frontján tehát a kormányzat üzenetei 1,5 millió emberhez jutnak el a vidéki Magyarországon. A Népszava a maga százezres olvasottságával Budapesten és környékén vetette meg a lábát. (Már csak azért is, mert Pest megyének nincs napilapja.) Vajon a 15:1-es arány a tömeghatás szempontjából milyen következménnyel jár majd a jövő tavasszal esedékes országgyűlési választáson?
Tíz mondat a Népszaváról
Enyém a Népszabi, Klárié a Népszava. (Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, Facebook.com, 2011. október 20.)
A Népszava pártlap, akárhogy is színezzük. (Szanyi Tibor szocialista politikus, Index.hu, 2014. április 18.)
A Népszava nem egy párt lapja, hanem az egész baloldalé. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Gépnarancs.hu, 2014. július 9.)
A tény, hogy Simicska finanszírozta a lapot, az abszurditás végkifejlete. (Vásárhelyi Mária médiaszociológus, Index.hu, 2014. július 10.)
A Népszava, ha továbbra is hozzá húznak a bezárt Népszabadság olvasói, hamarosan a legnagyobb példányszámú országos közéleti napilappá válhat. (Juhász Gábor újságíró, hvg.hu, 2016. december 8.)
Egy feltétel van: racionális működés, 30-35 ezer példány. (Puch László tulajdonos, az MSZP volt pénztárnoka, ATV, 2016. december 20.)
A Fidesz hirdetésekkel tartja lélegeztetőgépen a Népszavát. (Volner János Jobbik-politikus, ATV, 2017. június 19.)
Amíg a Népszava nagyon közel állt az MSZP-hez, 9-10 ezren olvasták, most 21-22 ezer az átlagos példányszám. (Horváth Gábor főszerkesztő, Kreatív Online, 2019. március 4.)
Miközben önök egyfolytában sajtószabadságról papolnak, az ország legnagyobb példányszámú baloldali napilapját egy nagyvállalkozó, ahogy önök mondják: oligarcha tulajdonolja és tartja el. (Orbán Viktor miniszterelnök az országgyűlésben, Mérce.hu, 2019. november 18.)
A Klubrádió bezárásával lényegében a Népszava maradt az egyetlen, ahol még valóban van baloldaliság. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus, Azonnali.hu, 2021. március 8.)
Médianapló, 2021. május 20.
