A kényszeredett mondat az osztrák és a magyar kormányfő bécsi találkozója után, sajtótájékoztatón hangzott el. Azóta anélkül vitatkozunk róla, hogy hallottuk volna. Bár kutattam, nem találtam a hangfelvételt, amelyet a kormánypárti sajtó érthető okból nem sietett közölni. A kormány tevékenységét firtató szerkesztőségek pedig nem voltak abban a helyzetben, hogy a helyszínről számolhassanak be a történtekről. Csak a Telex.hu tudósításából ismerjük a fejleményeket.
Ezzel magyarázható, hogy a nyilvánosság ellenzéki fórumain az a mondat terjedt el, miszerint Orbán Viktor így reagált volna a hazai és a nemzetközi sajtó ama megállapítására, hogy tusványosi beszédében faji alapon értelmezte az úgynevezett migráns-kérdést: „Előfordul, hogy néha félreérthetően fogalmazok.” Nem vonom kétségbe, hogy csakugyan ezt mondta, a nyilvános megszólalásait jegyzőkönyvi pontossággal rögzítő Miniszterelnök.hu azonban más szórendben adta közre. Így: „Az, hogy néha félreérthetően fogalmazom, előfordul.”
Amíg nem kerül elő egy képpel alátámasztott hangfelvétel, nem foglalnék állást az önkritikának is vélhető mondat értelmezésében. A 2500 karakternyi terjedelemből hiányzó 1200 leütést egy villámvitával töltöm ki. Egy filozófusnak a bécsi mondatról híres sajtóhiba jutott az eszébe. Így írta ki a fészbukos üzenőfalára: „Megrendelten közöljük, hogy Sztálin elvtárs…” Egy kommentelő pontosította: „Megrendeléssel…” A filozófus elismerte a pontatlanságot, én pedig utánanéztem a részleteknek.
A Népszava szerkesztősége 1953. március 6-án újságoldalnyi terjedelemben közölte az állami intézmények, a gyárak és téeszek részvétnyilvánításait. Az összeállításhoz Gyertyán Ervin ügyeletes szerkesztő írt egy kopfot, megfejelte néhány sorral a megrendülésről árulkodó üzeneteket. Idézem az első sort: „Mélységes megrendeléssel értesült az egész magyar nép Sztálin elvtárs súlyos megbetegedéséről.” Kollégám már nem él, de többször is elmesélte, hogy miként élte meg az Államvédelmi Hatóság vizsgálatát.
A hasáblevonatban talált egy sajtóhibát, amelyet kijavított. Ebből lett a galiba, az akkori nyomdatechnológia folytán ugyanis az egész betűsort újra kellett szedni. Ekkor kerülhetett a szövegbe megrendülés helyett megrendelés. Őt végül is békén hagyta az ÁVH, mert kiderült az ártatlansága, a tördelőszerkesztőt és a kéziszedőt azonban letartóztatták. Súlyos hónapokat töltöttek börtönben.
Tíz mondat a félreértésről
Ha valami nagy félreértés van, akkor a tolmácsra lehet kenni az egészet. (Horn Gyula külügyminiszter, Képes 7, 1989. szeptember 30.)
Ezek a fiúk félreértik a rájuk bízott hatalmat. Botránypolitizálást ellenzékben kell folytatni, nem kormánypártban. (Suchman Tamás szocialista politikus a Fidesz-politikuskról, Somogyi Hírlap, 2004. augusztus 24.)
Engem nem zavar, ha félreértenek. Úgy, ahogy én értem magam, más már nem fog. (Sebeők János író, Velvet.hu, 2006. május 3.)
2005 elején a magyar parlamentben szóltam, és azt mondtam, nem vagyunk elég bátrak, hogy megmondjuk az igazat. És ezt nem értette meg senki. Félreértették a párttársaim és az ellenzékem is. (Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Új Dunántúli Napló, 2006. szeptember 24.)
A Jobbikkal nem az a baj, hogy félreérthetően fogalmaznak, hanem az, hogy egyértelműen. (Rockenbauer Zoltán Fidesz-politikus, Parlamenti TV, 2012. december 3.)
Aki így fogalmaz, számíthat arra, hogy félreértik a gondolatait. (Navracsics Tibor Fidesz-politikus Bayer Zsoltról, Magyar Hírlap, 2013. január 17.)
Kevesen tudták róla, mennyire művelt volt – és sokan értették félre a humorát. (Szele Tamás újságíró Torgyán Józsefről, Huppa.hu, 2017. január 22.)
Kunhalmi Ágnes az MSZP kommunikációs félreértése. (Zöldi László újságíró, Index.hu, 2018. június 13.)
Márki-Zay Péter szinte ontja magából a könnyen félreérthető és még könnyebben félremagyarázható kijelentéseket. (Czinkóczi Sándor újságíró, 444.hu, 2022. február 16.)
Az, hogy néha félreérthetően fogalmazom, előfordul. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszternök.hu, 2022. július 28.)
A szerző Médianapló-bejegyzése 2022. július 29-én.