Tegnap dél körül, 11-től fél 2-ig szakmai díjakat osztottak ki a Magyar Újságírók Országos Szövetségében. Március 15-e, a Magyar Sajtó Napja alkalmából stílszerűen 15 kitüntetést. Az Aranytoll életmű díjat 5 tollforgatónak, Vastollat 90. évüket betöltött 3 újságírónak, a Magyar Sajtódijat 3 aktív kollégának, Az Év Gazdasági újságírója díjat egy szerkesztőségi munkacsoportnak, a Virág F. Éváról elnevezett díjat egy kulturális újságírónak, a Földes Annáról elnevezett interjú-díjat egy tanítványomnak (erre különösen büszke vagyok), a Kétfilléres díjat pedig egy karikaturistának.
A bensőséges hangvételű összejövetel azért húzódott el, mert minden díjazottat 1200 karakternyi laudációval jellemeztek. A számomra leginkább kedves kategóriában aranytollas lett Bubryák István szegedi tévészerkesztő, Kaiser Ottó fotóriporter, R. Hahn Veronika külföldi tudósító, Széchenyi Ágnes sajtótörténész és Szunyogh Szabolcs pedagógiai szakíró. A legutóbbi kollégáról olvastam föl laudációt. Íme:
Szabolcs, a lábjegyzet
Van egy műsora a Klubrádióban. Tűréshatár a címe, és nagy tudású emberekkel beszélget. Nemrégiben egy hebraistával társalgott, és azt firtatta, vajon mitől tudományos egy írás. A professzor azt felelte, hogy a főszövegtől és a lábjegyzettől. A főszöveg az érvelés, a lábjegyzet pedig a bizonyítás. Ekkor Szunyogh Szabolcs belesóhajtott az éterbe.
Kifejtette, hogy ő bizony mellőzi a lábjegyzetet. Újságíróként nem engedheti meg magának. Inkább publicisztikát ír és mond, ő maga a lábjegyzet. Vagyis a bizonyíték. Ha hiteles, akkor megtarthatja az olvasókat. E szakmai gond engem is nyomaszt, de másképpen próbálom megőrizni az olvasókat. Abban viszont egyetértek Szabolccsal, hogy nem az a jó újságíró, aki alaposan fölkészül a témából. Az a jó újságíró, aki úgy írja meg a cikket, hogy az is megértse, akinek nem volt lehetősége fölkészülni a témából.
Szunyogh Szabolcs szívós munkával képezte magát pedagógiai szakíróvá. Érett fővel lett a Köznevelés főszerkesztője. A lapot kritikai szelleme avatta az akkor még létező oktatási miniszterek partnerévé, bizonyos értelemben szakmai kontrolljává is. Tizenkét éve Szabolcs alól kiszervezték az újságot, majd a biztonság kedvéért megszüntették az Oktatási Minisztériumot is. Nehezen dolgozta föl a veszteséget, de aztán lendületbe jott. Azóta több könyvet írt, mint aktív újságíró és szerkesztő korában – évente legalább egyet.
A kiadók egymástól függetlenül ugyanazt állítják: azért szeretnek vele dolgozni, mert alkalmazkodik az olvasókhoz. Úgy írja meg a többnyire ismeretterjesztő jellegű könyveket, hogy a főszövegben érvel, azokat a fránya lábjegyzeteket pedig csakugyan mellőzi. Pontosabban szólva a személyes hitelességével pótolja. Üdvözlöm az életműdíjas újságírók körében.
Tíz mondat az újságírókról
Az újságírók korán halnak, kivéve azokat, akik túlélik önmagukat. (Gyarmati Béla miskolci újságíró, Észak-Magyarország, 1996. július 27.)
A politika szeretné szolgálónak tekinteni az újságírót, pedig az újságíró nem személyzet. (Győrffy Miklós újságíró, Fejér Megyei Hírlap, 2004. március 14.)
Az újságírók elismerik a politikusok jogát, hogy döntéseket hozzanak, ám indoklásra kényszerítik őket. (Zöldi László újságíró, Facebook.com, 2012. január 9.)
Egyetlen indoka a szigornak, hogy még mindig vannak valódi újságírók, akik nem átallnak igazi kérdéseket a képviselőknek szegezni, méghozzá éppen ott, ahol vannak. (Mong Attila újságíró az országgyűlési sajtószabályzatról, hvg.hu, 2015. május 28.)
Az újságíró őrkutya, akit azért tartunk, hogy jelezzen, ha róka dézsmálja a tyúkokat. (Kövesdi Péter újságíró, Népszava, 2021. március 20.)
A szakmai alapon dolgozó újságírók minden hatalommal szemben kritikusak. (Horváth-Kovács Szilárd újságíró, Telex.hu, 2022. április 23.)
A kiáltó ellentmondásokat zömmel a független portálok újságírói veszik észre. (Tamás Ervin újságíró, Jelen.media.hu, 2022. augusztus 7.)
Magyarországon újságírókat titkos megfigyeléssel ellenőriznek. (Kocsi Ilona újságíró, Muosz.hu, 2023. március 14.)
Ha valaki tökösnek akar látszani, akkor belerúg egy újságíróba. (Batka Zoltán újságíró, Facebook.com, 2024. július 2.)
Ahogyan a politikusok, mi, újságírók is elvadultunk. (Pilhál György újságíró, Magyar Nemzet Online, 2025. március 8.)
Tíz mondat Orbán Viktortól (Magyar Rádió, 25.03.14.)
Ukrajna csak vinné a pénzt, és nem hozna semmit.
Ukrajna uniós tagsága romba döntené a magyar gazdaságot.
Szerbiát holnap reggel föl lehetne venni.
Mi a békére bazírozunk.
A jó hírek kiszorítják a háborús rossz híreket.
Az áraknak csökkenniük kellett volna.
Családi központú gazdasági rendszer nincs máshol a világon.
Építünk egy családi életpálya modellre.
A magyar színes fajta.
Nem kötelező a disznóól. A disznótor.
(Az interjú 26 percében a miniszterelnök 17-szer köszörülte a torkát.)
A szerző Médianapló-bejegyzései 2025. március 14-én.
Akkor mind Petőfik voltunk. (Tóth-Máté Miklós író 1956-ról, Hajdú Online, 2016. december 30.)
Mindenki először Petőfi akar lenni. (Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, Magyar Rádió, 2018. március 2.)
Ezúttal nem Petőfiről olvastam, nehogy eszembe jusson, kik ölték meg a segesvári csatatéren. (Végel László újvidéki író, Mozgó Világ, 2022/4.)
Ha Petőfi ma élne, rockzenész lenne. (Demeter Szilárd Fidesz-kultúrpolitikus, Index.hu, 2023. január 8.)
Minden magyarban van egy kis Petőfi, és Petőfiben van minden magyar. (Orbán Viktor miniszterelnök, Duna TV, 2023. március 15.)
Meglehet, minden magyar van egy kis Petőfi, de a legtöbb magyarban egyelőre csak szunnyadozik. (Szerető Szabolcs, Magyar Hang, 2023. március 17.)
Minden március 15-én minden politikus felpróbálja magára Petőfi Sándort, mint egy kacagányt. (Ceglédi Zoltán politológus, ATV, 2023. március 17.)
Petőfi az volt, akivel ordítanék egyet. (Demény Péter erdélyi költő, Transtelex.ro, 2024. március 15.)
Petőfi Sándorunk egyszerre rác és tót, és mégis kiemelkedően magyar. (Bencsik András újságíró, Demokrata.hu, 2025. február 4.)
Petőfi kilenc helyen született. (Székely Gábor Attila Petőfi-kutató, Klubrádió, 2025. március 12.)
A szerző Médianapló-bejegyzése 2025. március 13-án.
Tíz mondat Orbán Viktortól (ATV Spirit, 25.03.15.)
Európa fejest ugrott az orosz-ukrán háborúba.
Akarunk-e belerokkanni Ukrajna csatlakozásába?
Uniót, de Ukrajna nélkül!
/Az Európai Unióról/ Nem kifelé, hanem befelé kell mennünk.
A jövő nem a birodalmaké, hanem a patriótáké.
A nyugati világ patriótái erőre kaptak.
Felépítettük Európa egyetlen patrióta gazdaságát.
Tizenöt éve már, hogy nem bírnak velünk.
A poloskák átteleltek.
A Brüsszelből fizetett labancokat visszaküldjük.
Ha Orbán visszatérésének lesz valami haszna, az az „erős kézhez”, a tekintélyelvű kormányzáshoz fűződő állampolgári illúziók szétzúzása. (Gavra Gábor újságíró (Hírszerző.hu, 2011)
Félszocializmus kezd kialakulni. (Kupa Mihály volt pénzügyminiszter, ATV, 2012)
Nem önkényuralom az övé, hanem a határok feszegetése. (Kóczián Péter újságíró Orbán Viktorról, Facebook.com, 2013)
A Kárpát-medencében az álmoknak nincsenek határai. (Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Echo TV, 2014)
Nekik keleti barátaik, nekünk nyugati értékeink vannak. (Lattmann Tamás nemzetközi jogász, ATV, 2015)
A Fidesznek annyi érve maradt maga mellett, hogy egy bizonyos Gyuri bácsi ideküldi a négereket. (Magyari Péter újságíró, 444.hu, 2018)
Szemben a migránsokkal, a vírus valóban itt van Magyarországon. (Haszán Zoltán újságíró, 444.hu, 2020)
Ellopták tőlünk ’48 eszméit, s viszik a jachtra, hogy nézegessék. (Rab László újságíró, VárosiKurír.hu, 2021)
Egyetlen magyar sem kerülhet az ukrán üllő és az orosz pöröly közé. (Orbán Viktor miniszterelnök, Hír TV, 2022)
A nemzeti érzelmeket felkorbácsolta. (Nagy Attila Tibor politológus, Orbán Viktorról, ATV, 2024)
A szerző Médianapló-bejegyzései 2025. március 15-én.
