Reggel nyolc előtt senkit se hívok föl telefonon. Azért van egy kivétel, a fiam. A családból ő a másik, aki hat körül kel, és ha egyedül ül a kocsiban, vezetés közben nyolc előtt is szoktunk beszélgetni. Ma számolt be arról, hogy tizenegy éves unokámmal túl vannak az első magyar próbán.
Samu szeptember óta ötödikes, és másfél év múlva megpróbálkozik azzal, hogy bejusson egy hatosztályos középiskolába. A felkészüléshez vették elő a teszteket, és szóba kerültek a magas meg a mély magánhangzók. Erről jutott eszembe Radnai Antalné. Ötödikben, 1956 szeptemberében lett az osztályfőnökünk, és magyart tanított. Kedveltük, mert ha kérdeztünk tőle valamit, előfordult, hogy azt mondta: erre most nem válaszol, de utánanéz, és holnap visszatérünk rá. Ez az őszinteség nem jellemezte a többi tanárunkat.
Amikor a magánhangzókat vettük, akkor kórusban zúgtuk, hogy ÉPÍTŐMŰ (magas: e, é, i, í, ö, ő). Meg azt, hogy HÁBORÚ (mély: a, á, o, ó, u, ú). Talán gyermetegnek hatnak e beidegződések, de ha találkozom Samuval, mégis megismertetem a két furcsa szó mögötti tartalommal. Hátha hasznát veszi majd a felvételi vizsgán. Elvégre úgy jegyeztem meg őket, hogy hasznukat vettem az újságíró szemináriumon is.
A névsorból kinéztem azokat a kommunikáció szakos főiskolásokat és egyetemistákat, akiknek a vezetékneve Kiss, Nagy, Szabó vagy Tóth volt. Elmondtam nekik, hogy ha nem akarnak a szakmában lenni a tizenharmadik Kiss János vagy Nagy István, akkor bizony jobban teszik, ha művésznevet választanak. A személyi igazolványban maradhatnak persze Kissek vagy Nagyok, de a nyilvánosság fórumain megjegyezhetőbb nevet érdemes választani. Például a szülőfalujuk vagy a szülővárosuk nevét, hozzá toldva egy i betűt. Csak arra vigyázzanak, hogy harmonikus hangzású legyen a művésznév.
Ami azt jelenti, hogy a keresztnévhez kellene keresni a vezetéknevet. Ha például valakit Lászlónak hívnak, mint engem, és mindkét magánhangzó mély benne, akkor a művészbe olyan nevet kéne keresni, amelyben magas magánhangzók vannak. A vegyes hangrendű keresztnévhez pedig vegyes vezetéket. Nos, a tanítványaim százhatvankilenc szerkesztőségben helyezkedtek el, és hallgattak is rám meg nem is. A fiúk gyakorlata vegyes, a lányok azonban a magánéletben is kamatoztatták a tanácsomat. Ha teherbe estek, és nevet kerestek a gyereknek, figyelembe vették a névadás említett „törvényszerűségeit”.
Ma reggel nyolc után tíz perccel fölhívtam D. Lacit. A felső tagozatot együtt húztuk le Kecskeméten, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában, majd további négy esztendőt töltöttünk együtt a „hírős város” Katona Józsefről elnevezett gimnáziumában. Azt kérdeztem tőle, hogy tudja-e Radnai Antalné keresztnevét. Osztálytársam se emlékezett rá, és az építőmű meg a háború is kiment a fejéből. Nem csoda, hisz’ mérnök lett, és nem tanított újságírással kacérkodó lányokat meg fiúkat. Emlékezetébe véste viszont néhai magyartanárunk egyik mondatát. Osztályfőnökünk az ajakhangokat így tanította: „Baby Papája Vív Fia Műhelyében.”
Vagyis b, p, v, f, m. Nem ábécésorrend ugyan, de annyira szokatlan – mondta D. Laci -, hogy egy életre megjegyezhető.
Tíz mondat a nevekről
A Fidesz a neve miatt generációs elszigeteltségben van. Ezen akarunk segíteni olyan névkiegészítéssel, hogy Fidesz – Magyar Polgári Párt. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Új Dunántúli Napló, 1995. április 3.)
A polgármester felajánlotta, hogy elintézi a névváltoztatást. Azt mondtam neki, hogy arra a kis időre, amíg a másik Bokros Lajos hivatalban marad, nekem nem érdemes. (Bokros Lajos gyermelyi mezőgazdász, 24 Óra, 1995. október 6.)
A Hofiból márkanév lett. (Kovács János újságíró. Heves Megyei Hírlap, 2002. április 12.)
Nem kell félni a névcserétől. A Magyar Szocialista Párt is egy másik pártból jött létre. (Gyurcsány Ferenc szocialista politikus, ATV, 2011. május 12.)
A név ruha, amit magunkra veszünk. (Pop Annamária műfordító, Erdélyi Riport, 2011. augusztus 25.)
A legnehezebb egy ilyen névvel saját hangot találni. (Karinthy Márton író-rendező, Hatoscsatorna, 2013. július 9.)
A Gyurcsány tulajdonnév olyan személyt jelöl, aki szinte automatikusan összerendezi az úgynevezett Fidesz-tábort. (Bódis András újságíró, Válasz.hu, 2017. május 3.)
Nevet változtatott, hogy a magyarsághoz tartozzon. (Fráter Zoltán irodalomtörténész Petőfiről, Magyar Rádió, 2023. március 19.)
Névvel nem poénkodunk, és tényleg elnézést kérek, de elsőre így gépeltem le: Rákay Philop. (Dévényi István publicista, Magyar Hang, 2023. június 16.)
A Lölö-jelenség helytelen kifejezés. Sokkal inkább beszélhetnénk Orbán-jelenségről, amit Lölö fedőnév alatt ismert meg a közélet. (Nagy Bandó András humorista, Újnépszabadság.com, 2023. október 11.)
A szerző Médianapló-bejegyzése 2024. január 17-én.
