Társaival együtt Lukács Csaba a Simicska-féle Magyar Nemzet romjain hozta létre a Magyar Hangot. Ő felel az előállításért, a 7200 példányban elkelő hetilap fél évtizede tartja a frontot. S mert a lapigazgató Erdélyből érkezett, a minap kitért a szűkebb pátriában megjelenő újságokra is: „Október közepén bejelentették, hogy nincs többé print, de az online-ban minden marad a régiben.”
Elismerte, hogy „a print visszaszorulása világjelenség”, mégis átgondolatlannak véli az Orbán-kormány erdélypolitikáját, ha már „több mint 7 milliárd” forintot áldozott a magyar nyelvű sajtó felvásárlására. Okfejtését a Nagyváradról áttelepült Szele Tamás gondolatával keretezem: „A kormány először megvette a javát, aztán tönkretette, most meg kidobja.” (Forgókínpad.blog, 2022.07.28.) Nézőpontjukból amatőrnek hat az Orbán-kormány pénzszórása. Jómagam arra jutottam, hogy a kormányzat simán „eléget” néhány tízmilliárd forintot. Látszólagos következetlensége mögött ugyanis a politikai haszonszerzés szándéka rejlik.
Ama hét és félmilliárd forintnyi közpénz sorsához adalék, hogy a kormányzat 2018-ban megalapította a KESMA rövidítésű nonprofit vállalkozást. Vezetői szerint a 472 cég tulajdonosai önként és ingyenesen ajánlották fel médiumaikat a haza oltárán. Például a 18 megyei napilap piaci értékét 30 milliárd forintra becsülték a gazdasági újságírók. A bejegyzésem utáni összeállításból kiviláglik, hogy legalábbis az Amerikából hazatelepült Andy Vajna megkapta a 6 milliárdra taksált média-portfólió ellenértékét. Miért ne feltételezhetnénk ugyanezt a többi „önzetlen” üzletemberről is?
Az összehangolt (gleichschaltolt) megyei lapok jelentős szerepet játszottak a 2019-es önkormányzati választásban. A kistelepüléseken élő, idős és kevésbé iskolázott választópolgárok hittek a vidéki társadalomba beágyazódott újságoknak. Majd a KESMA megszüntette a minden hétköznapra jutó mellékleteket, amelyek olvashatóvá tették a központi propagandagépezett egyhangú, de a műfajából adódóan következetesen sulykolt politikai üzeneteit. Azóta a 270 ezres példányszám 200 ezerre esett vissza, a bulvárral dúsított online-változatok azonban virulnak.
Ugyanez ment végbe az erdélyi magyar sajtóban is. Az Orbán-kormány égette a pénzt, mert az érdekei ezt kívánták, a győzelem után pedig becsukta az offline boltot. Nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy a szórványban és más okok miatt a Székelyföldön nagyobb igény van a hagyományos sajtóra, mint a vidéki Magyarországon.
Tíz mondat az Orbán-kormány nyilvánosságszemléletéről
Az Erdély felé fordulás egyre nyilvánvalóbban a haszonszerzésről szól. A kebelbaráti szeretet mögött olcsó politikai stratégiák állnak. (Székely Csaba drámaíró, Vasárnapi Hírek, 2013. szeptember 22.)
Aki azt gondolja 2016-ban, hogy egy printmédium lététől függ a politikai napirend, az a 90-es években ragadt. (Csepreghy Nándor miniszterelnökségi államtitkár, 24.hu, 2016. október 10.)
Közérdek fűződik Magyarországon a print és nyomtatott médiakultúra megmentéséhez és a helyi, különösen a megyei nyilvánosság fórumainak hosszú távú megmaradásához. (Magyar Közlöny a KESMÁ-ról, 2018. december 4.)
Én a Mediaworkstól kaptam egy ajánlatot a Lapcomra. Mivel én ezt üzleti vállalkozásnak tekintem, a felkínált összeget néztem, ami megfelelő volt ahhoz, hogy eladjam. (Andy Vajna filmmenedzser, a győri Kisalföld és a szegedi Délmagyarország tulajdonosa, Index.hu, 2018. december 10.)
A nyomtatott lapok iránti igény drasztikusan csökkent, ezért azt is vizsgáljuk, hogyan érdemes a hírlapterjesztést megtartani. (Schamschula György, a Magyar Posta vezérigazgatója, Magyar Nemzet, 2019. november 9.)
A KESMA gyakorlatilag bekebelezte a vidéki sajtót, hogy helyi hírek helyett mindenhol ugyanaz és ugyanúgy jelenik meg, ahogy azt megkapják a központból. (Sajó Dávid újságíró, Telex.hu, 2021. február 3.)
A kormány nemcsak azért foglalta el a média nagyobb részét, hogy ott beszélhessen. A lényeg az volt, hogy az ellenzék viszont ne beszélhessen. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, HírKlikk.hu, 2021. április 27.)
A Transindex egy baloldali szemléletű lap volt, és ilyen szempontból a pluralizmus sérül. (Csoma Botond RMDSZ-politikus, Magyar Nemzet Online, 2022.február 16.)
Az ÚjHét.com jelentősége egyik napról a másikra felértékelődött. Az Orbán-kormány egy tollvonással megszüntette az erdélyi magyar nyelvű újságok támogatását, és az UHc épp úgy tájékozódási pont lett, ahogy Ceausescu idején papírra nyomtatott elődje, A Hét volt. (Zöldi László újságíró, Blog.hu, 2022. október 23.)
Október közepén bejelentették, hogy nincs többé print, de az online-ban minden marad a régiben. (Lukács Csaba újságíró az erdélyi sajtóról, Magyar Hang, 2022. november 25.)
A szerző Médianapló-bejegyzése 2022. november 29-én.
