Vajon a két és félezer önkéntes megkapja-e? A szervezőbizottság társelnöke, Fürjes Balázs javasolta őket a sportszerűségi díjra. Föl is kereste Kamuti Jenőt, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnökét, aki nem adott neki kitérő választ. Megtapasztaltam a Nemzeti Atlétikai Központban, hogy az önkéntesek aranyosak és segítőkészek voltak. Leginkább diáklánynak néztek ki, akik a kilencnapos munkáért igazán megérdemelnek némi erkölcsi megbecsülést.
De vajon a mögöttünk hagyott világbajnokságon mi történt azzal a sokat vitatott sportszerűséggel? Erről nem jutott el hozzám megjegyzésre érdemes történet. Az Egyesült Államok azonban úgy nyerte meg fölényesen a nem hivatalos pontversenyt 12 aranyéremmel és összesen 27 éremmel, hogy a talán legtekintélyesebb edzője, Bob Kersee kijelentette: fontosabbnak tartja a jövőre esedékes olimpiát, mint az idei világbajnokságot. Ez nem tekinthető a legsportszerűbb gesztusnak.
A férfi négyszáz méter egyik esélyese, az olimpiai és világbajnok Michael Norman (26) el se jött Budapestre. Készül az olimpiára. A másik esélyes, a szintén olimpiai és világbajnok Steven Gardiner (27) eljött ugyan, de a döntőben a lábához kapott, és elterült. Amikor a tévé megismételte a sérülés pillanatát, az volt a benyomásom, mint amikor megismétlik a furfangos focisták műesését. Nem lepődnék meg, ha egyszer majd kiderülne, hogy a bahamai futó el akarta kerülni az érmesekre kirótt vizeletvizsgálatot.
Az amerikai atléták közül lesérült a kétszeres olimpiai bajnok és háromszoros világbajnok Sydney McLaughlin-Levrone (24). „Kisebb térdproblémára” hivatkozott, de azért edzője meglebegtette, hogy néhány hét múlva esetleg megmérkőzik a budapesti világbajnokság hősnőjével, a holland Femke Bollal. A 24 éves holland lány a vegyes váltóban kétszer, a gáton háromszor, a női váltóban szintén kétszer futotta végig a négyszáz métert. Kilenc nap alatt hét négyszáz és két aranyérem, ez a sportszerűség szempontjából is kimagasló eredmény.
Az ugyancsak amerikai és kétszeres világbajnok Abby Steiner (23) hiányzott a százas és a négyszázas váltóból. Baj van az achillesével, de most rápihen, és szeptembertől készül a párizsi olimpiára. Szintén az achillesével kínlódik a kétszeres olimpiai és kétszeres világbajnok Nafisattou Thiam (29). A Belgiumot képviselő hétpróbázó alighanem simán nyert volna Budapesten is. Ugyancsak kihagyta a magyar fővárost az egyszeres olimpiai és kétszeres világbajnok Malaika Mihambo (29). A Németország színeiben versenyző távolugró combhajlító izmával bajlódik. Türelmet kért az atlétabarátoktól, hogy jövőre mindent beleadhasson az olimpiai szereplésbe.
Érdekes az olimpiai és világbajnok Pedro Pichardo (30) esete. A portugál hármasugró állítólag elindult Budapestre, de a repülőgépen megfájdult a háta, és lemondta a vébét. A tavalyi világbajnokság egyik győztese, az amerikai Brooke Anderson (28) megérkezett a magyar fővárosba, de a selejtezőből nem jutott tovább. Sorolhatnám még a példákat, leginkább az afrikai futókról, akik között tucatnyi olimpiai és világbajnok múlta alul magát Budapesten. Félő, hogy fontosabbnak tartották a sok pénzzel járó Gyémánt Liga-versenyeket, mint a vébét.
S itt érkeztünk el a kulcsmozzanathoz. A nemzetközi fair play-díjra fölterjesztett önkéntesek mellett volt még néhány száz szakember, akiknek a munkája nélkül nem lett volna teljes a budapesti világbajnokság. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője kifejtette, hogy a 2100 atlétától 650 vér- és 500 vizeletmintát vettek. Az első szám azt jelenti, hogy minden harmadik versenyzőtől előzetesen vettek mintát. Ezt nem nehéz elkerülni, elvégre a másik kettőtől nem vettek. Kínosabb a vizeletvizsgálat, mert az már csak a a legjobb helyezésekhez kötik.
A mintavételi csoport 94 tagú; 50 dopping-ellenőr, 32 asszisztens és 12 vérvételben járatos szakdolgozó van benne. Tevékenységüket 10 koordinátor és 164 önkéntes segíti. A leleteket épp most elemzik egy Bécs melletti laboratóriumban. Megértem, hogy a 104 szakember majdani megállapításai óvatosságra intik az atlétikai világbajnokság szervezőit. De azért Fürjes Balázs igazán javasolhatná a sportorvosokat és a vegyészeket segítő 164 önkéntest is a fair play-díjra.
Tíz mondat a doppingról
Kérjük, a sípszó után hagyjon vizeletet! (Elekes András újságíró az athéni olimpiáról kizárt magyar dobóatléták képzeletbeli üzenetrögzítőjéről (Fejér Megyei Hírlap, 2004. szeptember 1.)
A doppingot tiltják, de a lebukás a bűn. (Frenkl Róbert sportorvos, Magyar Televízió, 2004. november 13.)
Bárkit le lehet buktatni a jelenlegi rendszerben, minden sportoló az ellenőrök jóindulatára és elnézésére van bízva. (Győrffy Dóra válogatott magasugró, hvg.hu, 2007. november 13.)
A doppinghoz vezető út legális teljesítményfokozó módszerekkel van kikövezve. (Dr. Petróczi Andrea doppingkutató, Népszabadság, 2008. augusztus 16.)
Voltak olyan magyar sportolók, akiknek indokolt volt a rendszeres ellenőrzésük. (Dr. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője, Magyar Nemzet, 2012. szeptember 8.)
Amíg pénz jár a sikerért, lesznek tiltott szerek. Csak a dicsőségért senki nem halna meg. (Dr. Bakanek György dopping-szakértő, Népszabadság, 2013. július 22.)
Ma már nincsenek magányos doppingolók. (Dr. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője, Magyar Rádió, 2013. augusztus 10.)
A dopping jó agyakkal történő, negatív szándékú dolog. (Dr. Funk Sándor drog-szakértő, ATV, 2016. augusztus 4.)
Akkor jelenthetjük ki, hogy valaki olimpiai bajnok, ha tíz év múlva sem lesz pozitív a lelete. (Dr. Bakanek György dopping-szakértő, ATV, 2016. augusztus 8.)
Azért van a listámon, akire érdemes odafigyelni. (Dr. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője, InfoStart.hu, 2022. január 25.)
A szerző Médianapló-bejegyzései 2023. augusztus 29-én.
Médianapló – Tíz mondat 1956-ról
Ötvenhat olyan számunkra, mint tánciskolában a „kályha”. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Hajdú-bihari Napló, 1995. október 21.)
Sokan vannak most is, akik október 23-ra emlékezve úgy tesznek, mintha a forradalom az akkori kommunista párt frakcióküzdelméből állt volna. (Áder János Fidesz-politikus, Napló, 1997. október 24.)
A magyar kormány ötvenhatos alapon áll, amely az 1945 és 1956 közötti polgári ellenállásban gyökerezik. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, miniszterelnök, Magyar Nemzet, 1999. június 26.)
A Fidesz önmeghatározásában ’56 fontos elem, morális sarokkő. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, volt miniszterelnök, Magyar Nemzet, 2006. március 25.)
1990-ben nem fejeztük be 1956 forradalmát. (Kövér László Fidesz-politikus, Origo.hu, 2011. november 5.)
1956 őszén hirtelen kitavaszodott. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, miniszterelnök, Hír TV, 2013. október 23.)
Ez az az ünnep, amikor évről évre elővesszük a lyukas lobogót, és ezen át tekintünk vissza a múltba. (V. Németh Zsolt Fidesz-politikus, Vas Népe, 2016. október 24.)
Az egyetemisták az egész országot megbénító félelem légkörében először emelték fel szavukat, és hosszú évek után először mertek a hatalommal szemben tüntetést szervezni. (Gulyás Gergely Fidesz-politikus, miniszterelnökséget vezető miniszter, Magyar Távirati Iroda, 2020. október 23.)
Mi lett volna 1956 őszén, ha az amerikaiak nem árulják el Európát ismét, és mondjuk Budapestet választják Szuez helyett? (Lázár János Fidesz-politikus Makón, Promenád24.hu, 2022. október 22.)
Magyarok százezrei vettek részt a forradalomban, és ha a Nyugat nem árul el bennünket, akkor sikerrel járhattunk volna. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, miniszterelnök, Origo.hu, 2022. október 23.)