Régi kedves kollégám fia. Balett-táncos volt, jelenleg a Fővárosi Operettszínház táncosait igazgatja. Mellesleg pedig az Origo.hu és a Magyar Nemzet publicistája. A kormánypárti újságírás szavait használja, nála a politikai ellenfelek libernyákok, akik ajvékolnak. Néha azonban vannak szellemes mondatai is. Ezúttal kifejtette a 444.hu egyik munkatársáról, hogy nem újságíró, hisz’ olyan szerkesztőségben dolgozik, amely az ellenzéki szennysajtó része.
Talán meglepő, de ugyanazt az álláspontot képviseli, mint Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, aki egy tévéműsorban azért nem tartotta újságírónak a kérdezőnek meghívott fiatalembert, mert a PestiSrácok nevű kormánypárti szennylap munkatársa. Nem mindegy, hogy egy újságíró milyen redakcióban dolgozik, mégis szerencsésebb, ha a teljesítményét szakmai alapon minősítjük. A legalantosabb eszközöket használó szerkesztőségekben is akadnak a szakma szabályait betartó újságírók. Az ellenzéki polgármesternek és a kormánypárti publicistának nem dolga, hogy minősítse az újságírókat. Baranyi Krisztinának azért nem, mert politikus, Apáti Bencének pedig azért, mert nem újságíró.
Publicisztikái emlékeztetnek arra a jelenségre, amelyet Karinthy Ferenc vett észre. A Magyar Rádió Bródy Sándor utcai bejáratához egy mellékutca vezetett, ahol volt egy zöldségbolt. A tulajdonos táblákat tűzött a krumpli-, paradicsom- és paprikhalomba, rajta strófák budakeszi sváb dialektusban. Az író megkérdezte a „költőt”, hogyan készülnek e művek. Grósz úr így válaszolt: „Írom vers, ahogy jön.” Egy újságíró nem rittyenti a cikket, hanem végiggondolja, mi lesz az eleje, a közepén milyen szóval utal vissza az eszmefuttatás elejére, egyúttal előkészíti a csattanó befogadását is.
Nem azt állítom, hogy az amatőr írástudók tehetségtelenebbek, mint a profik. Az amatőröknek is akadnak zseniális felvillanásaik, ezért nevezem őket publicistának (közírónak). A profi írástudó (az újságíró) azonban képes egyenletes színvonalon újratermelni önmagát. Apáti Bence úgy véli az Origo.hu november 8-i számában, hogy a baloldali felfogás szerint „Kizárólag az tekinthető újságírónak, aki a hatalmat kritizálja.” Kétségkívül van ilyen álláspont. Lázár János Fidesz-politikus mondta: „Az újságíróval szemben az az elvárásom, hogy kritikus és ellenzéki legyen.”
Ezzel szemben elismerem, hogy választott képviselőink, a politikusok hozhatják meg a döntéseket. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy firtassuk, miért éppen úgy döntöttek.
Tíz mondat az újságírókról
Az újságíróknak minden reggel egy csepp mézet kell csepegtetniük a nemzet kávéjába. (Katona Tamás kommunikációért felelős államtitkár, MDF-politikus, Népszabadság, 1993. október 16.)
Az újságíró nem más, mint aki információkat „dobozol” a számítógépbe. (Kulich Erzsébet székesfehérvári újságíró, Fejér Megyei Hírlap, 1999. július 1.)
Az újságírónak csatornának kell lennie, amin keresztülfolynak az infók az olvasóhoz. (Pocsaji Richárd békéscsabai újságíró, Békés Megyei Hírlap, 2003. március 22.)
Újságíró az, akit engednek, hogy az legyen. (Wisinger István, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, Zalai Hírlap, 2004. január 12.)
Az internetes fikakultúra lehangoló jellemzője, hogy az újságíró és a kommentelő közötti különbségek lassan elmosódnak. (Puzsér Róbert publicista, Facebook.com, 2013. július 16.)
Az újságíróval szemben az az elvárásom, hogy kritikus és ellenzéki legyen. (Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter, Fidesz-politikus, Index.hu, 2015. március 29.)
Mindenki újságíróvá vált. (Orbán Viktor miniszterelnök, Fidesz-politikus, Hír TV, 2018. április 10.)
Az újságíró nyilvános számonkérő. (Holoda Attila energetikai szakértő, ATV, 2019. október 15.)
Az internet, a Facebook és a Twitter segítségével már mindenkiből egy pillanat alatt újságíró lehet. (Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár, Fidesz-politikus, hvg.hu, 2019. november 26.)
A Transzparens Újságírásért Alapítvány médiafilozófiájának egyik alapja, hogy újságíró az, aki újságírói tevékenységet végez, és olvasókkal rendelkezik. (Nagy Károly, a Transzparens Újságírásért Alapítvány menedzsere, Mandiner.hu, 2022. november 7.)
A szerző Médianapló-bejegyzése 2022. november 11-én.
