Néhány év múlva alighanem lesz táblája a házunk falán. A volt köztársasági elnök ama lépcsőházban vált felnőtté, amelynek egyik lakását megvásároltam. Áder János a jogi egyetem elvégzése után itt, az Újlipótvárosban kapott egy kis lakást. Most, immár milliomos nyugdíjasként egy környezetvédelmi portált működtet. A Kék bolygó nevű podcast körül pedig botrány kezd kibontakozni.  

Volt államfőnk a Magyar Akkumulátor Szövetség elnökével beszélgetett, és a fölvett anyagból eltűnt egy 2 perc 36 másodpercnyi részlet. A beszélgetést február 13-án vették föl, a kihagyást három hét múlva múlva vette észre az egyik ellenzéki hetilap. Két másik is bekapcsolódott a feltárásba, és az Áder-alapítványtól azt a választ kapták, hogy ez a szerkesztés. Másként vélekedem erről, mielőtt azonban megírnám róla az álláspontomat, érdemes a történteket föleleveníteni.

Nemcsak a Kék Bolygó műsorából tűnt el a kivágott rész, hanem a beszélgetés népszerűsítésére vállalkozó csatornáéból is. De ha a jobb felső sarokban található i-re kattintunk, akkor a YouTube megjeleníti a kivágott részt. Nos, az interjút készítő politikus becsületére válik, hogy a 44. perctől szóba hozta az akkumulátorgyárok környezetében lehetséges talaj- és levegő szennyezettséget. A szakember pedig felvilágosította, hogy „Gödön nemcsak lítiumot találtak a vízben, hanem NMP-t is.”

Mindketten elnevették magukat, és Kaderják Péter kijelentette: „Ne akard, hogy kimondjam.” Áder így reagált: „Szerintem ez zárójel, térjünk vissza.” Mármint a zárt technológiához, amely szükséges volna a veszélyforrások kiküszöböléséhez. Félő, hogy fogalma sem volt a három betű jelentéséről, ezért a  megjegyzését nem tekintem cenzúrának. Igen ám, de a műsor fölvétele után vagy ő, vagy valamelyik munkatársa utánanézett az NMP jelentésének.

Az N-metil-pirrolidon olyan oldószer, amely a talajra „kiülepedve” a csapadékvízzel mosódhat a talajvízbe. Bőr-, szem- és légúti irritációval jár, és károsítja a születendő magzatot. Ettől ijedt meg valaki, és úgy döntött, hogy a sugárzandó műsorban nincs szükség ama 2 perc 36 másodpercnyi részre. Elvégre az egész beszélgetést a debreceni akkumulátorgyár körüli vita keretezte. Még aznap, február 13-án meg is jelent a Hajdú Online-on egy terjedelmes ismertetés az interjúról.

Az ismeretlen szerző elfelejtett utalni a kínos epizódra. Nyilván nem akarta tovább gerjeszteni a zöldmezős beruházás közelében élők tiltakozását. Holott az a benyomásom, hogy ha a NMP-t benne hagyják az interjúban, akkor a kimondhatatlan rövidítés elsikkad. Hisz’ az ellenzéki sajtó is csak háromhetes késéssel kapiskálta a lényeget. Csakhogy a kivágás célja nem a felvilágosítás volt, hanem a debreceniek megnyugtatása, ha úgy tetszik: félretájékoztatása.   

Ami pedig ama bizonyos „Ez a szerkesztés.”-t illeti, kedves kollégám az ÉS-ből, Szále László meghatározását vélem mérvadónak. A publicisztikai rovat hajdani vezetője így foglalta össze a tapasztalatait: „A cenzor is húz, a szerkesztő is. A cenzor a hatóság, a szerkesztő az olvashatóság érdekében.” (Magyar Hírlap, 2000. július 13.)

A jelek azt sejtetik, hogy Áderék nem föltétlenül az olvashatóságot vették figyelembe.

Tíz mondat a cenzúráról

A cenzúra előzetes tiltást jelent. (Majtényi László alkotmányjogász, volt ombudsman, Népszabadság, 2008. november 3.)

A kommunizmusban a cenzúra korlátozta a szabadságot, most a pénz. (Mészáros Márta filmrendező, Népszabadság, 2010. október 1.)

A fenyegető cenzúra első jele, hogy már a médiatörvényt is szamizdatként fogadták el. (Böcz Sándor újságíró, 168 Óra, 2011. február 3.)

Az 1848-as márciusi ifjak utódaiként nem azért alapítottuk a Fideszt, hogy a hatalmi önkénynek teret adó szabályozás minden nyilvános szóra a cenzúra árnyékát vesse. (Molnár Péter médiajogász, Népszabadság, 2011. március 16.)

A cenzúra szövegközpontú. Ami a képen van, azt nem látja. (Forgács Éva művészettörténész, Magyar Rádió, 2011. április 26.)

A kérdés az, hogy mitől tisztítsa meg a közlendőket a helyesen alkalmazott közléskorlátozás. (Naszlady Attila orvosprofesszor, Magyar Nemzet, 2013. május 18.)

A közösségi média cenzúrája balra enged, jobbra rúg. (Béky Zoltán, a Századvég Intézet jogi szakértője, Origo.hu, 2020. május 7.)

A cenzúra nemcsak azt mondta meg, hogy mit nem szabad megírni, és nemcsak kivett anyagokat a lapból, hanem rá is kényszerített arra, amit meg kellett írni. (Ágoston Hugó, A Hét című bukaresti hetilap volt szerkesztője, ÚjHét.com, 2021. június 3.)

Cenzúra, mikor valamit titkolnak. (Szele Tamás újságíró, Forgókínpad.blog, 2023. január 26.)

Eddig minden kiadó maga döntötte el, hogy milyen könyveket tesz ki az ablakba. Ezután előzetesen bekérjük a kiadványok listáját alkotmányossági vizsgálatra. (Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Ügynökség vezérigazgatója, Mandiner.hu, 2023. március 13.)

A szerző Médianapló-bejegyzése 2023. április 11-én.