A mai sajtó fő híre a miniszter-jelöltek parlamenti meghallgatása volt. A legelfoglaltabbnak Pintér Sándor látszott, aki több országgyűlési bizottság ülésére is benézett. 1996 óta négyszer volt belügyminiszter, de nem lepődnék meg, ha most, az ötödik Orbán-kormányban már másnak neveznék. A főnöke kibővítette ugyanis a hatáskörét: megkapta az egészségügyet, a közoktatást és a szociálpolitikát is. Talán rendvédelmi miniszter lesz, aki rendet teremt majd Orbán Viktor zilált hátországában.
Tegnapi mondandójából a mai újságok azt emelték ki, hogy kijelentette: jogvégzett emberként sem ismeri a polgári engedetlenség intézményét. Amit erről beszélt, azt alighanem a legpontosabban a Telex egyik munkatársa írta körül. Egyelőre ezt tekintem hitelesnek a bejegyzés utáni összeállításban. Mert hiába kerestem hangfelvételt, nem sikerült találni. Szívesen pontosítok, ha valamelyik olvasó megkínál azzal, amit a rendőrségi sofőrből lett belügyminiszter valójában kifejtett. Harmincnyolcéves korában szerzett jogi diplomát, amiből azonban nem föltétlenül következik, hogy a tanulmányaiból kihagyta volna a polgári engedetlenségről szóló fejezetet.
Elvégre épp akkor végezte jogi tanulmányait az ELTÉ-n, amikor Varga Csaba, az egyik legalaposabb magyar jogtudós szintén az ELTÉ-n kimerítően foglalkozott közéletünk egyik legidőszerűbb fogalmával. Nem hiszem, hogy Pintér Sándor elbliccelte volna a polgári engedetlenséget. A dokumentációból inkább az derül ki, hogy ellenzéki helyzetben a politikusok elismerik a polgári engedetlenség létjogosultságát. Sőt olykor gyakorolják is, mint például a Fidesz-politikusok 2007-ben, amidőn Orbán Viktor vezetésével lebontották a Parlament épülete köré helyezett kordont.
Amint azonban a kormányrúdhoz kerülnek, jogvégzett létükre is úgy tesznek, mintha nem létezne, mintha kívül rekedt volna a hazai jogrenden. Ebből az értelmezésből annyit persze elismerek, hogy a polgári engedetlenség csupán szokásjog. Bár nem szerves része a hivatalos jogrendnek, a jogászoknak mégis illene ismerniük. Például Varga professzor így ajánlotta figyelmükbe: „A polgári engedetlenség a fennálló jog kötelező erejét tagadja egy magasabb rend érvényére hivatkozva.” Nem jogvégzett polgárként pedig azt fűzöm hozzá, hogy a polgári engedetlenség az, amikor a választópolgárok nem titokban tiltakoznak.
Tíz mondat a polgári engedetlenségről
A polgári engedetlenség azt jelenti, hogy tudjuk, mit teszünk, és vállaljuk annak minden szükséges következményét. (Orbán Viktor ellenzéki politikus a kordonbontásról, RTL Klub, 2007. február 2.)
A polgári engedetlenség a fennálló jog kötelező erejét tagadja egy magasabb rend érvényére hivatkozva. (Varga Csaba jogászprofesszor, Magyar Nemzet Online, 2007. február 8.)
A polgári engedetlenség erkölcsi célzatú, erőszakmentes és nyilvános, arccal, névvel elvállalt, közérdekű törvénysértés. (Tamás Gáspár Miklós filozófus, KettősMérce.blog, 2016. március 23.)
Számomra nem ismeretes a polgári engedetlenség. (Trócsányi László igazságügyi miniszter, M1, 2017. június 14.)
A magyar jogrendszerben polgári engedetlenség nincsen. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2017. június 16.)
A polgári engedetlenség nem jogi kategória. (Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, atv.hu, 2018. december 31.)
A polgári engedetlenség gyakorlatilag valamilyen szabály vagy rendelkezés tudatos megszegése. (Sándor Zsuzsa nyugalmazott bíró, 24.hu, 2021. március 27.)
Bementem a főnökömhöz, és mondtam neki, hogy holnap én is polgári engedetlen leszek. (Simkó Edit általános iskolai tanár, 24.hu, 2022. február 17.)
Az egyszemélyes polgári engedetlenség nem része a jogrendnek, így nem fogadható el. (Pintér Sándor belügyminiszter, Telex.hu, 2022. május 18.)
A polgári elégedetlenség tiltakozás, amihez nem kérik előre a rendőrök engedélyét. (Szénási Sándor műsorvezető, Klubrádió, 2022. május 18.)
A szerző Médianapló-bejegyzése 2022. május 19-én.
