Sükösd Miklós szociológust vagy negyedszázada ismerem. Dolgoztunk is együtt, ám a kapcsolatunk elvékonyult, amidőn családostul kiköltözött Dániába. A koppenhágai egyetemen tanít, és tegnap délután kifejtette álláspontját az itthoni médiahelyzetről, a szerinte kusstörvénynek nevezhető átláthatósági jogszabály-tervezetről.
Bolgár György műsorvezető pedig nemcsak magára és a Klubrádióra utalt, hanem a nyilvánosság alternatív fórumaira is, amikor azt pedzegette, hogy „Nem jutunk el a társadalom többségéhez, mert a Fidesz lefoglalta magának a média nyolcvan százalékát.” Itt néhány másodperces hatásszünetet tartott, vagy átsuhant az agyán, hogy a számot finomítani kéne, és hozzáfűzte: „Körülbelül.” Jól tette. Olyan felmérés ugyanis nincs, amely e számot tartalmazza, és a hazai nyilvánosság belső arányaira vonatkozik.
Vagy fél évtizede a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársai vizsgálták a nyilvánosság meg a reklámpiac összefüggéseit, és a kormányzati túlsúlyt 78 százalékban állapították meg. Ez volt az a pillanat, amikor az ellenzéki nyilvánosság véleményvezérei, akik addig a kilencven százalékos „publicisztikai fordulattal” nyomatékosították a mondandójukat, tíz százalékkal csökkentették a bűvös számot. Immár reálisabban becsülték föl a terepet, a maga kategóriájában hiteles 78 százalékot mégis indokolatlanul kerekítették nyolcvanra.
Ahhoz ugyanis, hogy bármilyen számot kaphassunk a nyilvánosság arányairól, sokkal szélesebb körben kellett volna vizsgálódni. Ehhez pedig sem az ellenzéki médiumoknak, sem az ellenzéki pártoknak nem volt elég pénzük. Bolgár György is kilencvenezett, majd beállt a nyolcvanazók közé. Azóta is ragaszkodik e számhoz. Becsületére válik, hogy az utóbbi időben már jelzi a körülbellel és hasonló szavakkal, hogy ez inkább becslés, mint hiteles felmérés.
Tapasztalatból tudom, hogy hetvenen túl az ember ragaszkodik a beidegződéseihez. De ha a nyilvánosságról tűnődöm a nyilvánosság valamelyik fórumán, akkor inkább nem mondok vagy írok számot, kerülöm a kétségkívül hatásos publicisztikai fordulatot. Az a benyomásom, hogy a veterán műsorvezető is jobban járt volna, ha csupán jelzővel nyomatékosítja az álláspontját. Történt ugyanis valami, ami a kezére játszott volna, ha a rögtönzés hitelesebb módját választja.
Ha majd egyszer megírja valaki a magyar sajtótörténet legújabb fejezetét, akkor lábjegyzet lesz benne, hogy Bolgár György jelentős szerepet játszott Magyar Péter felfuttatásában. Erre most nem térnék ki, mert szétfeszítené e bejegyzés kereteit, annyit azonban érdemes megírni belőle, hogy a Fideszből kiváló politikus fellépése levegőhöz juttatta a Budapesten túli alternatív sajtót. Bolgár György az egyik legtájékozottabb magyar újságíró, a vidéki nyilvánosságot azonban nem ismeri. Sebezhetősége azzal magyarázható, hogy a Klubrádió Budapestre és környékére összpontosítja a figyelmét, ezért a legjobb, legtapasztaltabb műsorvezetője rosszul jön ki a vidéki helyzetekből.
Magyar Péter alig több mint egy éve van jelen a közéletben. Azóta végigjárta az országot. Szinte le sem szállt a piros-fehér-zöldre festett furgon platójáról, amelyről a vidéki Magyarország kétszáz települését szólította meg. Országjárása a legutóbbi hetekben újabb lendületet vett, és a nagyváradi zarándoklat során kelet-magyarországi településeken is kifejtette az álláspontját. Ha már százalékokról tűnődöm, akkor a 3174 település körülbelül tíz százalékát kereste föl. E figyelemre méltó teljesítmény azonban hiányzik a nyilvánosság kormánypárti részéből.
Például a megyei sajtó, amelyet csakugyan lefoglalt magának a Fidesz, a mai napig 1336-szor foglalkozott Magyar Péterrel. Legföljebb tízszer tudósított az ellenzéki vezér környékbeli nagygyűléseiről, a legtöbb róla írott cikket a KESMA központi szerkesztőségéből küldték a megyei újságokba és portálokba – az első számú közéleti ellenség ellen szervezett propaganda-hadjárat szerves részeként. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása azzal az eredménnyel járt, hogy Magyar Péter országjárásáról az alternatív sajtó számolt be tudósítások, interjúk, jegyzetek, publicisztikák és fényképek segítségével. Felvonultatta az újságírás teljes tárházát, hogy bemutathassa az új erőt.
A kormánypárti sajtó akaratlanul is életre keltette a 2024. március 15-ig vegetáló alternatív sajtót a vidéki Magyarországon. A gyökeresen megváltozott helyzet áttekintése, értelmezése (értelmeztetése) csökkentette volna Bolgár György nyolcvan százalékát és növelte volna a hitelességét. De hogy mennyire, azt szociológiai elemzések híján nem számszerűsítem. Ha majd a közvélemény-kutatók egyszer elvégzik ezt a munkát, akkor térjünk vissza a nyilvánosság jelenlegi arányaira. Addig is elégedjünk meg azzal, amiről Magyar Péter kevésbé híres.
Nem szokta tagadni, hogy amíg a felesége igazságügyi miniszter volt Orbán Viktor kormányában, ő szerkesztette Varga Judit fészbukos üzenőfalát. Harcosan elfogult, de szakmai szempontból jobb közösségi oldalt csinált, mint Szijjártó Péter vagy a digitalizációhoz saját bevallása szerint sem értő miniszterelnök. Fideszbeli tapasztalatait hasznosítja ellenzéki politikusként, bosszantva bennünket, újságírókat is. Ama politikus nemzedékhez tartozik, amelynek tagjai a világhálón maguknak tesznek föl kérdéseket, és a közösségi oldalukon egész jól megvannak (vagy megvolnának) a mi kérdéseink nélkül. A hagyományos sajtót is használja persze, de a legszívesebben leszokna róla, és ebből mindenféle bonyodalmak adódnak.
E médiaszemlélet számomra nem rokonszenves, el kell azonban ismernem, hogy hatékony. Ráadásul Magyar Péter a digitális nyilvánosságról való gondolkodásban nemcsak kinőtte a Fideszt, hanem meg is előzte. Az a benyomásom, hogy „a közélet átláthatóságáról szóló törvénytervezet” és a Harcosok Klubja legalább annyira kormányzati válasz Magyar Péter közösségi médiagyakorlatára és az alternatív vidéki sajtó életre keltésére, mint a jól ismert országos portálok kritikai tevékenységére.
Kár, hogy ez Bolgár György egyébként színvonalas műsorából nem derült ki.
Tíz mondat a túlsúlyról
A kormány az első száz nap intézkedései kapcsán sikeres propagandát folytatott, amit a túlsúlyban lévő baloldali sajtó hatékonyan támogatott. (Áder János Fidesz-politikus, 24 Óra, 2002. szeptember 7.)
Elképesztő média-túlsúly. (Majtényi László alkotmányjogász, az Országos Rádió- és Televízió-Testület volt elnöke, Hír TV, 2018. április 26.)
A hazai médiaviszonyok mostanra persze jobbak lettek, de ha figyelembe vesszük a médiafogyasztási szokásokat, fenntartom, hogy továbbra is baloldali túlsúly tapasztalható. (Szájer József Fidesz-politikus, Magyar Hírlap, 2018. augusztus 18.)
Hihetetlen túlsúly. (Bolgár György műsorvezető, Klubrádió, 2018. október 5.)
Őrületes kormányzati média-túlsúly van. (Simon András műsorvezető, ATV, 2019. szeptember 4.)
Náluk van a média-túlsúly. (Tüttő Kata szocialista politikus, ATV, 2019. szeptember 24.)
Írtózatos média-túlsúly. (Dobrev Klára DK-politikus, ATV, 2020. július 30.)
Nincs brutális kormánypárti túlsúly. (Szombathy Pál újságíró, az Index volt főszerkesztője, 24.hu, 2020. december 21.)
Nincs se jobb-, se baloldali túlsúly. Talán enyhén baloldali fölény, de csak azért, mert onnan sokkal több alkotó érkezik. (Kálomista Gábor filmproducer, 168 Óra, 2022. január 13.)
Nem járja, hogy a közösségi oldalakon a baloldali túlsúly érvényesüljön. (Pindroch Tamás, az Alapjogokért Központ vezető elemzője, Demokrata.hu, 2025. május 24.)
A szerző Médianapló-bejegyzése 2025. május 28-án.