Hál’istennek már nem bűnbakot kereső politikusok, hanem médiakutatók vitatkoznak erről. Bajomi-Lázár Péter cikket tett közzé a hvg.hu-n, erre figyelt föl a Klubrádió műsorvezetője, Bolgár György. Beszélgetésükhöz kapcsolódott Vásárhelyi Mária. A neves médiaszociológus vitatta, hogy  nálunk az emberek egytizede fogyaszt kizárólag kormánypárti sajtót.

A nemzetközi felmérés eredményét azzal egészítette ki Bajomi-Lázár a rádióban, hogy az uniós országokban 30 százalék körül van azok aránya, akik jól érzik magukat a maguk véleménybuborékjában (nálunk 34 százalék). S mert az Európai Unióban élők 89 százaléka fér a világhálóhoz, a 11 és  34 százalék közti magyar választópolgárok is több forrásból tájékozódhatnának – ha akarnának. A szintén neves médiakutató elismerte, hogy aki híve a rendszernek, az hajlamos arra, hogy a másik oldal üzenetei még érzelmibb elköteleződést váltsanak ki belőle.

Vásárhely Mária a kormányzati médiafölénnyel magyarázza az ellenzéki pártok vereségét. 90 százaléknyira teszi az állami túlsúlyt, ráadásul bevonja a vitába Ujhelyi Istvánt is. Szerinte a szocialista politikus népszavazási kezdeményezése – amely eltiltaná a parlament kétharmados kormánypárti többségét attól, hogy kiszavazza Magyarországot az Európai Unióból – „a jelenlegi helyzetben 100 százalékig a Fidesz malmára hajtja a vizet. Hónapokon keresztül attól lesz hangos a médiumok 90 százaléka, hogy a Fidesz EU-párti, csak éppen nem a föderális EU-t támogatja, hanem a nemzetek Európáját.”        

Azt senki sem vitatja, hogy az állami propagandagépezet jelentős szerepet játszott a Fidesz választási győzelmében. Ebből azonban korántsem következik, hogy az ellenzéki pártok veresége elsősorban a kormányzat 90 százaléknyi médiafölényével magyarázható. A bejegyzésem utáni összeállításból kiderül, hogy a Mérték Médiaelemző Műhely két felmérése, a 2019-es 80 és a 2021-es 90 százalék a hazai médiapiac állami hirdetésekkel való eltorzítására utal. Ezekből aligha lehet az országgyűlési választás eredményére következtetni. Illetve lehet, de talán nem érdemes.

Szerencsére az ellenzéki politikusok helyett most már médiakutatók vitatkoznak. Várom a fejleményeket. Addig is az a benyomásom, hogy az igazi kérdés nem az, vajon az ellenzék ajánlata milyen mértékben jutott el a választópolgárokhoz. Sokkal inkább, hogy az ellenzéki pártoknak volt-e figyelemre méltó ajánlatuk a választópolgárok számára.

Tíz mondat a nyilvánosságról

Árbevételi alapon a kormánypárti média 80 százalékkal rendelkezik a médiapiacon. (Urbán Ágnes közgazdász, a Mérték Médiaelemző Műhely vezető elemzője, Klubrádió, 2020. június 25.)

2021-ben a 75 milliárd forintnyi állami hirdetés 90 százaléka náluk landolt. (Polyák Gábor médiajogász, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője az állam befolyási övezetében lévő médiumokról, Népszava, 2022. március 21.)

A propaganda nyerte meg ezt a választást. (Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, ATV, 2022. április 3.)

Bebizonyosodott a fideszes propaganda ereje. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Facebook.com, 2022. április 4.)

A sajtó abszolút fő ok. (Haraszti Miklós liberális médiapolitikus, Klubrádió, 2022. április 7.)

A kommunikációs térben a Fidesz uralja a csatornák 90 százalékát. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, volt ellenzéki miniszterelnök-jelölt, SzabadEurópa.hu, 2022. április 13.)

Azért a propaganda ereje irtózatos. (Szanyi Tibor ISZOM-politikus, Mandiner.hu, 2022. április 28.)

A propagandasajtót évi 50 milliárdból eteti, sőt zabáltatja Rogán. (Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, Facebook.com, 2022. május 3.)

A kormányoldal sokkal könnyebben juttatja el az üzeneteit, mint az ellenzék. (Virág Andrea politológus, a Republikon Alapítvány vezető elemzője, Népszava, 2022. május 21.)

Hónapokon keresztül attól lesz hangos a médiumok 90 százaléka, hogy a Fidesz EU-párti, csak éppen nem a föderális EU-t támogatja, hanem a nemzetek Európáját. (Vásárhelyi Mária szociológus Ujhelyi István népszavazás-kezdeményezéséről, Facebook.com, 2022. augusztus 8.)