„Írják Birmingham, ejtik Csikágó” – mondogatta egyik tanárunk. Így jelezte, hogy az angolban másként ejtik a szavakat, mint ahogy írják. A szójátékát modorosságnak véltük, de ma már komolyabban veszem. Onnan jutott az eszembe, hogy hajnalban elhangzott egy beszélgetés a Klubrádióban. Szénási Sándor készített interjút Magyarics Tamással Kissingerről, a néhány napja elhunyt amerikai diplomatáról.
A beszélgetés tartalmi szempontból kifogástalannak hatott, az amerikai történelemben járatos professzor hiteles képet vázolt a százéves korában meghalt külpolitikusról. Amikor viszont a németországi indulását jellemezte, a szülővárosát, Fürth-öt fürsz-nek ejtette. Nem láthattam, de talán még a nyelvét is kidugta, hogy minél angolosabban ejthesse ki a th-t. Kár, hogy a Nürnberg vonzáskörzetében lévő, 130 ezres „kisváros” nevét németesen t-vel, fürtnek kell ejteni.
Az elszólást szóba se hoznám, ha egy amerikai rádióban faggatták volna Nixon és Ford elnökök külügyminiszteréről. Elvégre a magyar professzor mindent tudott az Egyesült Államok külpolitikájának talán legnevesebb és legképzettebb irányítójáról. Még azt is, hogy vissza-visszajárt a szülővárosába, sőt a helybéli focicsapat klubelnöki posztját is elvállalta. Pedig a múlt század harmincas éveiben a zsidósága miatt tették lehetetlenné az életét. Miután azonban magasra jutott az új hazájában, hajdani honfitársai egyre inkább Fürth nagy szülöttjének tartották.
Mellesleg egy kancellárral, a kereszténydemokrata Ludwig Erharddal. a német gazdasági csoda atyjával együtt. Megférnek egymás mellett a helybéli dicsőségtáblán. De vajon hogyan is állunk azzal a fránya kiejtéssel? Például Angela Malestein, a Ferencváros kézilabda csapatának jobbszélsője negyedik éve él nálunk. Három és fél évig edzette Elek Gábor, aki a holland világbajnok vezetéknevében lévő s-t következetesen s-nek ejti.
A németben az st-t és az sp-t kétségkívül s-sel kell kiejteni. Csakhogy a hollandok „selypítenek”, és szélsőjük nevét sziszegve Maleszteinnek mondják. Amikor a balkezes világbajnok megérkezett hozzánk, a magyar sportújságírók hetekig kóstolgatták a nevét. Mára megbarátkoztak az sz-es változattal. Elek Gábor azonban tartja magát a rossz beidegződéshez. Az a benyomásom, hogy ez is szerepet játszott a nemrégiben bekövetkezett távozásában.
Az idegenlégiósokkal teletűzdelt bajnokságban dolgozó magyar edzőknek illik legalább a nemzetközi érintkezés nyelvén, angolul kommunikálni a játékosokkal. A tolmács használata aligha kedvez a kapcsolattartásnak. Amidőn a Fradi felhagyott a színmagyar csapat koncepciójával, és a különféle nemzetiségű lányokkal-asszonyokkal bejutott a nemzetközi élmezőnybe, már lehetett sejteni, hogy a gyökeresen megváltoztatott elképzelés nem tartja sokáig Elek Gábort az egyesületnél.
Az említett jelenség nem föltétlenül az iskolázatlansággal magyarázható. Lám, egy professzor is bakizott, miközben a kézilabda-edzővel együtt saját szakmájuk legjobbjai közé tartoznak. Akik élő szóval igazítják el a médiafogyasztókat, jobban tennék, ha végiggondolnák, miként kell kiejteni azoknak a szülővárosát vagy a nevét, akikről véleményt mondanak a nyilvánosság fórumain.
Tíz mondat a nevekről
Ha a mostani belügyminiszterünk Boross, Horváth Balázs igazán viselhette volna a Konyakos nevet. (Végh Antal író, magyar Tükör, 1993. május 26.)
Saját magamnak adtam a nemzet csótánya nevet, ha már csalogány nem lehettem. (Nagy Feró rocker, Halasi Tükö, 1995. március 15.)
A polgármester felajánlotta, hogy elintézi a névváltoztatást. Azt mondtam neki, hogy arra a kis időre, amíg a másik Bokros Lajos hivatalban marad, nekem nem érdemes. (Bokros Lajos gyermelyi mezőgazdász, 24 Óra, 1995. október 6.)
Deutsch-Für Tamás, az újkori névmagyarosítás titánja. (Ungvári Tamás művelődéstörténész, Amerikai Népszava, 2008. május 1.)
A név ruha, amit magunkra veszünk. (Pop Annamária műfordító, Erdélyi Riport, 2011. augusztus 25.)
A legnehezebb egy ilyen névvel saját hangot találni. (Karinthy Márton író-rendező, Hatoscsatorna, 2013. július 9.)
A Gyurcsány tulajdonnév olyan személyt jelöl, aki szinte automatikusan összerendezi az úgynevezett Fidesz-tábort. (Bódis András újságíró, Válasz.hu, 2017. május 3.)
A Soros és a libernyák csak címke. Nevet adnak az ellenségnek: a globalizmusnak. (Pesty László dokumentumfilmes a kormánypárti sajtóról, Magyar Hang, 2020. október 23.)
Nevet változtatott, hogy a magyarsághoz tartozzon. (Fráter Zoltán irodalomtörténész Petőfiről, Magyar Rádió, 2023. március 19.)
Névvel nem poénkodunk, és tényleg elnézést kérek, de elsőre így gépeltem le: Rákay Philop. (Dévényi István publicista, Magyar Hang, 2023. június 16.)
A szerző Médianapló-bejegyzése 2023. december 4-én.
