Kardos András végzettségére nézve filozófus. Néhány hónapja időlegesen átköltözött az egyik közösségi oldalra. Naponta széljegyzeteli a közéleti történéseket, reflektál a fejleményekre. Nem arra tart igényt, hogy egyetértsenek vele, arra inkább, hogy a bejegyzéseivel másokat is gondolkodóba ejtsen. Tegnap például, éjfél előtt néhány perccel kifejtette álláspontját Magyar Péter ATV-beli interjúja ürügyén a műsorvezetőről.
Emlékeztetett bennünket, hogy az úgynevezett filozófusper idején Szöllősi Györgyi hozta kínos helyzetbe Heller Ágnest. Az idős filozófus szavaiba közbe-közbevágott, nem hagyta befejezni a gondolatait. A 2010/11-es sajtókampányra emlékszem, a Heller-interjúra is, meglepődtem azonban, amikor most kiderült, hogy annak idején az ATV jelenlegi műsorvezetője olvasta az akkor legismertebb magyar filozófus fejére a kormányzati vádpontokat.
Bezzeg Magyar Péter jobban ismeri a média törvényszerűségeit, és nem hagyta magát a tegnap esti beszélgetésben. Amidőn a műsorvezető felolvasta a tiszapárti politikus exbarátnőjétől idézett számonkéréseket, az interjúalany öntudatosan hárított. Kardos András ezzel fejezte be az okfejtését: „Szőlősi Györgyi, aki rég eljött a kormánypárti médiától, ismét megérkezett egy kormánymédiához.” (Facebook.com, 2024. szeptember 25.) Mármint az ATV-hez.
Bár érdekes kérdés, ezúttal figyelmen kívül hagyom, vajon a kormánymédia szerves része-e az ATV. Azt is, hogy a műsorvezető akkor és most vádpontokat olvasott-e föl. Sőt, még azt se rovom föl, hogy a műsorvezető vezetéknevében az első ö rövid, ráadásul van benne még egy l is. Az idézetben olvasható média mibenléte foglalkoztat.
A ’kormánypárti média’ pontos kifejezés, a végrehajtó hatalom befolyási övezetébe sorolható rádiók, tévék, újságok és portálok összefoglaló neve. A ’megérkezett egy kormánymédiához’ azonban pontatlan fogalmazás, az ATV ugyanis nem média, hanem csak médium. Ha a posztoló nem akarja részletezni, hogy Szöllősi Györgyi hajdan melyik szerkesztőségnél dolgozott és most melyiknél dolgozik, akkor általánosítva úgy kellett volna fogalmaznia, hogy a kormánypárti médiától nem egy, hanem a kormánypárti médiához érkezett. Ha viszont árnyaltabban akart fogalmazni, akkor a bejegyzés így szólt volna: a kormánypárti médiától egy kormánypárti médiumhoz érkezett.
Ugyanez vonatkozik a bejegyzésem utáni összeállításban olvasható idézetre is. Vona Gábor szerint „Egy médiában nem elegáns egy másik médiumot kritizálni.” Tartalmilag igaza van, de amit rögzített, azt jelenti, hogy a szerkesztőségek összességéből, egy hálózatból nem elegáns másféle szemléletű szerkesztőséget bírálni. Mindjárt más azonban a mondat jelentése, ha így fogalmazunk: ’Egy médiumban nem elegáns egy másik médiumot kritizálni.’ Az a benyomásom, hogy Vona Gábor nem világnézeti alapon működő szerkesztőségek feszültségét akarta érzékeltetni. Inkább a nyilvánosság-szakmán belüli szolidaritást igyekezett volna nyomatékosítani.
A média ugyebár a nyilvánosság eszközrendszere. A keletkezés időrendjében tartalmazza a nyomtatott sajtót, a rádiót, a tévét és a világhálót. A média eredetileg latin kifejezés, a közbülső, ismeretelméletileg a közvetítő és közvetlen meghatározó többes száma. A szó egyes száma a médium. Az egyes számú médium többes száma lehet akár médiumok is, a szó többes számot jelentő médiának azonban már nem lehet többes száma a médiák. A többes számnak értelmezésem szerint nem lehet többes száma.
A rendszerváltás utáni első évtizedben Torgyán József és nemzedéktársai előszeretettel egyes számúnak értették a médiát, és többes számúnak a médiákat. A kétezres évek első évtizedében az egy nemzedékkel fiatalabb politikusok már leszoktak erről. Megkülönböztették a médiumot a médiától, a médiumnak nevezhető ATV-t, a 168 Órát, a Magyar Nemzetet vagy a Klubrádiót a médiának nevezhető összességüktől. A második évtizedben előtérbe kerültek a digitális médiumok, a megszólalók és a megszólaltatók újabb nemzedéke pedig zavarba jött.
A most negyven körüli politikusok azért, mert a legtöbben még nincsenek tisztában a kommunikációs képzés alapfogalmaival. Ez érzékelhető a bejegyzésem utáni összeállításban Kunhalmi Ágnesnél és Lánczi Tamásnál, akik élő adásban jöttek zavarba. Az újságírók meg azért berzenkedtek, mert sokan kommunikációs diplomára tettek ugyan szert, ódzkodnak azonban a médium kifejezés használatától. Tartalmilag értik persze, hogy a nyilvánosság eszközrendszerének alapegységeit jelöli, mégis úgy érvelnek, hogy a nagyközönség hajlamos a médiában dolgozót összetéveszteni a jósnővel.
Aki sejtelmes sötétet hoz létre a szobában, a térdével megmozgatja az asztallábat, és kísérteties hangon teremt kapcsolatot a páciens elhunyt hozzátartozójával. Szélhámoskodik egy kis pénzért. Amit szakmánk ifjú gyakorlói ellenérvnek tartanak, az mai gondolatmenetem legerősebb érve. A kétezer-húszas évekre a média annyira ellaposodott, hogy a művelői kezdenek hasonlítani az asztaltáncoltató és politikusokat megidéző médiumokhoz.
Tíz mondat a médiumról
A kereskedelmi médiumok nélkül ma nincs figyelem Magyarországon. (Geszti Péter dalszövegíró, Heti Válasz, 2008. május 29.)
A mai parlamenti baloldal a médiumokon keresztül érintkezik a közönséggel. (Tamás Gáspár Miklós filozófus, Népszava, 2013. december 21.)
A médiumok jobboldali elfoglalása akkor se tenné lehetővé az ellenzék kívánatos ellensúlyát, ha a balközép ellenzék ügyesebb, koherensebb, harciasabb lenne, mint amilyen. (Tamás Gáspár Miklós filozófus, Népszava, 2013. december 21.)
A főbb médiumok szétszóródtak. (Balázs Géza nyelvész, Magyar Idők, 2016. július 23.)
Néhány ember felparcellázza a Balatont, a médiákat /gondolkodási szünet/, a médiumokat. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus, ATV, 2017. október 16.)
Az akkor ellenzéki Fidesz kezében nem volt média /gondolkodási szünet/, médium. (Lánczi Tamás politológus, a Figyelő főszerkesztője, M1, 2018. szeptember 11.)
Azt hallottam valamelyik médiumban. (Szili Katalin volt országgyűlési elnök, Echo TV, 2019. február 7.)
Egy médiában nem elegáns egy másik médiumot kritizálni. (Vona Gábor volt Jobbik-politikus, ATV, 2019. december 17.)
Ha a médiát nézzük, akkor vannak olyan médiumok, amelyek… (Ungár Péter LMP-politikus, ATV, 2021. december 27.)
Képes politikusként, tényfeltáró újságíróként, celebként is megszólalni. Nem véletlenül próbálkozott médiumok alapításával. (Forgács Iván publicista Ungár Péterről, Népszava, 2023. augusztus 19.)
A szerző Médianapló-bejegyzése 2024. szeptember 26-én.
