Csütörtökönként a szakállamat egy Kárpátaljáról áttelepült fodrásznő vágja. Ma reggel kisírt szemmel fogadott. Kiderült, hogy hajnali ötkor azzal hívta fel a Munkácson élő édesanyja, hogy orosz repülőgépek bombázzák az ukrajnai repülőtereket. A fodrászom remegő hangon mesélte, hogy aggódik a katonaköteles fivéréért, akinek van ugyan magyar állampolgársága is, de az ukránok már lezárták a határokat. Se ki, se be, kitört a háború.
Úgy rémlik, hiába akartam e sajtószakmai rovatot elzárni a külpolitika elől, nem szigetelhetjük el magunkat a szomszédban zajló hadi eseményektől. Róluk pedig beugrott egy tegnapelőtt esti tévéműsor, amelynek egyik meghívottja, Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter „két járásnak” nevezte a donyecki és luganszki „népköztársaságot”. A fejlemények jelentőségét csökkentő járás kifejezés a történtek lebecsülését sejteti, a népköztársaság viszont a leginkább érintettek felnagyító hajlamát. A kettő közti valóság a megye kifejezésben ragadható meg.
A konfliktust kiváltó – vagy ürügyéül szolgáló – megyéket a tervezett szankciók vetületében így láttatta a neves stúdióvendég: „Az Európai Uniónak jobban fáj az orosz nyersanyag hiánya, mint az Ukrajnától elvett néhány tíz…” Itt szünetet tartott, majd némi hezitálás után pontosította önmagát: „ …vagy száz négyzetkilométernyi terület.” (ATV – A nap híre, 2022.02.22.) Luganszk megye területe 8377, Donyecké pedig 8902 négyzetkilométer, a 4 milliónyi lakosság többsége orosz ajkú.
A szűkebb pátriám, Bács-Kiskun megye 8445 négyzetkilométernyi. S hogy magunk elé képzelhessük, a két ukrajnai megye összterülete nagyjából megegyezik a mai Tiszántúléval, Vásárosnaménytól mondjuk Békéscsabáig. A román tárgyalóküldöttség épp azzal házalt Trianonban, hogy a Tiszántúlt többnyire románok lakják. 1919-ben a román csapatok el is foglalták, ám a békeszerződés végül nem a folyót tekintette államhatárnak.
A másik oldalon azonban a két ukrajnai megyéhez hasonló nagyságú Partium a nagy számú magyar lakosságával együtt mégiscsak Romániához került. Majd a második világháborúban Máramarosszigettől Nagyszalontáig vissza. S hogy teljes legyen az összkép, a háború után ismét román fennhatóság alá került. A szüleim speciel onnan menekültek Bács-Kiskunba. Lehetséges, hogy a most kirobbant háborúban való érintettségem azért ötlött fel, mert a volt honvédelmi miniszter nem készül fel a tévévitára?
Tíz mondat a háborúról
Minél nyugatabbról jön az ellenség, annál érdemesebb a háborút elveszíteni. (Kvári Sinkó Zoltán humorista, Napló, 1995. október 27.)
Egy globalizációval terhelt világbéke is jobb, mint egy világháború. (Sebeők János író, Napló, 2003. július 12.)
Minden háború népszerű az első hónapban. (Temesi Ferenc író, Magyar Nemzet, 2008. július 12.)
Ezek utólag akarják megnyerni a második világháborút. (Krausz Tamás történész az Orbán-kormány emlékezetpolitikájáról, ATV, 2013. augusztus 11.)
Sok csatát megnyertünk, de a háborút még nem. (Orbán Viktor miniszterelnök, Hír TV, 2014. február 16.)
Zajlik a harmadik világháború. (Eperjes Károly színész, ATV, 2013. szeptember 26.)
Háború esetén a hadiipar lendül fel, járvány idején az egészségügy. (Pogátsa Zoltán közgazdász, HírKlikk.hu, 2020. március 16.)
Háború idején még sose kergettek el diktátort. (Kereszty András újságíró, Újnépszabadság.com, 2020. április 16.)
A két világháborút is meg fogjuk nyerni. (Andor Mihály szociológus az Orbán-kormány emlékezetpolitikájáról, Facebook.com, 2020. december 25.)
Minden hasonlatából, szófordulatából nyilvánvaló, hogy katonának érzi magát egy pontosan nem meghatározott háborúban. (Odze György író Orbán Viktorról, HírKlikk.hu, 2021. július 7.)
A szerző Médianapló-bejegyzése 2022. február 24-én.
