Az a megtiszteltetés ért, hogy tegnapi bejegyzésem napvilágot látott az ÚjHét.com nevű marosvásárhelyi portálon. Szerkesztője, Ágoston Hugó úgy közölte a Mi lett Gyurcsány milliójából? című glosszát, hogy ma hajnalban, 2 óra 34 perckor magánlevélben firtatta: vajon „…ezt hogy kell érteni? ’Bár ha most lett volna az országgyűlési választás, a Demokratikus Koalíció be sem kerülne a parlamentbe.’ Hát nem 17 százalékon áll? Nem ő a legnagyobb ellenzéki párt?” Ha nem sikerült pontosan felvázolni egy ellentmondást, akkor most újra nekirugaszkodom.
A DK vezető politikusai azt sulykolják, hogy körülbelül egymillió szavazójuk van. De ha nem tágítanak a kerek számtól, vajon mivel magyarázható, hogy az ellenzéki előválasztás második fordulójában a miniszterelnök-jelöltjük, Dobrev Klára csupán 283 ezer voksot kapott? Az adott okot a gyanúra, hogy a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc a 2018-as országgyűlési választás előtt 700 ezer szavazót vizionált, mindazonáltal csupán 308 ezren voksoltak a pártjára. Ez 5,37 százalékot ért. A csalódást keltő adat úgy jött ki, hogy 2018 áprilisában 8312173 magyar állampolgár volt jogosult a szavazásra, és hozzávetőlegesen minden harmadik távol maradt a fülkétől. A maradék kétharmadnak pedig alig több mint öt százaléka „lépte át” a parlamenti küszöböt.
Ama 17 százalék, amire Ágoston Hugó utalt, a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet (ZRI) felmérése az idén augusztusi helyzetről. Szeptemberben 18-at mért a DK-nak, októberben, az előválasztás második fordulója után 19 százalékot. Ha a 2018-as országgyűlési választáson résztvevők bázisadatából indulunk ki, 17 százalék 942 ezret jelent, 18 százalék 997 ezret, 19 pedig 1 millió 52 ezret. A DK vezetői időrendben a „közel” (Dobrev Klára), a „majdnem” (Vágó István), a „nagyjából” (Gyurcsány Ferenc) és a „több mint” (Varju László) szóval lőtték körbe a bűvös 1 milliót. Ehhez képest Dobrev 283 ezer voksa azt sejteti, hogy ha csakugyan most lett volna az országgyűlési választás, a Demokratikus Koalíció nem kerülne be a parlamentbe.
Ha tehát a DK a legnagyobb ellenzéki párt – politikusai ráadásul még a legszervezettebbnek is tartják -, akkor két eset lehetséges. Vagy a felmérések nem stimmelnek, vagy a DK-hívek több mint kétharmada mellőzte az ellenzéki előválasztást. E bejegyzés utáni dokumentációból pedig kirajzolódik a pártalapító-pártelnök véleménye a közvélemény-kutatásról. Azért nem értelmezem, mert magáért beszél.
Tíz mondat a közvélemény-kutatásról
Fogadjuk el, hogy a méréseknek van valami közük a valósághoz. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Múosz.hu, 2013. október 15.)
Egy kiérdemesült szocialista elvtársat szeretnék idézni, aki szerint nem közvélemény-kutatásokat, hanem választásokat kell nyerni. (Kövér László Fidesz-politikus, Magyar Hírlap, 2016. július 2.)
Nem szabad országban nincs hiteles véleménykutatás. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, Népszava, 2018. március 1.)
Nem lehet közvélemény-kutatásból politikát csinálni. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, Hír TV, 2018. március 15.)
Aki a közvélemény-kutatások alapján politizál, az zörög, mint kiszáradt mákgubó az őszi szélben. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, Index.hu, 2018. április 3.)
Jó közvélemény-kutatást készíteni olyan nyilvánosságban lehet, amelyikben az emberek szabadon beszélnek a gondolataikról. (Karácsony Gergely Párbeszéd-politikus, volt közvélemény-kutató, 24.hu, 2018. április 3.)
Ekkor hagyta el Kovács László száját élete legjobb mondása: mi nem közvélemény-kutatást akarunk nyerni, hanem választást. (Szőcs Géza költő, Fidesz-kultúrpolitikus, Előretolt Helyőrség, 2018. április 21.)
Amíg a politika finanszírozza a közvélemény-kutatásokat, a mérés nem lesz megbízható. (Puzsér Róbert publicista, budapesti főpolgármester-jelölt, Magyar Hang, 2019. március 8.)
A politika már világszerte közvélemény-kutatássá silányult. (Markó Béla költő, az RMDSZ volt elnöke, 24.hu, 2020. augusztus 23.)
Ugye választást kell nyerni, nem közvélemény-kutatást. (Berg Dániel Momentum-politikus, ATV, 2021. október 18.)
A szerző Médianapló-bejegyzése 2021. október 29-én.