Papp Sándor Zsigmond Erdélyből települt át. Az itteni sajtóban leginkább a rövid írásaival van jelen. Nemrégiben Bécsbe költözött, és a hazadolgozó tárcaíró onnan küldte azt a gondolatot, amely pontosan jellemzi a faramuci helyzetét: „Forintot keresek és eurót költök.” (Népszava, 2022. november 22.) Mondata telitalálat.

A következő tárcájában a magyarországi sajtó hírgyártásával foglalkozott, és arra jutott, hogy „Nem Orbán kezdte el a hatalom ezen ágának erodálását, a politikai befolyás megteremtését és növelését, de ő fejlesztette tökélyre.” Okfejtéséből elfogadható, hogy amire Orbánék elszánták magukat, az benne volt a korábbi kormányok médiapolitikájában is. Igen ám, de amit Antallék, Hornék és Gyurcsányék gondoltak a nyilvánosságról, azt szemérmesen valósították meg. Mintha szégyellték volna, hogy a nyilvánosság eszközrendszerét, a médiát politikai céljaiknak akarják alárendelni. Ez nem is mindig sikerült nekik.

A nyilvánosság össze- és egybehangolását, amelyet gleichschaltolásnak nevezünk, Orbán kétségkívül gátlástalanul (féktelenül) fejlesztette művészi tökélyre. De ha az olvasó átnézi a bejegyzésem utáni összeállítást, azzal szembesül, hogy az újságokat, a rádiókat és a tévéket a Kádár-rendszer is a politikai hatalom szerves részének tekintette. Ezzel magyarázható, hogy az MSZMP agitációs és propaganda osztályának vezetője immár nyugdíjas korában leszögezte: a média azért nem válhatott önálló hatalmi ággá, mert ők bizony eszközként tartották számon.

Ha tehát Papp Sándor Zsigmond azt írja, hogy Orbán „kezdte el a hatalom ezen ágának erodálását”, akaratlanul is ama álláspontot teszi magáévá, mely ellen írta a cikkét. Az ügyetlen szóhasználat elfedi azt, hogy a nyilvánosság világhálóval kiegészített eszközrendszere sokak szemében önálló hatalmi ág benyomását kelti. A jelenlegi kormányzat szívós munkával maga alá gyűrte a törvényhozást és az igazságszolgáltatást, ezzel a két hatalmi ág ellenőrző funkciója minimálisra csökkent. E szerepet átmenetileg látja el helyette a média ellenzéki része.

Ebből viszont nem következik, hogy önálló hatalmi ág volna, bár elismerem, hogy ez a látszat. Nem várom el a bécsi magyar közírótól, hogy felismerje a mélyen rejlő szakmai összefüggést. Az elgondolkoztató tárcáit forintért közlő szerkesztőségtől azonban elvárható, hogy a megjelenés előtt vegye észre a szerző eszmefuttatásával ellenkező szóhasználatot.                

Tíz mondat a médiáról

Amikor a sajtót kollektív hatalmi szervből a negyedik hatalmi ággá minősítik át, akkor a politikusoknak a nyilvánosságtól való irgalmatlan félelme nyilvánul meg. (Dlusztus Imre szegedi újságíró, Népszabadság, 1990. május 22.)

Ahhoz, hogy a sajtó valóban a negyedik hatalmi ágazat legyen, egy bizonyos közszolgálatot kell ellátnia. (Antall József miniszterelnök, Magyar Nemzet, 1990. június 6.)

A sajtó politikai hatalomként viselkedik. Képes pártokat fölemelni, pártokat letaszítani, személyiségeket népszerűsíteni és sárba taposni. (Szűrös Mátyás szocialista politikus, Reggeli Délvilág, 1993. november 30.)

Sem a civil szervezetek, sem a sajtó nem tartozik az államhatalmi ágak sorába, hiszen nem gyakorolnak közhatalmat. (Latorcai János KDNP-politikus, Magyar Nemzet, 2010. augusztus 7.)

A sajtó nem tartozott a hatalmi ágak közé, hanem eszközként tekintettünk rá. (Lakatos Ernő, az MSZP KB agitprop osztályának volt vezetője, Hetek, 2013. február 2.)

Mintha a média egy része függetlenítené magát a pártoktól, és kezd úgy viselkedni, mintha a média hatalmi ág volna. (Fiala János műsorvezető, ATV, 2019. november 9.)

Amennyiben negyedik hatalmi ágként határozzák meg a médiát, úgy – mint bármilyen hatalmat – korlátozni és ellenőrizni kell. (Demeter Szilárd Fidesz-politikus, Origo.hu, 2020. június 25.)

A médiát tekinthetjük a negyedik hatalmi pólusnak. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, Azonnali.hu, 2021. július 19.)

A média mint a negyedik hatalmi ág. (Huszár Viktor, a Megoldás Mozgalom alelnöke, ATV, 2022. február 4.)

Persze nem Orbán kezdte el a hatalom ezen ágának erodálását, a politikai befolyás megteremtését és növelését, de ő fejlesztette tökélyre. (Papp Sándor Zsigmond közíró, Népszava, 2022. december 6.)

A szerző Médianapló-bejegyzése 2022. december 8-án.