Azon tűnődöm, vajon a 11 ezres lélekszámú kisváros mivel marad meg az emlékezetünkben. Mostanában nyilván az úgynevezett pedofilbotránnyal, amely az állami gondozott gyerekek helybéli „otthonában” robbant ki. Akik érdeklődnek a nagypolitika iránt is, azok pedig zámításba vehetik egy szállóige hosszabb távú érvényességét.
Ha majd egyszer összefoglalja valaki a mögöttünk hagyott Orbán-korszakot, bizonyára nem feledkezik meg a névadó miniszterelnök nagy hírre vergődött gondolatmenetéről. Orbán Viktor azt fejtegette kilenc évvel ezelőtt, hogy ha az ellenzék tovább kritizálja a felcsúti focistadion és az alcsúti arborétum között döcögő vicinálist, „akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig”. (Magyar Távirati Iroda, 2015. november 7.)
A mondat nem igazán ütős, inkább rögtönzésnek hat. Ilyen hosszan nem is szokták idézni, ennek ellenére a kormányzati erőpolitika jelképe lett. Hovatovább mindent és mindenkit meg lehet hosszabbítani Bicskéig, ha a vonzáskörzetéből származó kormányzó úgy akarja. A bejegyzésem utáni összeállításban valaki meg is jegyezte, hogy a mondás a NER metaforája lett. Az ógörög kifejezés ugyebár sűrített hasonlatot jelent.
Benedek Marcell esztéta szerint „Formailag a hasonlat tömörítése a mint kötőszó kilökésével, lényegileg azonban mélyebb rámutatás távoleső dolgok belső közösségére.” Igen ám, de ha ez a belső közösség nem nyilvánvaló az olvasó számára, akkor baj van a megértéssel.
Nos, a Népszava legutóbbi számában, október 26-án figyelemre méltó publicisztika jelent meg. N. Kósa Judit újságíró és budapesti helytörténész kifejtette a véleményét Lázár János építésügyi miniszter és a hegyvidéki Turul-szobor összefüggéséről: a kétes múltú emlékművet műemlékké nyilvánította, és védelemben részesítette.
A cikkíró ehhez kapcsolta az Orbán-kormányok bűnlajstromát: a műemlékvédelmi hálózat megszűntetését, a Népstadion és a Magyar Rádió szétverését, a Citadella „keresztezését”. A hatalom packázását, tobzódását, túlterjeszkedését. Az okfejtésnek azt a címet adta, hogy Bicskéig. Igazán kár, hogy a település neve és az orbáni bicskézés nem található a szövegben. A vájt fülű értelmiség persze érti a látszólag egymástól távoli dolgok közösségét, a kelleténél is tömörebb cím láttán viszont az olvasók többsége vakarja a fejét. Számukra aligha magától értetődő az, ami a szakújságírónak evidens.
Elismerem a gondolatmenet logikáját, értem az utalásokat is, de a „meghosszabbítjuk Bicskéig” nem föltétlenül azt jelenti, hogy a rendszer szétrombol ezt-azt. Azt jelenti, hogy a NER a romhalmaz helyére olyasmit épít, ami nem illik oda. Vagy a meghagyott építményhez olyasmit illeszt, ami funkciótlan, ízléstelen. Tehát nem elvesz, hanem hozzátesz, de amit hozzáad, az nem érték.
Egyébként a szállóigeként terjedő mondat érdekes körülmények között hangzott el. Orbán Viktort meghívták a felcsúti Kastély-óvoda hatvanadik születésnapján. Országunk első embere a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2015. november 9-én, 14.47-kor kiadott közleménye szerint szabadkozással kezdte: „Igazából nem is világos, hogy milyen alapon hívtak meg engem most ide a felcsútiak, hiszen én nem ebbe az óvodába jártam, és most ezt szégyellnem kell, látom, de az igazság az, hogy én Alcsúton jártam óvodába, mert csak nyolcéves koromban költöztünk ide, Felcsútra.”
Látogatásából az lett híresebb, a szó sajtószakmai értelmében is, hogy a Magyar Távirati Iroda 2015. november 7-i tudósítása szerint az ellenzéki politikusok és újságírók tudtára adta: ha „Támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig.” E mondatot azon melegében megvitatta a korabeli sajtó, azóta pedig a publicisztikák vissza-visszatérő utalása. Okkal vagy ok nélkül.
A Népszava említett cikkében volt ok utalni rá, mégis az a benyomásom, hogy a kapcsolódás nem a legszerencsésebb hozzá.
Tíz mondat a kisvasút meghosszabbításáról
Végül is ebben rejlik politikájának a lényege. (F. Tóth Benedek újságíró Obán Viktorról, Vasárnapi Hírek, 2015. november 28.)
Ezt sokan cinizmusnak értették, pedig konkrét terv volt, a kisvasút meghosszabbítása folyamatban lévő projekt. (Zsuppán András újságíró, Heti Válasz, 2016. június 30.)
Az egész történet a kormányfő háza mellé épített stadionnal, a futballakadémiával, a helyi tóval és mesterséges szigettel tökéletes jelképe a NER erőpolitizálásának és rongyrázásának. (Markotay Csaba újságíró, Népszava, 2019. július 10.)
Ha az ellenzék követeli Kásler Miklós lemondását, akkor Orbán meghosszabbítja Bicskéig. (Simon András műsorvezető, ATV, 2020. május 6.)
Kásler meg van hosszabbítva Bicskéig. (Rangos Katalin újságíró, ATV, 2020. május 22.)
A veszélyhelyzetet meghosszabbítják. Csak úgy, mint a kisvasutat Bicskéig. (Lattmann Tamás nemzetközi jogász, lattmanntamas.hu, 2021. január 22.)
Az elmúlt években szállóigévé, mi több: Orbán Viktor miniszterelnök személyiségét és politikáját jellemző metaforává vált az a mondás, miszerint „meghosszabbítjuk Bicskéig”. (Gulyás Balázs publicista, Magyar Hang, 2021. július 16.)
A miniszterelnök bejelentette, hogy a Baross Gábor nevével fémjelzett újraiparosítási hitelprogram keretösszegét háromszázról ezermilliárd forintra emelik. Erről Orbán Viktor emlékezetes mondása jutott eszembe: „ha kritizálják, meghosszabbítjuk Bicskéig”. (Hajdú Miklós publicista, Népszava, 2023. március 21.)
A Hosszabbítsuk meg Bicskéig! logikája nem változtatás, hanem fokozás. (Török Gábor politológus, 24.hu, 2024. június 24.)
Már nem Bicskéig hosszabbít meg mindent, hanem Moszkváig. (Lendvai Ildikó szocialista politikus Orbán Viktorról, Népszava, 2024. július 6.)
A szerző Médianapló-bejegyzése 2024. október 28-án.