Egy politikai szervezetben kétféle embertípus leledzik. Az egyiket héjának nevezik a hírmagyarázók, mert a hatalomgyakorlás lényegének tekinti az ellenségkeresést, a harcot, a háborút, a konfliktust. A másik az úgynevezett galamb, aki a hatalomgyakorlást azonosítja az alkuval, a megegyezéssel, a kompromisszummal. A miniszterelnöki tevékenységét militarizálásnak szentelő héja most turbékol. Abból is lehet persze békegalamb, aki a magyar hadsereg főparancsnoka (jelenleg Áder János, május 10-étől pedig Novák Katalin) helyett tartja a frontot.
Orbán Viktor épp azt a tervet ajánlja megvalósításra, hogy jobban tesszük, ha kimaradunk a szomszédban dúló háborúból. De vajon lehet-é őt vezérkari főnöknek titulálni csupán azért, mert eddig már százszámra honosított meg a közéletben katonai kifejezéseket? A legutóbbi választási veresége után így fogalmazott: „A csatatérről rendezetten vonulunk le, és a vezérkari sátorban már a jövőt tervezik.” (Magyar Nemzet, 2006.05.06.) Még az elismert hadi szakíró, Rónay László irodalomtörténész is csak azt mondta róla, hogy „Orbán Viktor kiváló politikus, messze kiemelkedik a Fidesz vezérkarából.” (Népszava, 2011.10.12.)
Úgy képzelem, hogy amidőn híre jött Putyin ukrajnai „kalandjának”, országunk első embere rögtönzött valamit. Nem túl acélosat, bárki meggyőződhet erről, ha elolvassa a bejegyzésem utáni összeállítás első, az élő adás hevében elformátlanodott okfejtését. Aztán a kormánypárt vezérkarából szólt neki valaki, hogy Főnök, ezzel a gondolattal lehetne kezdeni valamit. Orbán a milliós olvasottságú közösségi üzenőfalán már pontosabban és rövidebben fogalmazott. Kevesebbet kell beszélni, de azt a felelősségünk tudatában – fejtegette a legtöbbet beszélő magyar politikus.
Aligha véletlen, hogy országszerte kampányoló munkatársai szájukra vették a „stratégiai nyugalom” kétes értékű szókapcsolatot, és megtöltötték vele a megyei lapokat. A meggyőzésre tartott szakértők pedig tovább sulykolták a szikárságában is semmitmondó fogalmat. Az apparátus ugyanis nem válogathat a héjából galambbá változott politikus szóteremtményeiből. Ami kicsúszik a (vezérkari) Főnök száján, azt a kormánypárti újságírók, szakértők, világhálós trollok fölkapják, és megpróbálják értelmezni, kibontani. Ezt most nem nagyon engedte az „anyag”, de legalább érzékelhettük, hogy miként működik az egyszemélyes demokrácia gépezete.
Tíz mondat a stratégiai nyugalomról
Amikor háborús helyzet alakul ki, akkor zűrzavar lesz, és ideges, kapkodó, gyors lépéseket sürgető helyzet alakul ki. Nagyon fontos, hogy egy olyan ország, amely a háborús térséghez közel van, Magyarország szomszédos ország, ott ez ne következzen be. Ezt úgy hívják, hogy stratégiai nyugalom. (Orbán Viktor miniszterelnök, M1, 2022. február 27.)
A kormányzati tapasztalat előnye, hogy tudom, mi az a stratégiai nyugalom: keveset beszélni, akkor viszont pontosan, felelősségteljesen. (Orbán Viktor miniszterelnök, Facebook.com, 2022. március 2.)
A magyar kormány a stratégiai nyugalom erényét gyakorolva kizárólag a magyar emberek érdekét tartja szem előtt. (Szijjártó Péter külügyminiszter, Veol.hu, 2022. március 4.)
Annak ellenére érte sok kritika ezt a fogalmat, hogy Orbán Viktor minden lehetséges fórumon igyekezett tisztázni a pontos jelentését. (Rőfös Géza újságíró, Kontra.hu, 2022. március 5.)
„Stratégiai nyugalom” – új fogalmakat tanulunk. (Erdélyi Rezső Krisztián politológus, a Nézőpomt Intézet elemzője, Magyar Rádió, 2022. március 7.)
A stratégiai nyugalom létező fogalom, használjuk, és élünk is vele. (K. Gaál István újságíró, 888.hu, 2022. március 7.)
Orbán Viktor szerint a mai háborús helyzetben stratégiai nyugalomra van szükség, és óva inti kormányát, ellenzékét és mindenkit az átgondolatlan lépésektől. (Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elemzője, Origo.hu, 2022. március 8.)
A stratégiai nyugalom stratégiai fejetlenség. (Dobrev Klára DK-politikus, ATV, 2022. március 9.)
Túl egyszerű volna elintézni azzal, hogy amit mondott, az nem más, mint egy igazi hadászati humbug. (Hardy Mihály újságíró, Klubrádió, 2022. március 10.)
Nyilatkozatai rendre megmaradnak ugyanazon két retorikai fordulat körül, miszerint „stratégiai nyugalomra van szükség”, illetve hogy „Magyarországnak minden áron ki kell maradnia ebből a háborúból”. (Papp Zsanett Gréta és Kósa András újságírók, Azonnali.hu, 2022. március 11.)
A szerző Facebokk-bejegyzése 2022. március 13-án.
