A legfrissebb közvéleménykutatások azt jelzik, hogy – ha nem történik valamelyik irányba számottevő elmozdulás – kiélezett választási eredménnyel kell számolni, a kormány és az ellenzék hasonló nagyságú támogatói tömböt tudhat maga mögött. (A nem kormánypropagandaszervként működő intézetek adatai ezt mutatják, de ezt támasztják alá az előbbi kategóriába tartozó intézetek adatai is: a választások előtt ennyi idővel jónéhány százalékkal szokták magasabbra „mérni” a kormány támogatottságát a nagy valószínűséggel reálisnál.)
Ezt a fej-fej melletti támogatottságot azonban független elemzők is inkább a kormány számára kedvezőként szokták értékelni. Azért, mert a választási körülmények, elsősorban a választókerületek határai olyanok, hogy az ellenzéknek összességében 3-4 százalékkal több szavazatot kellene begyűjtenie ahhoz, hogy mandátumtöbbsége legyen.
Ezek a vélemények azonban legtöbbször egyszerű számítások az aktuális közvéleménykutatási eredmények és a korábbi választások alapján. Ezeknek az elemzéseknek az előnye az, hogy egzakt számokkal dolgoznak. A tényleges helyzetet azonban jelentősen befolyásolja jó néhány – részben országosan, részben csak helyi szinten érvényesülő – olyan tényező, amelyet nemigen lehet konkrét számra lefordítani. Ezek részben a Fidesz, részben az ellenzék esélyeit növelik. A legfontosabb azonban egyértelműen az ellenzéknek kedvező.
A választás kimenetelét befolyásoló legfontosabb ilyen politikai tényező a kis pártok megerősödése. Az elmúlt hónapokban jelentősen növelte támogatottságát a Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt. Ez azonban a választási esélyeket másképpen érinti.
A választás végeredménye szempontjából a legfontosabb kérdés az, hogy az úgy nevezett billegő körzetekben ki fog mandátumhoz jutni. Márpedig ezekben az ellenzék nemcsak saját támogatóinak szavazataival számolhat, hanem a kutyapárti szavazók többségével is. A Kutya Párt elkötelezte magát a kormányváltás mellett, és ebből logikusan következik az, amit félig-meddig meg is ígértek, hogy a leginkább billegő körzetekben nem indítanak jelöltet. Még ha rákényszerül is erre annak érdekében, hogy az országos listaállításhoz elégséges számú, vagyis 71 jelöltje legyen, ezekben a kerületekben arra biztathatja támogatóit, hogy a listán a Kutya Pártra, az egyéni jelöltek esetében viszont az ellenzékére szavazzanak.
Érdemes ebből a szempontból megnézni Sanyó Ádám a taktikaiszavazas.hu-n közzétett számításait (január elején ennek két változata is megjelent). Annak ellenére, hogy a Kutya Pártnál – a korábbi választási eredményei alapján – a mostani tényleges támogatottságánál alacsonyabb értékekkel számol, ha szavazataikat az ellenzékéhez számoljuk ezekben a csatatér kerületekben, akkor négy-ötben máris változik a helyzet. Valójában azonban ez inkább 8-10 lehet. Bár a szavazatoknak ilyen automatikus összeadása kockázatos lehet, ebben az esetben közel állhat a valósághoz.
Kovács Gergőnek az a – valószínűleg nem alaptalan – kijelentése, hogy ha nem indulnak, a támogatóiknak csak 40 százaléka szavaz le az ellenzékre, a többi otthon marad, arra vonatkozik, hogy mi van, ha a pártra nem lehet szavazni; ha viszont van listájuk, de nincs az adott kerületben jelöltjük – és talán jelentős részt még akkor is, ha van –, akkor az ellenzéki jelölt számíthat túlnyomó többségük szavazatára. (Az ugyanakkor kétségtelen, hogy a Kutyapártnak ezt az ellenzéki összefogást támogató politikáját nem könnyíti meg, ha a másik fél nagyon az ellen kampányol, hogy bárki is ajánlást adjon nekik, és általában támadja őket.)
A Fidesz ugyanakkor nem számíthat ugyanilyen módon a Mi Hazánk szavazóira egyéni jelöltjei esetében. Ők minden kerületben akarnak indulni – alighanem fognak is tudni –, és föl sem vetődött az, hogy az említetthez hasonló gesztust tegyenek a Fidesz érdekében. Magyarán a Kutya Párttól érkező plusz szavazatok várhatóan jó néhány kerületben az ellenzék javára fogják eldönteni a mandátum sorsát. Ehhez még az is hozzáteendő, hogy ezek a szavazatok kompenzációs szavazatként az országos listán is érvényesülni fognak.
Jelenleg tehát az a helyzet, hogy a Fidesz és az ellenzék mögött hasonló támogatói tömb áll. A körzethatárok miatt ez mandátumszámban fideszes többséget eredményezne. Ezt azonban ellensúlyozzák a két kisebb párt eltérő politikájának várható következményei. Magyarán: a mostani fej-fej melletti támogatottság körülbelül ugyanezt jelenti a várható mandátumszámban is. Az ellenzék most a határán áll annak, hogy többsége legyen áprilisban.
Természetesen ez csak a jelenlegi valószínűsíthető adatok alapján állja meg a helyét. A hátralévő hetekben bármelyik irányba történhet olyan elmozdulás, amely változtat a helyzeten. Mint közismert, már 2-3 százalékos eltérés is jelentősen eltérő eredménnyel járna.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2022. január 26-án.
