Telex
Egészen szürreális, minden eddiginél részletesebb cikkben mutatta be a Wall Street Journal szerda este az Északi Áramlat felrobbantásának történetét, amely szerint az ötlet egy átmulatott estén merült fel 2022 májusában, ahol egy maroknyi magas rangú katonai tisztviselő és üzletember ünnepelte az orosz invázió megfékezését. A szabotázsakciót, amit egy hatfős kommandó hajtott végre, ezek az üzletemberek pénzelték, és annak ellenére valósult meg, hogy az elsőre rábólintó Zelenszkij a CIA nyomására lefújta az egészet.
A sztori egyes részletei már a Washington Post és a Spiegel tavaly ősszel megjelent nagyszabású oknyomozásában is szerepeltek, ahogy az is, hogy két kulcsszereplője lehetett az akciónak: a jelenleg Ukrajna londoni nagyköveteként szolgáló Valerij Zaluzsnij, aki akkoriban még az ukrán hadsereg főparancsnoka volt, valamint az ukrán különleges erők ezredese, Roman Cservinszkij, akinek ettől függetlenül jelenleg is zajlik egy bírósági ügye Ukrajnában, és egészen júliusig börtönben is volt.
Zaluzsnij a WSJ-nek tagadta, hogy bármiféle tudomása lenne az akcióról, az ukrán hadsereg pedig hivatalosan nem is hajthatott végre ilyesmit, Cservinszkij pedig felhatalmazás híján nem nyilatkozott.
A WSJ viszont az akció négy résztvevőjével is beszélgetett, és ebből nemcsak az derült ki, hogy egyikük mindig jókat röhög, amikor hatalmas műveletet vizionálnak, mert csak néhány hazaszerető ember eltökéltségéről volt szó, hanem az akciót is viszonylag jól lehet rekonstruálni a kulcsszereplők hallgatása ellenére is. A lapnak mind a négyen az mondták, hogy a vezetékek végig célpontként szerepeltek az ukránoknál, és egy német rendőrségi nyomozás is megerősíti a WSJ információit.
A német szál azért is fontos, mert júniusban már az első elfogatóparancsot is kiadták egy, az akcióban állítólag részt vevő ukrán búvár ellen, a nyomozás pedig állítólag már Zaluzsnijra és a körére fókuszál, bár bizonyítékaik egyelőre nincsenek.
A németek szerint Zelenszkijnek nem volt köze az akcióhoz, de ha a sejtések után hivatalosan is arra jutnának, hogy az ukránok állnak a robbantás mögött, az rányomhatná a bélyegét az eddig a háborút illetően harmonikus ukrán–német viszonyra.
De mi is történt pontosan? A WSJ szerint 2022 májusában, az említett italozás után megállapodás is született az üzletemberek és a hadsereg között az akció finanszírozásáról, mert az ukrán hadseregnek ere biztosan nem lett volna pénze. Abban is megállapodtak, hogy a projektet egy különleges műveletekben jártas tábornok fogja össze, aki Zaluzsnijnak fog jelenteni, Zelenszkij pedig állítólag napokon belül rá is bólintott az írásosan természetesen nem létező tervre.
Júniusban viszont a holland katonai hírszerzésen keresztül a CIA is megneszelte, hogy mi készül, amely egyrészt értesítette Németországot, másrészt azonnal megkérte Zelenszkijt, hogy fújja le az akciót. Az elnök ezt meg is tette, Zaluzsnij azonban állítólag figyelmen kívül hagyta a kérést, és csak a terveket módosította némileg. A tábornok Ukrajna legjobb különleges műveletekkel foglalkozó tisztviselőit bízta meg az akcióval, köztük Cservinszkijt is, akik először egy korábbi, a 2014-es invázió után készült tervet vizsgáltak meg az Északi Áramlat felrobbantására.
Ezt túl bonyolultnak és költségesnek ítélték, szóval jöhetett a másik megoldás: egy hatfős kommandó és egy vitorlás. Utóbbi az Andromeda nevű jacht lett, a kommandóban pedig egy hajóskapitányként is tapasztalt katona és négy mélytengeri búvár is helyet kapott, köztük egy civil nővel, aki a búvárkodás mellett azért is lett beválogatva, hogy hitelesebben lehessen nyaraló baráti társaságnak beállítani a csapatot. A kommandó kizárólag búvárruhákkal, műholdas navigációval, szonárral és nyílt forrású, a tengerfenékről készült térképekkel vágott bele a projektbe,
a búvárok pedig párokban dolgozva merültek alá, és rakták tele robbanóanyaggal a tengerfenéken futó vezetéket.
Zelenszkij az akció után felkérdezte Zaluzsnijt, de a tábornok nem foglalkozott a kritikával. Belső források szerint állítólag azt mondta, hogy a kommandóval az indulása után már nem lehetett felvenni a kapcsolatot, mert ez lebuktathatta volna őket, és egy torpedóhoz hasonlította őket, amely a kilövés után addig megy, amíg fel nem robban.
Innentől már nagyjából ismert a történet: a robbantás után számos ország azonnal független vizsgálatokat indított, és bár az nem volt egyértelmű, hogy Zelenszkij tudott-e az akcióról, a német nyomozóknak szerencséje volt a takarítás nélkül hátrahagyott jachttal, így az ukrán érintettség szinte biztos volt.
Az Északi Áramlat elleni szabotázsakció 2022 szeptemberében történt, a négyből három tenger alatti gázvezeték súlyosan megrongálódott benne. Hivatalosan azóta sem tudni egyértelműen, ki állhatott az akció mögött, mert minden érintett tagad, és egymásra mutogat. Az akció akkor súlyosan fenyegette Európa energiabiztonságát a közelgő tél előtt, bár aztán végül a hideg időt sikerült különösebb problémák nélkül átvészelni. A gázvezeték 51 százalékban az orosz állami Gazprom tulajdona, és mellette nyugat-európai energiacégek fektettek még bele rengeteg pénzt. Ukrajna már a megépülésekor sem nézte jó szemmel, mivel az Ukrajnán keresztül haladó gázvezetékeknek (és az abból származó tranzitdíj-bevételeknek) a konkurenciája.
