migrációs csúcstalálkozón 2024. október 22-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
Vucic, Orbán és Fico Putyin foglya. A fogság oka pedig az energia-kiszolgáltatottság. Mind a három, energiahordozókban szegény kelet-európai ország számára kiemelten jelentős mind iparának működtetése, mind lakossága energiaigényének kielégítése szempontjából az energiahordozók biztonságos szállítási útvonalainak megléte, illetve azok biztosítása.
Ez a biztonság az orosz-ukrán háború kirobbanásakor megrendült. Az orosz energiaimport dominanciája nem engedte meg a gyors átállást más forrásokra. Emellett kellő elszántság sem volt a váltásra, ezért az oroszokról való leválást mind a három ország elmulasztotta. Az orosz energiahordozók folyamatos importja pedig Oroszországot finanszírozza katonai agressziójának folytatásában.
Először nézzük a két EU-s tag: Szlovákia és Magyarország helyzetét! A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2021-es kimutatása szerint Magyarország az importált olaj (és olajszármazékok) 58 százalékát hozta be Oroszországból, Szlovákia esetében ez az arány jóval magasabb, 96 százalék. A földgázimport hasonlóan magas arányú.
Szlovákia területén fut keresztül a Testvériség nevű orosz földgázvezeték folytatása, a Transgas-vezeték. Az ország területén a vezeték kettéválik. Az egyik főága Csehország irányába folytatódik, amelyen keresztül Németországba is eljuttatható a földgáz, míg a másik ága Ausztria felé halad. Szlovákia nagyon fontos szerepet tölt be az orosz földgáz Magyarországra, Olaszországba, Szlovéniába és Horvátországba való szállításában. 2013-as adatok szerint Szlovákia Észtország, Lettország, Litvánia és Finnország mellett azoknak az európai uniós tagországok csoportjába tartozott, amely teljes mértékben Oroszországra hagyatkozott földgázigényeinek kielégítésében.
A dél felől jövő importra pedig a 2014-ben átadott, Magyarországgal közös gázvezeték teremtette meg a lehetőséget. E fejlesztésekkel sikerült diverzifikálni a rendelkezésre álló lehetséges szállítási útvonalakat, de mindegyik útvonal esetében a kezdetekkor orosz földgázzal számoltak. A sok bizonytalanságot magába foglaló háborús helyzetben Magyarországnak és Szlovákiának jól felfogott érdeke, hogy amennyire lehetséges, csökkentse függőségét az orosz földgáztól, ugyanakkor nem érdekük, hogy az orosz földgáz kereskedelme visszaszoruljon Kelet-Európában, mert több száz millió dolláros tranzitbevételtől esnének el.
Magyarország is már a 2000 évek közepétől törekedett arra, hogy központi szerepet játsszon a közép-kelet-európai elosztó rendszerekben, ennek köszönhető, hogy jelenleg egyedül délről, a Török Áramlaton keresztül jön orosz földgáz! Ukrajna a Testvériség gázvezeték 2025. január 1-i lezárásával a másik alternatívát megszüntette a szerződés lejártával.
A két ország vezetőinek az orosz-ukrán háború kitörése után a rizikófaktorok ugrásszerű növekedése ellenére eszük ágában sem volt leválni az orosz energiahordozókról. Az Európai Bizottság az orosz olajnak kitett erős függősége miatt felmentést adott Magyarországnak és Szlovákiának az orosz olajembargó alól. Közben az orosz gázszállítások a Török Áramlaton keresztül folytatódnak. Szijjártó miniszter legújabb nyilatkozata szerint a vezeték elleni támadás vagy szabotázs azonban további kockázatokat jelent.
Tehát egyértelműen látszik, hogy az orosz fő szállító, a Gazprom ellen bevezetett kemény nyugati szankciók sok álmatlan éjszakát okoznak mindhárom vezetőnek. Most nézzük meg, Vucicnak hogyan? Szerbia nem EU-s tagország, így az uniós szankciók rá nem vonatkoznak. Szerbiát a NIS kőolajipari vállalat ellen bevezetett amerikai szankciók téríthetik észhez. A NIS részvényeinek 55 százaléka a Gazprom tulajdonában van, és mivel a vállalat a forgalom 80 százalékával kulcsszerepet játszik Szerbia belső energiapiacán, ha az ellátási láncok megszakadnak, ez üzemanyaghiányt és áremelkedést idézhet elő. Mivel Szerbia nem rendelkezik elegendő olajfeldolgozó-kapacitással, az orosz importfüggőség tovább növeli az ország sebezhetőségét.
Vucic dilemmája sem kevésbé súlyos tehát, mint az uniós Szlovákia és Magyaroszág problémái. Mind a három ország a túlzott orosz-orientáció következményének a levét issza, de reméljük, hogy ez a súlyos helyzet nem vezet az energiapiacuk összeomlásához.
