Az, hogy Észak-Korea egyre gyakrabban és egyre jelentősebb katonai segítséget nyújt Oroszországnak, az Ukrajna elleni háború jelentős eszkalációját jelenti, és veszélyezteti a globális békét – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn.
Az uniós bizottság tájékoztatása szerint Ursula von der Leyen telefonbeszélgetést folytatott Jun Szogjol dél-koreai elnökkel. A beszélgetés során a bizottsági elnök azt mondta: az Európai Unió aggodalmát fejezi ki az orosz-észak-koreai katonai együttműködés elmélyülése miatt, ami – mint kiemelte – arra bátoríthatja Phenjant, hogy tovább növelje a feszültséget a Koreai-félszigeten. Von der Leyen biztosította a dél-korei elnököt, hogy az Európai Unió kész aktívan együttműködni Dél-Koreával és más hasonló gondolkodású partnerekkel a növekvő biztonsági fenyegetések kezelése érdekében.
Szöuli hivatalos tájékoztatás szerint Jun Szogjol a telefonbeszélgetés során arról tájékoztatta az uniós bizottság elnökét, hogy információik szerint az észak-koreai csapatok tényleges háborús bevetése Ukrajnában a vártnál hamarabb megtörténhet. Közölte, hogy egy dél-koreai delegáció látogat Ukrajnába még ezen a héten, hogy információkat osszon meg Észak-Korea csapatainak Oroszországba küldésével kapcsolatban, és megvitassa az együttműködés lehetséges formáit Kijevvel.
Jun Szogjol, aki délelőtt a NATO főtitkárával is egyeztetett, reményét fejezte ki, hogy Mark Rutte vezetése alatt a katonai szövetség megkettőzi erőfeszítéseit az Oroszország és Észak-Korea közötti jogellenes együttműködés megfigyelésére és megakadályozására a szolidaritás és koordináció jegyében. „Ez a jogellenes katonai együttműködés Oroszország és Észak-Korea között, amely alapvetően ássa alá a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, veszélyt jelent a békére a Koreai-félszigeten és világszerte” – fogalmazott.
Jun Szogjol az észak-koreai csapatok azonnali kivonását és a Moszkva és Phenjan közötti katonai együttműködés beszüntetését szorgalmazta. Ígérte továbbá, hogy az EU-val és tagállamaival közösen vizsgálják meg a lehetséges válaszintézkedéseket. „Fokozatos intézkedéseket fogunk hozni az orosz-észak-koreai katonai együttműködés fejleményeitől függően” – fogalmazott.
A múlt héten Jun Szogjol közölte, Szöul fontolóra veheti, hogy fegyvereket adjon Ukrajnának, elmozdulva a humanitárius segélyek küldésének politikájától.
Vadim Misznik, a Sziverszk ukrán műveleti csapatcsoport szóvivője egy hétfői tévéműsorban azt közölte, hogy az ukrán csapatok egyelőre nem találkoztak észak-koreai katonákkal a fronton. Az ukrán különleges erők égisze alatt működő Nemzeti Ellenállási Központ (CNSZ) kicsit később már arról számolt be, hogy helyi lakosoktól származó információk szerint eddig már több mint háromezer észak-koreai katonát vezényeltek képzésre az oroszországi kurszki területre. A közlemény szerint az észak-koreai katonákat különböző gyakorlótereken képezik tovább, főleg az éjszakai órákban. Velük együtt érkeztek a gyakorlóterekre a kommunista ország nagykövetségének munkatársai, akik fordítóként dolgoznak, illetve figyelik a katonák viselkedését – írta honlapján a CNSZ. „Egyelőre nem tudni pontosan, mikor küldik a KNDK-ból érkezett katonákat közvetlenül a harci övezetbe, azaz meddig tart képzésük a kurszki régióban. A katonák tartózkodási helye azonban ismert” – fűzte hozzá a központ.
Az orosz hadsereg maga is sok orosz mozgósított katonát ölt meg, azokat, akik féltek meghalni a harcokban – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Times of India című lapnak adott interjújában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett hétfőn. „Maga Oroszország sok oroszt megölt. Nagyon sok mozgósított orosz katona halt meg úgy, hogy az orosz hadsereg végzett vele, mert félt támadni, meghalni vagy megsebesülni a golyózáporban. Visszamenekültek, és saját társaik ölték meg őket” – mondta Zelenszkij az interjúban, amelyet közzétettek az ukrán elnök Youtube-csatornáján is.
(MTI)
