A Hungarian Spectrum írásának magyar változata
Balogh S. Éva
Ha szeretné megtudni, mi is történt ma Strasbourgban, amikor Ursula von der Leyen elnök elmondta az Unió helyzetéről mondott Erősítsük meg az Unió lelkét című üzenetét, akkor kicsit mélyebbre kell ásni, mint egyszerűen csak elolvasni a nemzetközi sajtóban megjelent tudósítást. Ez különösen igaz, ha érdekli a jogállamiság feltételrendszerének kényes ügye, valamint a helyreállítási és ellenálló képességi eszköz (RRF) részletei, amikor a két szélhámos államról, Lengyelországról és Magyarországról van szó. Az Európai Parlament nyolcvan képviselője közül sokan, akik – mint Dacian Cioloș, az új Renew Europe politikai csoport vezetője – panaszkodtak, hogy „hallom az elnök szavait, de nem látom tetteit”, úgy érezték, hogy az Európai Bizottság visszahúzza a lábát, amikor a demokrácia hiányának égető kérdésével kapcsolatos fellépésről van szó olyan országokban, mint Lengyelország és Magyarország. A jelentések többsége azt is megjegyezte, hogy a szokásos módon túlzottan óvatos uniós vezető nem volt hajlandó megnevezni az „európai értékek” két legnagyobb szabálysértőjét.
Máskülönben a beszéd számos pontja megnyitja az utat a tagállamok szorosabb integrációja felé, például szükség van egy európai katonai erőre, és jövő év végéig új nyilatkozatot kell tenni az EU-NATO kapcsolatokról. Az is fontos fejlemény lehet, hogy az Európai Unió a Global Gateway elnevezésű rendszer felállításán gondolkodik, hogy felvegye a versenyt Kína Belt and Road kezdeményezésével. Ahogy von der Leyen fogalmazott: „Mi jól finanszírozzuk az utakat. Európának azonban nem érdeke tökéletes utat építeni egy kínai tulajdonú rézbánya és egy kínai tulajdonú kikötő között. ” Remélem, Orbán megkapta az üzenetet. Von der Leyen bevezette a „Chips Act” -t is, amely csökkenti az Uniónak a kínai 5G mobiltechnológiára való támaszkodását.
A magyar tudósítás természetesen a magyarok szívéhez közel álló kérdésekre összpontosult. Az egyik beszédes rész a beszédből a következő volt:
A demokráciára és a közös értékekre épülő társadalmak stabil talajon állnak. Bíznak az emberekben. Így születnek új ötletek arról, hogy történjen a változás, hogyan lehet legyőzni az igazságtalanságokat. A közös értékekbe vetett bizalom hozta össze alapítóinkat a második világháború után. És ugyanezek az értékek egyesítették azokat a szabadságharcosokat, akik több mint 30 éve lebontották a vasfüggönyt. Demokráciát akartak. Szabadságot akartak megválasztani a kormányukat . Azt akarták, hogy legyen a jogállamiság és mindenki egyenlő legyen a törvény előtt. Szólásszabadságot és független médiát akartak. Hogy kormányaik ne kémkedjenek többé. A korrupció ellen akartak küzdeni. És a szabadság más legyen, mint a többség akarata. Vagy, ahogy Václav Havel volt cseh elnök fogalmazott, mind a „nagy európai értékeket” akarták. Ezek az értékek Európa kulturális, vallási és humanista örökségéből származnak. A lelkünk részei, részei annak, ami ma meghatároz minket. Ezeket az értékeket immár európai szerződéseink is rögzítik. Ezt mind aláírtuk, amikor szabad és szuverén országként az Unió részévé váltunk. Elhatároztuk, hogy megvédjük ezeket az értékeket. És soha nem fogunk ingadozni ebben az elhatározásunkban. Értékeinket a jogrendünk garantálja, és az Európai Bíróság ítéletei védik. Ezek az ítéletek kötelező érvényűek. Gondoskodunk arról, hogy tiszteletben tartsák őket. És ezt tesszük az Unió minden tagállamában. Mert a jogállamiság védelme nem csak nemes cél. A jogállamiság védelme kemény munka és folyamatos küzdelem is a fejlődésért.
Deutsch Tamás, az Európai Parlament fideszes képviselőjének reakciója a Magyar Nemzetben jelent meg a „Nemzetet és a szabadságot szerető és hazafias közép-európaiak” nevében. Azt állította, hogy az, aki „az európai együttműködést és az Unió egységét szisztematikusan szétveri” nem Lengyelország és Magyarország, hanem „Brüsszel [amely] szavak erejével akarja rendezni vitáit a közép -európai régió országaival”. „Antidemokratikus és törvénytelen módon ránk erőltetik akaratukat a nemek, a migráció, a nemzeti és alkotmányos szuverenitás kérdéseiben”. Az Európai Bizottság elnöke helyesnek tartja, ha olyan országokat büntet, amelyek kiállnak a gyermekvédelem ügye mellett. Lehetetlen, hogy a gyermekvédelem – ami tagállami hatáskör – támadás kereszttüzében álljon az unióban.
Ekkor több forrásból új információk érkeztek Magyarországról , amelyeket a nagy újságok még nem vettek át. Az egyik ilyen forrás Donáth Anna, az Európai Parlament Momentum -képviselője volt, aki megkérdezte Didier Reynderst, az Európai Unió igazságügyi biztosát, hogy az Európai Bizottság a következő héten írásos kéréseket küld-e a tagállamoknak a Bizottság által korábban kritizált ügyekben? S hogy ez a ogállamiság mechanizmusa elindításának egyik lépése? Reynder válasza egyértelmű volt: „Az írásbeli kérelmeket úgy kell értelmezni, hogy elindítják a jogállamisági mechanizmust”.
Hasonló üzenet érkezett Halmai Katalintól, a Népszava brüsszeli tudósítójától, aki a Twitteren azt írta, hogy „Von der Leyen megerősítette az európai parlamenti képviselőknek adott válaszaiban, hogy a következő hetekben küldik ki az első írásos értesítéseket azoknak a tagállamoknak, amelyek megsértik a jogállamiságot, és ez hatás van az unió pénzügyi érdekeire. Azt is megerősítette, hogy az Európai Bizottság mindaddig nem hagyja jóvá a nemzeti fellendülési terveket, amíg azok a tagállamok, amelyeket felszólítottak az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartására és a korrupció elleni küzdelemre, elkötelezik nem magukat az ajánlások végrehajtása mellett.”
A Portfolio szépen összefoglalta e döntések következményeit Magyarország tekintetében. Ha a jogállamisági eljárást októberben indítanák el, akkor az eljáráshoz szükséges idő négy-hat hónapba telik, azaz jövő év februárja és áprilisa közé kerül. Ahhoz, hogy a Bizottság szankciókat is javasoljon, hét-kilenc hónapba telik, vagyis valamikor jövő nyáron esedékes. Így esély sincs arra, hogy a jövő tavaszi magyar választások előtt döntés születik. Ez magyarázza a tegnapi hírt, miszerint az Államadósság Kezelő Központ összesen 4,25 milliárd dollár értékben értékesített 10 és 30 éves kötvényeket. Ma a kormány 1 milliárd euró értékű csomagot bocsátott ki államkötvényből. Varga Mihály pénzügyminiszter azt állította, hogy mind a 4,25 milliárd dolláros 10 és 30 éves dollárban denominált kötvények, mind az 1 milliárd euró értékű 7 éves eurókötvények kedvező feltételekkel és alacsony kamatokkal járnak.
Az EU -ból származó hír annyira felzaklatta Varga Judit igazságügyi minisztert, hogy gondolatait megosztotta rajongóival a Facebookon. Például: „Brüsszel pénzügyi segítségért cserébe beadványokat vár a koronavírus tragikus következményeinek csökkentésére! Európa lakosságának érdeke lenne, hogy a gazdaságot a lehető leggyorsabban és a lehető legerősebben újjáépítsék. Ezzel szemben Brüsszel a helyreállítási alapokat használja arra, hogy beleszóljon a nemzeti politikák kialakításába, amihez semmi köze. Talán Románia is kénytelen volt adókat emelni, korlátozásokat bevezetni és liberalizálni az oktatást, mielőtt a járvány idején segítséget kapott. A magyar emberek munkájának köszönhetően olyan erős a gazdaságunk, hogy ezt még a The Financial Times is csodának nevezte. Ezért Brüsszel nem kényszeríthet ránk semmilyen korlátozást!”
Végezetül megjegyezném, hogy bár lehet, hogy túl sokáig tartott, úgy tűnik, hogy a nyugati politikusok végre felfogták a magyar és a lengyel helyzet komolyságát. A legbeszédesebb megjegyzés talán Katarina Barley-tól, az Európai Unió egyik alelnökétől érkezett, aki ezt mondta: „Tudom, hogy durván hangzik, de Magyarország esetében már tényleg nem lehet demokráciáról beszélni, mert minden ellenőrző mechanizmus kiürült. Orbán Viktor gyakorlatilag akkor is megtartaná a hatalmat, ha jövőre elveszítené a választásokat.” Ő olyan valaki, aki egyértelműen felfogta az Orbán-rezsim lényegét, és tisztában van annak lehetséges következményeivel. Nem tudjuk, mi lesz Orbán reakciója a mai kinyilatkoztatások után. Egyelőre Szlovéniában tartózkodik, és Janez Janšával a két ország együttműködésén alapuló fényes jövőről álmodozik. Az oda vezető út nem lesz könnyű.
2021. szeptember 15.
Balogh S. Éva blogbejegyzései magyar nyelven is megjelennek a https://ujnepszabadsag.com/
Forrás: Újnépszabadság
