Minden idők egyik legizgalmasabb hangú magyar énekesnője, Oláh Ibolya hirtelen megint erős reflektorfénybe és viták kereszttüzébe került, miután interjút adott a Partizán közéleti-politikai műsor vezető szerkesztőjének Gulyás Mártonnak.
A legvitatottabb két kérdés: meg kellett volna nyernie a vetélkedőt, amelynek nyomán az egész ország megismerte – és sokan megszerették – a kis vidéki elhagyott gyermek árva cigánylányt (vagyis hogy valós eredmény született-e a Megasztár 1 versenyen); illetve hogy miért nem énekelné/énekli el ma a Magyarország című dalt. Összeállításunk az Újnépszabadságban megjelent hozzászólások, vélemények, kommentárok alapján készült. És frissül! (Egyes videókat és képeket külön ágyaztunk be.)
Oláh Ibolya – Magyarország
Ami most következik, ez egy kívánságdal. Itt az a videó, amit Oláh Ibolya még az augusztus 20-i nemzeti ünnepen énekelhetett. 2005. volt ez az esztendő. Más volt akkor ez az ország. Sok olvasónk kérte, hadd hallgassák meg, most, hogy Ibolya bejelentette, nem énekli többé a dalt.
S ha már itt tartunk, 2018-ban Presser Gábor csinált egy dal-könyvet Oláh Ibolyáról. Presser Gábor, a magyar könnyűzene kiemelkedő egyénisége, a Vígszínház zenei vezetője 45 éves színházi múltja során még soha nem írt egyetlen énekesre szabott színpadi estet. Most megtette. Oláh Ibolya különleges, egyszerre kőkemény és végtelenül érzékeny karaktere, hányattatott sorsa és ragyogó tehetsége inspirálta őt a 27 dalból álló est megírására-válogatására. Saját szövegei mellett helyet kaptak a történetben Erdős Virág, Kántor Péter, Parti Nagy Lajos, Sztevanovity Dusán, Varró Dániel, Závada Péter, Borbély Szilárd, Szép Ernő és Fejes Endre versei is.
A kötetben a dalszöveg-versek mellett a kortárs szerzők, illetve a dalok felvételénél közreműködő vendégművészek gondolatai, Ibolyának-Ibolyáról szóló üzenetei is helyet kaptak.
A könyvhöz CD melléklet is tartozik, melyen a színpadi est teljes anyaga szerepel. (A könyv sajnos nem kapható, de a Libri kivánatra megszerzi).
Forrás: Újnépszabadság
Az írott Partizán
A Partizán POP című műsornak adott interjút Oláh Ibolya énekesnő, aki a Megasztár első szériájában vált ismertté. Az énekesnő az interjú elején részletesen elmesélte, hogyan került a tiszadobi nevelőintézetbe, elmondta, hogy nem haragszik az igazi édesanyjára, mert nagyon fiatal, 17 vagy 18 éves volt, amikor őt világra hozta, és a körülmények nem engedték meg, hogy gyermekét megtartsa.
Az énekesnő szerint a mai világban sem tudna jobb helyzetet teremteni gyermekének egy ilyen fiatal lány, ha nincs mellette senki. Oláh Ibolya hosszan mesélt a tiszadobi nevelőintézetben töltött évekről, ahonnan indulva az ország egyik legkedveltebb énekesévé vált, miután elindult a Megasztár első szériájában. A tehetségkutatóról is részletesen mesélt, többek között arról is, hogy szeretett volna több magyar dalt énekelni.
„Nagyon vágytam volna arra, hogy sok-sok magyar dalt énekeljünk, mégis hétről hétre egyre több angol dalt kellett elénekelnie a csapatnak. Amikor már csak nyolcan voltunk, akkor sem értettük, hogy miért erőltetik ezeket az angol dalokat” – mondta az énekesnő, aki végül a széria második helyezettje lett. Arra a kérdésre, hogy mennyire kezelték jól a műsorral járó feszültséget, a versenyzőkre és személy szerint az énekesnőre nehezedő érzelmi nyomást, Oláh Ibolya azt válaszolta, hogy „semennyire”. „Az, hogy én hogyan éltem meg, meg nemcsak én, hanem a társaim is, az el volt engedve” – mondta az énekesnő. „Mindig azok estek ki, akik lelkileg már nem bírták. Amikor rájöttem erre, akkor igyekeztem még erősebb lenni, mint ők” – mondta Oláh Ibolya. Megreccsentünk, persze, de ezt nem mondhattuk kifelé.
Oláh Ibolya azt is elmesélte, hogy a Megasztár döntőjében nem látta azokat, akik azért érkeztek, hogy neki szurkoljanak, pedig ő tudta, hogy kétbusznyi gyerek érkezett a műsorba, a szervezők ezt azzal indokolták, hogy így tudták megoldani az elhelyezésüket. „Most képzeld el, két nagy busszal jöttek, és sehol nem hallottam őket? Valahova egészen fel rakták őket, a hangjukat sem hallottam. Anyumat sem láttam, senkit nem láttam. Nem esett jól” – emlékezett vissza az énekesnő. Arra a kérdésre, hogy lett volna-e esélye megnyerni a döntőt Tóth Vera ellen, Oláh Ibolya azt válaszolta, hogy szerinte igen. Úgy érzem, hogy az emberek azért szeretnek, mert megmaradtam ilyen egyszerűnek.
„De akkor min úszott el a győzelmed szerinted?” – kérdezte Gulyás Márton. „Szerintem a Vera jobb volt technikailag” – válaszolta Oláh Ibolya. A riporter kérdésére, hogy lehetnének-e még meglepetések a szavazatok megoszlásával kapcsolatban, az énekesnő csak sokatmondóan bólintott, de nem árult el részleteket.
Arra a kérdésre, hogy a politika egy sikeres roma életút példájaként használta a személyét, Oláh Ibolya azt mondta, hogy „érzi az ember, hogy mire megy ki időnként a játék”.
A riporter rátért arra, hogy Oláh Ibolya 2005. augusztus 20-án elénekelte Geszti Péter dalát, a Magyarországot, amely miatt sok politikai támadás érte. A riporter megkérdezte, hogyan viszonyul a dalhoz az énekesnő. „Abban az időben nagyon hittem ebben a dalban. Meg az emberekben is. Már nem merném előadni. És nem is fogom. Már nem hiszek az emberekben. Hittem, hogy lehet jó dolgokat csinálni, hittem az összetartásban.”
A Telex ismertetése alapján
Forrás: Újnépszabadság
A Megasztár egykori zsűritagja cáfolja Oláh Ibolyát
Oláh Ibolya hosszú idő után tegnap adott interjút, amelyben többek között elmondta, hogy kiábrándult az emberekből, ezért soha többé nem énekli el a Magyarország című dalát, valamint arról is beszélt, hogy annak idején manipulálták a Megasztárban a végeredményt, így nem Tóth Verának, hanem neki kellett volna nyerni. Az ügyben most megszólalt az egykori zsűritag, Pierrot is.
„Fontosnak tartom elmondani, hogy ebben az interjúban Oláh Ibolya nem mond igazat a Megasztárról. Minimum mellébeszél és mismásol. De ennél határozottabban is állít dolgokat, amelyek egész egyszerűen nem úgy történtek. Rég volt már ez a produkció, de annyira még nem régen, hogy ne emlékezzünk jól a részletekre.
Piszok tehetséges előadónak tartom, és tartottam akkoriban is őt, ám minden mosdatás ellenére egy mentálisan instabil ember, és ezzel a jelenséggel annak idején naponta találkoztam, sőt küzdöttem is, akárcsak a stáb több tagja. Az, hogy hogyan vette az akadályokat, az jobbára rajta, azaz az »állapotán« múlt. De ugyanígy, a maga módján élte meg az eseményeket minden egyes versenyző (mert ott ők versenyzők voltak, vállalva a megmérettetést és a megterhelő feladatokat a remélt cél, általában egy életminőségi ugrás érdekében). Mára Ibolya sokat változott, de nem tagadja meg a múltbéli karakterét – csak remélem, hogy már egyre kevesebb sérülést okoz önmagának. De kikérem magamnak, hogy visszamenőleg a műsorkészítőket okolja a nehézségekért, amiket átélt.
A Megasztárban sosem volt rasszista vagy más megkülönböztetés, nem volt részrehajlás, sem a műsor, sem más érdekében, nem volt csalás és manipuláció. Ez a műsor egyszerűen működött, siker volt, és mindennek csak egy részben voltunk okozói mi, alkotók, a másik részt a versenyzőknek, a harmadikat pedig a közönségnek, a Megasztár jelenségre való felfokozott érdeklődésnek (ami kiszámíthatatlan volt) köszönhetjük. Szó szerint szerettük ezeket a fiúkat és lányokat, talán jobban is, mint amennyire a feladatunk ezt elvárta tőlünk. Személy szerint azokban az időkben szinte együtt éltem, összenőttem velük, örültem a sikereiknek és elszomorodtam akkor, amikor valamelyikük kiesett, pedig ez törvényszerű volt, a játékszabály része. Épp ezért ismerem a munkafolyamatokat, és én jól emlékszem a részletekre, egyenesen érzelmileg is kötődöm sok mozzanathoz. Ezért tudom, hogy sorakoznak az igaztalan kijelentések az interjúban. Mindazonáltal a dalválasztás és a dalok kiállítása volt az elsődleges feladatom (a zsűri szerepkörömön túl), ezért erről akarok főként nyilatkozni. Őszintén kijelentem, mint ahogy tettem már korábban is, hogy nem volt semmilyen szándékosság és irányítottság a dalválasztásban. Mindenkinek lehetősége volt megjelölnie az előadandó dalát, és az, amennyiben a műsor előre meghatározott tematikájához passzolt, rendre elfogadást is nyert.
Emellett szívesen javasoltam dalokat, amelyekkel nem egyszer sikerült nagyot dobniuk egyes előadóknak. És néha erre rá is kényszerültem, amikor valamelyik versenyzőnek egyszerűen nem volt semmilyen ötlete. Ibolya tipikusan ilyen volt. Alapvetően nem volt együttműködő, gyakran flegma és ellenséges volt minden jó szándékú megnyilvánulásunk ellenére is. Mindazonáltal elsősorban az ő segítésére tettem javaslatokat a dalokkal kapcsolatban, amikből minden egyes alkalommal ő maga választott (hangsúlyozom: miután neki nem volt semmilyen ötlete). Ez annak idején köztudomású és »elfogadott« volt, mint olyasmi, ami a »nehéz természetével« együtt jár. Ha tehát emlékezetes performanszai voltak, azokhoz ilyen módon akaratlanul is hozzájárultam. (Talán volt, hogy megköszönte.) A stáb körüludvarolta, segítette, támogatta, néha mindenkinél több figyelmet kapott – ha másért nem, hát azért, mert a labilitása nem egyszer egyenesen veszélyeztette az élő műsort.
A Partizán-interjúban ennek ellenére teljesen más színben tünteti fel az akkori körülményeket, a vele és a többi versenyzővel való bánásmódot, és bár a hozzáállása most is instabil, a jobbára provokatív kérdések végül mindig abba az irányba billentik el a bizonytalanságát és a határozatlanságát, hogy valami enigmatikus vagy direkt kritikát fogalmazzon meg a műsorral kapcsolatban. Ezzel szemben az Aczél Gergő (döntős versenyző) által írt könyv, ami a műsorral egy időben született, sokkal pontosabb képet mutat a Megasztárról, helyet sem hagyva a mostani interjúban (és a nemrégen készített Megasztár-emlékműsorban) felmerülő feltételezéseknek – amelyeket egyébként a készítők maguk is azonnal cáfoltak a nekik rendelt epizódban (amelybe a Partizán szerkesztőitől meghívást kaptam, de a vírushelyzet miatt nem vállaltam a szereplést).
Fogalmam sincs, hogy más műsorban, vagy akár a Megasztár későbbi évadjai során hogy történtek a dolgok, de igen jól emlékszem az első két műsorfolyamra, mert az én életemben is jelentős esemény volt. Épp ezért még egyszer határozottan cáfolom azokat az állításokat és utalásokat, amelyeket Oláh Ibolya az interjúban a műsor manipulatív, megkülönböztető, inkorrekt jellegére tesz. Nem ebben a szakmában mozgok már, nem a mundért védem, de egyszerűen felháborít az az igazságtalanság, ami nem elsősorban engem, de egy tucatnyi lelkes, tiszta szándékú, egykori munkatársamat is érinti. Jó lenne, ha Ibolya is megmaradna a kedves emlékeink között” – írta közösségi oldalán.
Forrás: Újnépszabadság
Geszti Péter: Egy napon meggondolhatja magát
Olvasom, hogy Oláh Ibolya nem énekli többet a Magyarország című dalt… Kár. Nagy hang, törött lélek, fájdalmas élet az övé, tehetségét a mai napig szeretem. Szíven üt, amit a dalunkról mond, leginkább azért, mert értem, mit érez, és igaza is van. De azért egy napon még meggondolhatja. Meggondolhatjuk.
“A rossz győzelméhez nem kell más, csak az, hogy a jók ne tegyenek semmit. ” (Edmund Burke)
Forrás: Újnépszabadság
