Több EP-képviselő pénzügyi büntetést követelt a magyar melegellenes törvény miatti vitában címmel átfogó beszámoló olvasható az EURONEWS oldalán: „A magyar melegellenes törvényről tartott vitát az Európai Parlament plenáris ülése szerdán, a szavazás csütörtökön lesz. A vitanap felszólalásait foglaltuk össze.” Írta: Noemi Mrav • A legfrissebb fejlemények: 07/07/2021 – 17:51 A cikk linkjére kattintva a teljes vita megtekinthető.
„Az Európai Unióban nincs helye a diszkriminációnak” – kezdte a vitát az Európai Tanács nevében Anze Logar, aki hozzátette: senkit sem lehet megkülönböztetni a szexuális irányultsága miatt, ez olyan európai alapelv, ami fundamentális és minden európai polgárra vonatkozik. A magyarországi friss törvénymódosítások nemzeti hatáskört képeznek, ugyanakkor az EU-s szerződések előírják az egyenlő bánásmódot és az alapcharta értékeinek tiszteletben tartását.
„Magyarország nem egyenlő Orbánnal. Veletek vagyunk, ha féltek, hogy előbújjatok, hogy megmondjátok, kit szerettek. Nem lehet diszkriminálni titeket, hisz az unió büszke a sokszínűségére, amibe ti is beletartoztok.” – mondta a spanyol Iratxe Garcia Pérez szocialista képviselő.
„Aki az unióhoz csatlakozik, az elfogadja annak a törvényeit és nem megy szembe velük. A magyar kormány pontosan ezt teszi. A szabadságuktól fosztja meg őket, attól, hogy azt szeressenek, akit akarnak. Ha Orbán nem fejezi be ezt a fajta jogalkotást, akkor nem fog az EU-tól pénzt kapni, legalábbis az EP ezen lesz” – kezdte beszédét a Megújuló Európa frakcióból Liesje Schreinemacher képviselőnő.
„Szavakat is nehéz találni arra a gyűlöletre, ami ma az EU-ban zajlik.” – kezdte beszédét Hidvégi Balázs fideszes EP-képviselő – „Az uniós jog sérelmét kiáltják, miközben épp maguk élnek ezzel vissza a saját érdekükben. A magyar törvény egyedül a gyermekek védelmét szolgálja, és hogy a nevelésükről való döntés egyedül a szülőké marad, illetve hogy nem szabad egyértelmű szexuális célzásnak, befolyásnak kitenni őket. Ezekben a kérdésekben sosem adtunk beleszólási jogot az Európai Uniónak és visszautasítjuk a lekezelő hangsúlyt és a gyarmatosító törekvéseket.”
Visszatarthatják a Magyarországnak szánt pénzeket?
Guy Verhostadt felszólalását azzal kezdte, hogy rákérdezett, igaz-e a hír, miszerint a Magyarországnak adandó covid utáni helyreállítási alap felfüggesztését tervezi a Bizottság, a német sajtó ugyanis erről ír.
„Ezt meg tudja a izottság erősíteni? Erről tudnunk kell, ha igaz”. Ezután megdöbbenését fejezte ki:
„Meg vagyok döbbenve. Három év telt el. Bezárták az egyetemeket, elvették a Klubrádió frekvenciáját és maguk csak annyit tudnak mondani három év után, hogy érdekes volt a vita? A hetes cikket a parlament hét éve elindította és három év után csak arról számolnak be, hogy majd ősszel visszatérünk erre? Nem használták ki a hetes cikkelyt. Szégyen, ami itt történik. Mikor teszik meg az egyetlen dolgot, amit megtehetnének: vonassák vissza a magyar LMBT törvényt!”
Később Győri Enikő szintén fideszes EP-képviselő is felszólalt. Ő a következőket mondta:
„Önök ezt a parlamentet rögtönítélő bírósággá változtatták. Már az ítéletet is meghozták, a vita címében benne van” – kezdte felszólalást, amit azzal folytatott, hogy beigazolódott, amit már korábban megjósoltak: meg akarják vonni a támogatást Magyarországtól a jogállamiságra hivatkozva. „A magyar vita ürügyén elterelik a figyelmet Európa húsbavágó kérdéseiről, a migrációról és a Covidról – tette hozzá. – Önök idegesek, mert tudják, hogy van alternatíva. 16 párt 15 országból múlt pénteken bemutatta: kiáll a hagyományos keresztény értékek mellett. Szokjanak hozzá: Európa nem csak az önöké, hanem a miénk is. Mi nem mondjuk meg, hogyan neveljék a gyerekeiket, de önök se mondják meg, mi hogyan neveljük a mieinket.”
Sophie In’t Veld holland képviselőnő úgy fogalmazott: „Sokan Magyarország kizárást várják tőlünk, de az nem megoldás, hiszen magyarok millióit zárnánk így ki, akik ránk néznek, tőlünk várnak segítséget.”
Dobrev és Cseh az uniós pénzek leállítását kérik
Dobrev Klára DK-s EP-képviselő és egyben az európai parlament egyik alelnöke a következővel indított:
„Tudják ebben a teremben nincs egyetlen egy olyan ember sem, aki Magyarország ellen szólalna fel. Bármit is hazudozik össze erről Orbán Viktor, nincs itt senki, aki a magyar emberek ellen összeesküvést szervezne Brüsszelben” – majd a magyar vendégszeretetről beszélt. – Ezt a csodálatos országot ejtette túszul egy velejéig korrupt politikus. Cinikusan, rasszista és homofób politikával. Önöknek tisztelt Bizottság és Tanács, egyetlen egy dolga van: hagyják abba és fejezzék be Orbán Viktor családtagjainak és oligarcháinak finainszírozását. És akkor mi is tudjuk a dolgunkat: be fogjuk bizonyítani, hogy Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral és Magyarországot visszahozzuk ide, ahol a helye van, Európába, a barátai és a szövetségesei közé. Én erre vállalkoztam.”
Közvetlenül utána Donáth Anna Momentumos képviselő szólalt fel:
„Ez már a sokadik vita, ahol Orbán igazságtalan rendszeréről beszélünk. Évek óta vitázunk, de a magyar nép üres szavakon kívül eddig nem kapott segítséget az embertelen rendszer elleni harcában. Pedig ez nem csak a magyar nép, hanem egész Európa harca.
És miközben Európa vitázik és tétovázik, addig Orbán Viktor nem tétlenkedik. Kínai kommunista egyemet, a Fudant hozza Európa szívébe, ezzel generációkat adósít el. Fideszes alapítványokon keresztül a saját zsebébe szervezi ki a nemzeti vagyont és a magyar felsőoktatást és koncesszióban árusítja ki Magyarország autópályáit. Végül, hogy mindezekről elterelje a figyelmet, olyan megosztó törvényt hoz, mely magyart fordít magyar ellen. Megbélyegez, megoszt és gyűlöletet kelt. Szeretném, ha végre megértenék, hogy nem üres szavakra, hanem valódi tettekre van szüksége, hiszen Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral. Ezt jelenti az európai szolidarítás.”
Az EP vitáján az is elhangzott, hogy Magyarország hatszor annyi támogatást kapott, mint amennyit tagdíjként befizetett tavaly az Európai Unióban. Voltak meghallgatások Lengyelország és Magyarország ügyében. Meg kell akadályozni, hogy a jogállamiságot kompromittálják. Orbán Viktor országában pedig az LMBT embereket támadják, egyetemeket zárnak be. Ez a törvény szörnyű hatással fog járni, elveszítik a reményüket. Fontos, hogy a fiatalok obejktív, nem ítélkező szexuális felvilágosításban részesüljenek. Alkalmazni kell a kondícinoális feltételt.
Hölvényi: „első lennék, aki fellép ellene”
Hölvényi György KNDP-s képviselő és egyben az egyetlen magyar, aki a Fidesz Néppárttal való szakítása után is a Néppártban maradt, a következőket mondta: A gyermekek érdeke mindenek felett áll és ebbe csak a szülő szólhat bele. Senki se kötelezheti arra a szülőket, hogy gyermekeik olyan nézetekkel ismerkedjenek meg, amelyeket ők nem tartanak helyénvalónak. Amiről ez a vita szól, az egész egyszerűen nem igaz. Önök valóban elolvasták egyszer is a magyar jogszabályt? Ugyanis abból az itt elhangzó dolgok nagy többsége nem olvasható ki. Ha a törvény valóban támadná a homoszexuálisok jogait, az elsők között lennék, aki valóban fellép ellene.”
Cseh Katalin Momentumos képviselő egy személyes élménnyel kezdte angolul tartott beszédét. „2014-ben Rózsa Milán és más aktivisták felléptek Putyin melegellenes törvénye ellen Budapesten, mikor egy szivárványos zászlóval bemásztak az orosz nagykövetség épületéhez. Pár hónappal később öngyilkos lett. „Tragédiája rávilágított az LMBTQ emberek lelki fájdalmára, amikkel oly gyakran küzdenek.”
És most épp Putyin melegellenes törvényének mását látjuk megszületni Európában. Magyarországon most illegális a tanároknak a sokszínűségről és az elfogadásról beszélniük a középiskolásokkal. A törvény összemossa a pedofilokat a homoszexuálisokkal. „Megmondom mit tegyenek: ne finanszírozzák tovább Orbán Viktor korrupcióját, mivel az emberi jogi jogsértések csak eszközök a kezében. Más a végcélja. Ha ez nem elegendő ahhoz, hogy az EU fellépjen Orbán Viktor ellen, semmi sem lesz az” – zárta felszólalását.
Tényleg felfüggeszthetik a helyreállítási pénzeket, bár végleges döntés még nem született
Végül ismét Vera Jourova uniós biztos kapta meg a szót, aki arról beszélt, hogy nem lehet mindig csak a Bizottságra várni, hogy tegyen valamit például a magyar törvény kapcsán. „Ne legyetek közömbösek, amikor a kisebbségeket megtámadják. Kötelességünk tenni, lépni, nem passzívnak maradni. De nem csak a Bizottságnak kell tennie, hanem a Tanácsnak, a tagállamoknak, a civil társadalomnak és végső soron a szavazóknak azokban az országokban, ahol úgy látják, a kormányuk valamit nem helyesen tesz. Én úgy látom, a Bizottság jó úton jár, amikor a demokratikus berendezkedést védi” – tette hozzá.
Ezután rátért a több képviselő által is követelt pénzügyi büntetésekre: „Meggyőződésem, hogy akik nem értik az értékeket, azok legalább a pénz beszédét megértik – mondta. – Verhofstadt kérdésére a válaszom: folyamatosan egyezetetünk, értékeljük a helyzetet a tagállami kormányokkal együtt. Egyelőre nincs olyan hír, hogy valóban befagyasztanánk a pénzeket, de folyamatban van az értékelés, vizsgáljuk a helyzetet és a Tanács minősített többsége kell ahhoz, hogy egy esetleges ilyen döntést meghozzanak. A Bizottság csak javasolni tud. De szeretném emlékeztetni mindannyiunkat arra, hogy a magyar jogszabály elleni nyilatkozatot végül 18 tagállam támogatta.
Továbbra is a pénzügyi eszközökről szólván: három éven át küzdöttünk érte, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás eredménye után befagyasszuk a finanszírozást. 2017-ben ez még botrányos ötletnek minősült, de mostanra megfordult a helyzet. Megerősíthetem, hogy a Bizottság készen áll beindítani a feltételhez kötöttség alapján azt a folyamatot és az eljárást, ami után befagyasztják az uniós pénzek kiutalását. Jelenleg még várjuk az Európai Bíróság döntését, de közben is dolgozunk az ügyön.
Azt még nem tudjuk, az arányosság elvét hogyan kéne a gyakorlatban alkalmazni. Úgy kell eljárni, hogy ne forduljunk egyetlen tagállam tagjai ellen se, ne büntessük őket azért, akikre szavaztak. Méltányosnak és arányosnak kell lennünk, ez az alapelvekben is szerepel, ezt pontosítjuk mi is. Készen állunk a feltételhez kötöttség elvét alkalmazni, amíg szükséges, folytatni fogjuk a hetes cikkely szerinti eljárást is, bár a Tanács kezében van a végső szó. Ez az eljárás nem egy atombomba egyébként, még csak nem is bomba, ilyenkor a tagállamokkal megbeszéljük közösen a problémákat és ez a múltkor is nagyon hasznos volt. A realitás az, hogy ma egyeztetem a soron következő elnökségekkel, a szlovénnel és a franciával. Lépnünk kell. De meg kell találnunk a módját annak, hogy eljutassuk az európai polgárokhoz az üzenetet: megvédjük a jogaitokat és az európai alapértékeket is.
Von der Leyen: az EU minden jogi eszközt be fog vetni, ha a magyar jogszabályt nem módosítják
A parlamenti vita előtti felszólalásokban a Bizottság elnöke, Ursula Von der Leyen is beszélt a magyar melegellenes törvény kapcsán. „Az Európai Bizottság az uniós szerződések által biztosított hatáskörével élve, minden jogi eszközt be fog vetni, amennyiben a magyar vezetés nem módosítja az LMBTQI-jogokat sértő jogszabályt. Mint mondta: az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek legutóbbi tanácskozásán olyan kardinális témákról volt szó, mint az gazdasági helyreállítás, a koronavírus-járvány leküzdése vagy az EU-orosz kapcsolatok, „de egyik sem volt annyira fontos, mint a vitatott magyar törvényről szóló eszmecsere, mivel ez a kérdés az európai identitást érinti”.
Mint mondta, a „tanácskozáson világossá vált, a törvény a többi között arról szól, hogy Magyarországon 18 év alatt tiltott minden információátadás a melegekkel és leszbikusokkal kapcsolatban, mivel a vezetés szerint ez negatív hatással lehet a kiskorúak erkölcsi és testi fejlődésére. Ez törvény a homoszexualitást a pornográfiával egy szintre helyezi, a gyermekek védelmét használva ürügyként, ez a törvény diszkriminál, szégyenletes, és teljességgel szembemegy az uniós alapértékekkel: az emberi jogokkal, méltósággal és egyenlőséggel” – nyomatékosította von der Leyen.
Hozzátette: ha egy uniós tagállamban olyan módon sérül a jogállamiság, hogy az az európai adófizetők pénzét, az uniós büdzsét is érinti, akkor az Európai Bizottság feladata, hogy fellépjen ez ellen. Míg az Európai Bíróság iránymutatást fog adni arról, hogy a jogállamisági feltételhez kapcsolódó mechanizmus hogyan alkalmazható, a testület tüzetesen megvizsgálja, hogy a gyakorlatban hogyan lehet a jogállamisági feltételeket érvényesíteni, és még idén ősszel beindítja a folyamatot.
Az Európai Tanács elnöke szerint „a magyar miniszterelnök átgondolhatta, hogy egy Európához tartozunk-e”
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a beszédében elmondta: „a magyar jogszabály mély aggodalomra ad okot az uniós tagállamok vezetőinek körében, ezért a legutóbbi tanácsülés kiemelt témája volt a vitatott törvény”. Mint mondta, „az LMBTQI jogérvényesítés egyáltalán nem elhanyagolható téma, hiszen megközelítése tükrözi azt, amit egy társadalom gondol a sokszínűségről és az emberi méltóságról”. Michel szerint a tanácsi vita szükséges volt, „mivel lehetőséget adott arra is, hogy a magyar vezetés rávilágítson, mi áll a jogszabály mögött, és azért is hogy a vezetők megvitassák, hogy az EU milyen módon léphet fel a törvény kifogásolt részei ellen”.
„Eszmecserénk egyben azért is volt hasznos, mert a magyar miniszterelnök átgondolhatta, hogy egy Európához tartozunk-e. Mindemellett megerősítést nyert az is, hogy az EU-ban az alapjogokat kell az uniós tevékenységek központjába helyezni – jelentette ki. Hozzátette: az uniós jog minden esetben elsőbbséget élvez, és az EU-nak megvannak az eszközei, hogy érvényre juttassa a jogállamiságot.
