Parancsuralmi rendszer, kleptokrácia, állami terror – számos európai parlamenti képviselő így minősítette az Orbán-rezsimet a magyarországi jogállamiság helyzetéről rendezett, immár sokadik európai parlamenti vitában szerdán.
Az eszmecserét annak a jelentésnek szentelték, amelyről csütörtökön szavaz a képviselő-testület, és amely a pontosan négy évvel ezelőtt jóváhagyott Sargentini-jelentés óta eltelt időszak fejleményeit veszi számba. A francia zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield által előkészített dokumentum hangsúlyozza: Magyarország többé nem demokrácia, hanem a választásos önkényuralom hibrid rezsimje. Parlamenti szöveg ilyet még állított európai uniós tagállamról.
A hozzászólók – párthovatartozástól függően – támogatták vagy elítélték a jelentésben foglaltakat. A jobbközéphez és a balliberális pártokhoz tartozó képviselők arra hívták fel a figyelmet, hogy az eltelt négy évben Magyarországon nem javult a helyzet, inkább romlott, és Didier Reynders igazságügyi biztos sem tudott kedvező fejleményekről beszámolni.
Fotó: Fred MARVAUX
Sürgették a tagállamok tárcavezetőit, hogy a magyar jogállamiság védelmében indult hetes cikkelyes eljárás keretében végre vonják felelősségre a magyarországi hatóságokat a szisztematikus jogsértésekért. A német zöldpárti Daniel Freund „állami terrornak” nevezte az Orbán-kormány regnálását, a román liberális Ramona Strugariu pedig azt mondta, „nem lehet ezt az őrületet finanszírozni”. A szocialista Ujhelyi István a Fidesz szemére vetette a jogállamiság lebontását, a mérhetetlen korrupciót és Putyin hűbéresi kiszolgálását. „Nekünk, a magyar társadalomnak jár az európai uniós forrás, de nem azért, hogy az Orbán-kormány ezt ellopja” – hangsúlyozta. A baloldaliak és a liberálisok óva intették az uniós intézményeket attól, hogy besétáljanak Orbán utcájába és elvtelen alkut kössenek vele az EU-s támogatások odaítéléséről. Delbos-Corfield később a Népszava ezzel kapcsolatos kérdésére azt mondta: ha a magyar kormány olyan szabályozást fogad el az uniós források felhasználásáról, amelyet független szakértők és antikorrupciós szervezetek megfelelőnek ítélnek, akkor „örömmel venné a megegyezést” Brüsszel és Budapest között.
Fotó:Fred MARVAUX
Kereszteshadjáratot folytatnak Magyarország ellen és szörnyetegnek állítják be, elfelejtve, hogy a magyar nép megerősítette a kormány hatalmát, vélekedett a francia szélsőjobboldali Jean-Paul Garraud. Az euroszkeptikusokhoz tartozó lengyel Patryk Jaki szerint az EU már több szankciót foganatosított a magyarok és a lengyelek, mint az oroszok ellen. Figyelemre méltó egyébként, hogy a lengyel kormánypárti EP-képviselők – az ukrajnai háborúval kapcsolatos nézeteltérések ellenére – valamennyien kiálltak Orbánék mellett a vitában. „El a kezekkel Magyarországtól!”, szólított fel a fideszes Hidvéghi Balázs, míg az RMDSZ-hez tartozó Vincze Lóránt védelmébe vette a kormány sokat támadott kisebbségi politikáját.
Gwendoline Delbos-Corfield zárszavában, majd a vitát követő sajtótájékoztatóján meglehetősen pesszimistán nyilatkozott a jövőről és a parlament szerepéről: A munkánk végére értünk, elkészítettük a Sargentini-jelentés frissített változatát. Négy év múlva megint megcsinálhatjuk ugyanezt, de ha Magyarországon minden így marad, már nem lesz működőképes Európai Unió.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2022. szeptember 14-én.
