A nem túl távoli jövőben a dán kormány bejelenti, hogy a klímaváltozás által okozott tengerszint-emelkedés miatt az ország menthetetlen, és mindenkit evakuálni kell, mert hamarosan elnyel mindent a víz. Az addig békés jólétben élő dánok élete egyik napról a másikra nullázódik le. Hiába halmoztak fel hatalmas vagyont otthon, ennek jó részét (az épített környezetet, a mezőgazdaságot, a természeti adottságokat) ott kell hagyniuk ebek harmincadjára. Ugyanolyan (bár fehér) klímamenekültekké válnak, mint akiket annak előtte – migránsként – a többség nem látott túl szívesen.
Ez a kiindulópontja Thomas Vinterberg Mint a családunk című sorozatának, amely műfaját tekintve „cli-fi”, vagyis klímafikció. Vinterberg az egyik legelismertebb kortárs dán filmrendező, Lars von Trierrel együtt a Dogma 95 mozgalom alapítója volt, és kétszer jelölték Oscar-díjra (amiből a legjobb nemzetközi játékfilm kategóriáját meg is nyerte a Még egy kört mindenkinek című filmjével). A Mint a családunk egy átlagos dán család sorsán keresztül mutatja be, mi történhet egy egész nemzettel, ha a természet eltörli a nemzet létét biztosító országot.
Bár kezdetben az emberek nem rémülnek halálra, mivel bíznak abban, hogy folytathatják jól megszokott, kényelmes életüket egy másik jóléti államban, csakhamar kiderül, hogy erről szó sincs, és a helyzet napról napra romlik. Teljes bizonytalanság uralkodik el az egész dán nemzeten, és bár a sorozatot messze nem öntik el a hollywoodi világvége-katasztrófafilmekhez hasonló, a civilizáció látványos káoszba süllyedését ábrázoló jelenetek, a feszültség folyamatosan nő, a gazdaság és a pénzügyi rendszer romokban, és az állam (amelyet éppen felszámolnak) már senkit sem képes megvédeni. A Mint a családunk bemutatóját a tavalyi Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon hosszas, álló ováció kísérte, és természetesen minden kommentátor a profetikus vonalat emelte ki méltatásakor. A sorozat kétségtelenül hatásos figyelmeztetést közvetít arról, hogy az éghajlatváltozás nemcsak a harmadik világban élő szerencsétleneket veszélyezteti, hanem előbb-utóbb eléri a mi fehér nyugati privilegizáltnak hitt életünket is. Ezt az üzenetet sok környezetvédő aktivista ünnepli. Ugyanakkor a klímakutatók nagy része szerint ez egy kifejezetten tudománytalan jövőkép, amelyben a legelemibb tudományos ismereteket is feláldozták a dráma oltárán.
Az igaz, hogy az alacsonyan fekvő tengerparti országokat (Európában ebből a szempontból valóban Hollandia és Dánia számít a legveszélyeztetettebbnek) fenyegeti a tengerszint emelkedése, de ez nem egyik napról a másikra fog véglegesen eltörölni egész országokat. A sorozatban megjelenő tengerszint-emelkedés három-négy évszázad alatt történhet meg, nem néhány hét vagy hónap során. Ráadásul soha nem fordulhat elő, hogy egyszerre kell egy egész országot evakuálni, hiszen a tengerparti területeken lakók már évtizedekkel azelőtt megfulladnának, hogy az ország középső része lakóinak lába vizesedni kezdene.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a klímaváltozás és az emelkedő tenger még évszázadokig békén hagyja a dánokat. 2023 októberében a Babet nevű extratropikus (a meleg éghajlati övön kívül pusztító) ciklon csapott le Dániára. Ennek hatására több települést két méternél is magasabb tengeri árvíz öntött el, és jelentős térségeket kellett valóban evakuálni. Több mint 3300 épület sérült meg, az anyagi kár meghaladta az 53 milliárd forintot.
Mint a családunk. Dán sorozat, rendezte: Thomas Vinterberg. Streamelhető a Direct One-on
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/14. számában jelent meg április 4-én.
