Nem annyira sötétek a kilátások a júniusi európai parlamenti választások előtt, derül ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) által készített legújabb felmérésből, amelyet idehaza a Népszava közöl elsőként. 

Bár sok elemző Európa-ellenes hullámot jósol az idei európai parlamenti választásokon, az ECFR új jelentése, amely tizenkét uniós tagállam közvélemény-kutatási adatait tartalmazza, nem vetít előre olyan sötét jövőképet.

A YouGov és a Datapraxis Magyarországon, Ausztriában, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban és Svédországban készített felméréseket.

A szélsőjobboldali pártok támogatói erősen megosztottak a legfontosabb kérdések tekintetében – többek között országuk EU-ban maradását, Ukrajna támogatását és a migrációt illetően –, és e pártok nehezen találnak közös nevezőt a következő parlamenti ciklusra. A jelentés legfőbb megállapítása:

a „mainstream” pártoknak nem szabad átvenniük a szélsőjobb retorikákáját, a bevándorlással kapcsolatban sem, ez kontraproduktív lehet.

A tanulmány társszerzői, Ivan Krasztev és Mark Leonard szerint a mérsékelt, EU-párti tömörülések akkor lehetnek hatékonyak a szélsőjobb ellen, ha célzott kampányokat dolgoznak ki a választók mozgósítására anélkül, hogy Európa-ellenes reakciókat gerjesztenének. Az amerikai elnökválasztás árnyékában az Európa-párti erőknek olyan Unió mellett kell érvelniük, amely képes megvédeni határait Oroszországgal szemben, ellenőrizni a migrációs mozgásokat, és politikáját a globális színtéren is megfelelően tudja képviselni.

Bár a szélsőjobboldali és Európa-ellenes pártok támogatottsága emelkedett,

az Európa-párti tömörülések a vártnál jobb helyzetbe kerülhetnek a júniusban esedékes európai parlamenti választásokon, és akár működőképes többséggel is rendelkezhetnek 

– derül ki az ECFR által közzétett, közvélemény-kutatásokkal alátámasztott új jelentésből.

KILÉPÉS az EU-BÓL Mindössze négy tagállamban – Ausztriában (58%), Németországban (55%), Hollandiában (63%) és Svédországban (59%) – ismeri el a választók többsége, hogy a szélsőjobboldali pártok vezetői az országuk EU-ból való kilépését tervezik. Érdekes módon az olasz kormánypárt, az Olasz Testvérek (FdI) támogatóinak elenyésző hányada (15%) hiszi mindezt, ami nem is csoda, hiszen Giorgia Meloni Európa-párti, atlantista irányvonalat követ. Ennek megfelelően az olasz ellenzék nehezen tudja mozgósítani a szavazókat azzal, hogy az FdI esetleges jó eredménye veszélybe sodorja az EU-t. Spanyolországban, Portugáliában és Romániában az Európa-pártiak hasonló korlátokkal szembesülnek, állítja az ECFR.

Ami Lengyelországot illeti, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) szavazói közül csak minden ötödik (21%) gondolja úgy, hogy Jaroslaw Kaczynski ki akar lépni az EU-ból, míg a lengyelek 52%-a véli úgy, hogy ez a PiS vezérének célja. Ez lehetőséget adhat a lengyel Európa-párti erőknek arra, hogy erre figyelmeztetve mozgósítsák a szavazókat, kiemelve a PiS választási sikerének veszélyeire.

UKRAJNA Az Európa-ellenes mozgalomban komoly megosztottság tapasztalható Kijev támogatását illetően. A PiS és a Svéd Demokraták szavazói határozottan támogatják az ukrajnai háborús erőfeszítéseket, 58, illetve 52 százalékuk jelezte, hogy Európának továbbra is támogatnia kell Ukrajnát az elvesztett területetek visszaszerzésében. Ezzel szemben a magyarországi Fidesz szavazóinak 88%-a, az Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) szimpatizálók 70%-a és a németországi Alternatíva Németországért (AfD) támogatóinak 69%-a ellenzi ezt lépést. Ehelyett úgy gondolják, hogy Európának az Oroszországgal való tárgyalásos rendezés felé kellene terelnie Ukrajnát. Összességében az EU szerepét Ukrajnával kapcsolatban negatívan ítéli meg a válaszadók többsége (átlagosan 37%), néhány ország kivételével (Svédország 41%, Portugália 39%, Hollandia 37% és Lengyelország 34%).

MIGRÁCIÓ A tanulmány szerint a menekültkérdés jelentőségét nem szabad túlértékelni. A szélsőjobb pártok szavazói e témát illetően is rendkívül megosztottak. A bevándorlás miatt legfőképpen a következő Európa-ellenes pártok szavazótábora aggódik: a holland Szabadságpárté (81%), az FPÖ-é (72%), a Svéd Demokratáké (60%), az AfD-é (59%), a francia Nemzeti Tömörülésé (59%) és a PiS-é (57%). Ezzel szemben az Olasz Testvérek (54%), a Vox (53%), a Chega (56%) és a Fidesz (54%) támogatóit elsősorban a kivándorlás, illetve a kivándorlás és a bevándorlás egyaránt aggasztja.

Bár sok megfigyelő a bevándorlástól való félelem miatt szélsőjobboldali hullámot jósol az EP választáson, a migráció jelentőségét túlértékelik, derül ki az ECFR jelentéséből. A felkínált lehetőségek közül a megkérdezett országok válaszadóinak mindössze 15%-a tartja a bevándorlást az elmúlt évtized legjelentősebb válságának, míg 21% a globális gazdasági zűrzavart, 19% a Covid-járványt, 16% az éghajlatváltozást és 16% az ukrajnai háborút jelölte meg. A bevándorlást kizárólag Németországban és Ausztriában tartják a legfőbb problémának.

ELITELLENESSÉG Bizonyos szempontból azonban nagyon is hatékony a szélsőjobb retorika. Az európaiak nagyjából 45 százaléka gondolja úgy, hogy az Európa-barát pártok vezetői meg akarják nyitni országukat a menekültek nagyobb mértékű beáramlása előtt; emelni akarják az energiaárakat az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében (43%); és országuk politikai hatalmát Brüsszelre akarják átruházni (33%). Az a nézet, hogy az Európa-barát vezetők több migránst és menekültet akarnak behozni az EU-ba, leginkább az Európa-ellenes pártokkal szimpatizálók körében terjedt el. A PiS támogatóinak 66%-a, az AfD 57%-a és a Vox támogatóinak 53%-a szerint ez az egyik legfontosabb prioritása országuk vezetőinek, Donald Tusknak, Olaf Scholznak és Pedro Sáncheznek.

A PiS (66%), a Fidesz (60%) és az AfD (50%) támogatói Ursula von der Leyenről, az Európai Bizottság elnökéről is azt feltételezik, hogy menekülteket hozna be Európába. A CDU/CSU szavazóinak 28%-a például úgy gondolja, Olaf Scholz a benzin- és energiaárak emelését akarja elérni, hogy segítsen az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Portugáliában és Spanyolországban a jobbközép ellenzéki szavazók 24%-a gondolja ugyanezt az országuk baloldali kormányfőjéről. (Közben Portugáliában megbuktak a szocialisták.) Krastev és Leonard megjegyzik, hogy az európai vezetők kockáztatják a probléma súlyosbodását, mivel „túlságosan a politikára összpontosítanak, miközben úgy tűnik, hogy távol állnak választóik legfőbb aggodalmaitól”.

COVID A világjárványt illetően csak Portugáliában (56%) és Spanyolországban (42%) gondolják többen úgy, hogy az EU inkább pozitív, mint negatív szerepet játszott a Covid-19 elleni küzdelemben.

PÉNZÜGYI VÁLSÁG Ennek kezelésével kapcsolatban pedig a megkérdezett országok válaszadóinak csupán 20%-a véli úgy, hogy az EU szerepe pozitív volt, 41%-uk, szerint viszont negatív volt.

ÉGHAJLAT-POLITIKA E kérdés különösen megosztja az embereket. Arra a kérdésre, mit tartanak fontosnak: érvényesüljenek az éghajlatpolitikai célkitűzések az energiaszámlák emelkedése fejében is, vagy inkább hiúsuljanak meg a széndioxid kibocsátás csökkentésére vonatkozó tervek, csak ne kelljen többet fizetni az energiáért, az utóbbira 41, az előbbire 25 százalék voksolt. Csak Svédországban és Portugáliában volt uralkodó az a vélemény (37%, illetve 31%), hogy az európai kormányoknak mindent meg kell tenniük a szén-dioxid-kibocsátási célok elérése érdekében.

A kutatás 2024 januárjában, tizenkét európai országban (Ausztria, Franciaország, Németország, Görögország, Hollandia, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország és Németország) a felnőtt (tizennyolc éves és idősebb) lakosság körében végzett közvélemény-kutatáson alapul.

Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2024. március 21-én. Kiemelt kép: Tüntetés Németországban. (u7szerk.)