Visszafordíthatatlannak látszik a grönlandi gleccserjég méretének s mennyiségének radikális csökkenése – állítja a Nature Communications Earth & Enviroment folyóiratban augusztus 13-án megjelent tanulmány.

Az Ohio-i Állami Egyetem klimatológusai négy évtized műholdas mérési eredményei és fényképfelvételeit elemezve jutottak arra, hogy olyan mértékben összezsugorodtak a grönlandi gleccserek, hogy már akkor sem maradna egyensúlyban az olvadás és újrafagyás dinamikus folyamata, ha valamilyen oknál fogva a jelenlegi szinten megállna a globális felmelegedés. Ma már az óceánba áramló olvadékvíz mennyisége bőven meghaladja a felszíni lerakódásét.

A kutatók közel 200 gleccsert vizsgáltak a műholdas megfigyelési módszerekkel, havi adatsorokon. Kiderült, hogy az 1980-as és az 1990-es években még hozzávetőlegesen egálban volt a jégveszteség és a felhalmozódás, az utóbbi húsz évben azonban felborult az egyensúly, a felszínre hulló csapadék, vagyis a hó mennyisége nem nőtt, a légköri és a tengeri hőmérséklet viszont emelkedett, a gleccserek zsugorodása pedig felgyorsult. A kutatók szerint 2000 óta évente 450-500 milliárd tonna jeget vesztettek a grönlandi gleccserek. 

Egy tavaly publikált kutatás szerint 2019-ben a rekordméretű grönlandi olvadás miatt 600 milliárd tonnányi jégbe fagyott víz duzzasztotta a világtengereket – volt olyan nap, amikor 12 milliárd tonna jég olvadt ki, aminek következtében a tengerszint 1,5 millimétert emelkedhetett. A mostani kutatás szerint az idén ez már elérheti a 2,2 millimétert – csak a grönlandi gleccserolvadék okán.

A felmelegedés miatt már a Csomolungma is kizöldül – Qubit

A globális felmelegedéssel párhuzamosan a Himalája gleccserei az elmúlt negyven évben elvesztették víztartalmuk mintegy negyedét, a gleccserek alsó határa átlagosan évente 5 méterrel húzódik vissza, és ezzel több mint egymilliárd ember ivóvízellátása kerül veszélybe. Az Exeteri Egyetem Környezettudományi Intézetének kutatói friss tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a gleccserek visszahúzódásával párhuzamosan miféle biológiai folyamatok indultak be az elmúlt években.

Háromszor annyira melegszik a Déli-sark, mint a bolygó többi része – Qubit

A Föld legdélebbi pontját is elérte a felmelegedés: miközben a klímakutatók évtizedeken keresztül azt hitték, hogy a Déli-sarkot nem érinti olyan durván a klímaváltozás, mint az Antarktisz többi pontját, most kiderült, hogy háromszor olyan gyorsan melegszik, mint a Föld többi része.

Forrás: Qubit