Vilniusban gyűltek össze a NATO-tagországok vezetői július 11-én. A kétnapos csúcs legfontosabb témái az ukrajnai háború és Svédország NATO-csatlakozása. Románia szempontjából is kiemelten fontos a találkozó, mert az orosz-ukrán konfliktus miatt az Észak-atlanti Szövetség keleti szárnya és a fekete-tengeri térség biztonsága a NATO kiemelt céljai közé tartozik. Romániának fontos szerep jutna ebben, és elrettentő erőként tetszelegne a NATO keleti szárnyának tagjaként, azonban hiányzik hozzá a megfelelő infrastruktúrája és a védelmi ipara is romokban hever, mondta el a Szabad Európának nyilatkozó szakértő. Összefoglalónkban vilniusi csúcs körüli legfontosabb információkat tekintjük át.
Hetvennégyéves történetének egyik legbizonytalanabb és legbonyolultabb pillanatában tartja vilniusi csúcstalálkozóját a NATO. A kétnapos összejövetelen három nagy regionális védelmi tervet fogad el támadás esetére, és Ukrajna tagsága ismét központi kérdése lesz a megbeszéléseknek, bár a csúcsra érkező Biden korábban azt nyilatkozta, hogy hosszú út áll Ukrajna előtt, mielőtt felvételt nyerhetne az Észak-atlanti Szövetségbe, ennek ellenére a találkozó kiemelt vendége lesz Zelenszkij.
Szintén 2023. július 12-én kerül sor a NATO-Ukrajna Tanács első állam- és kormányfői szintű ülésére, amelyen – amint azt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár korábban bejelentette – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz.
Ami Ukrajnát illeti, a NATO ezzel a csúcstalálkozón
- megállapodást köt egy többéves segítségnyújtási programról az ukrán fegyveres erők és a NATO közötti teljes interoperabilitás biztosítása érdekében;
- a NATO-Ukrajna Tanács létrehozásával javítja az Ukrajnához fűződő politikai kapcsolatokat;
- a NATO vezetői megerősítik, hogy Ukrajna valamikor a szövetség tagjává válik (ez a lehetőség kizárt, amíg a területén háború folyik).
A kétnapos vilniusi csúcstalálkozón, a NATO vezetői a szövetség történetében példátlan védelmi intézkedéseket vitatnak meg, írja a Szabad Európa portál. Először is, három nagy regionális tervet fogadnak el. Az első az Atlanti-óceánra és az Északi-sarkvidékre, a második a balti országokra és Közép-Európára, a harmadik pedig, amelybe Románia is beletartozik, a Fekete-tengerre és a Földközi-tengerre vonatkozik.
A Szabad Európa értesülései szerint a NATO 300 ezer katonát helyez fokozott készültségbe, és a terveknek jelentős légi és haditengerészeti összetevője is van. A 300 ezres gyors reagálású erő egyelőre persze csak terv, nem valóság.
Annak a megvitatása, hogy milyen legyen az új haderő struktúrája – mely csapatoknak mely országokat kell védenie, és milyen szintű készültséget kell ezeknek fenntartaniuk –, a vilniusi NATO-csúcson kerülhet terítékre. Azonban a közelmúltban tartott észtországi hadgyakorlaton többen arról beszéltek a Washington Postnak, hogy kulcsfontosságú, hogy a különböző csapatok ismerjék egymást, és együtt gyakorlatozzanak.
Románia jelenléte a NATO Földközi- és Fekete-tengerre irányuló elrettentési tervében azt jelenti, hogy Bulgáriával és Törökországgal fog összefogni. Arról még nincsenek információk, hogy Görögország is társul-e ebbe a partnerségbe vagy sem. egyébként is Görögország és Törökország között is tárgyalások zajlottak két nappal a csúcstalálkozó előtt – magyarázta a Szabad Európának egy magas rangú NATO-tisztviselő.
Stefan Popescu nemzetközi kapcsolatok szakértő szerint Oroszország ukrajnai inváziója és a tavaly júniusi madridi csúcstalálkozó döntései miatt a NATO, az Európai Unió és általában a nyugati országok aggodalmainak középpontjába került az a térség, amely magába foglalja Romániát és a Fekete-tengert. A Szabad Európa által megszólaltatott szakértő szerint Románia, Bulgária és Görögország a térség védelmi helyzetének gerincét képezik.
Törökország, bár létfontosságú NATO-tag, és jelentős stratégiai katonai támaszponttal rendelkezik Incirlikben, gyakran kétértelmű álláspontot képvisel. A hétfői tárgyalások azonban pozitív eredménnyel zárultak, ugyanis Erdoğan kijelentette, hogy támogatja Svédország NATO-csatlakozását.
A keleti szárny és a fekete-tengeri térség jelentősége
A Szabad Európa portálnak nyilatkozó Ștefan Popescu szerint Franciaország erős katonai jelenléte Romániában bizonyítja, hogy a NATO számára mennyire fontossá vált a keleti szárny és a fekete-tengeri térség biztonsága. Mielőtt Oroszország elindította volna az inváziót Ukrajna ellen, a keleti szárnyon, vagyis a balti államokban és Lengyelországban, illetve Romániában a szövetség multinacionális csapatai csak jelzésértékűen voltak jelen. Az orosz–ukrán háború kitörése óta azonban változott a NATO doktrínája, és már a szövetséghez tartozó országok minden négyzetcentiméterének megvédése a cél. Ez persze remekül hangzik, más kérdés, hogy mennyit lehet belőle megvalósítani.
„A Romániában tartózkodó 1400 francia katona, akik nagyon jól felszereltek nehézfegyverekkel, Leclerc harckocsikkal, fejlett légvédelmi rendszerekkel, és akiknek a létszáma az év végére elérheti a 2000 főt, majd pedig ha a körülmények lehetővé teszik, akár az 5000 főt is, azt mutatja, hogy Románia, amely a Krímhez legközelebb fekvő ország, és a leghosszabb közös határa van Ukrajnával, kiemelt geostratégiai jelentőséggel bír” – mondta Ștefan Popescu.
A csúcstalálkozót megelőző tárgyalásokhoz közel álló NATO-források a Szabad Európának elmondták, hogy a találkozó záródokumentumában is említésre kerül majd a Fekete-tenger stratégiai jelentősége.
Románia elnöke a vilniusi sajtótájékoztatón: A NATO-csúcsnak nagy tétje van Románia céljai szempontjából
A litván fővárosban már az előzetes tárgyalások és egyeztetések ismeretében nyilatkozott Klaus Iohannis. Az Agerpres tudósítása szerint a NATO-tagállamok vezetőinek találkozója Románia céljai szempontjából elsősorban a katonai szövetség új elrettentési és védelmi szerepéhez kapcsolódnak, amely az előretolt védelem koncepcióján alapul.
Az államfő emlékeztetett, hogy ezt a koncepciót a tavalyi madridi NATO-csúcson jelentették be. „Támogatni fogom a keleti szárny valamennyi műveleti komponensét erősítő további intézkedések elfogadását” – jelentette ki Iohannis. A román elnök elmondta, hogy a katonai szövetség Romániát is magában foglaló regionális védelmi terveinek elfogadása lehetővé teszi majd a NATO hatékony válaszát két „fő” fenyegetésre: Oroszországra és a terrorizmusra.
Románia arra is törekszik, hogy növelje a szövetségesi szerepvállalását a fekete-tengeri térségben, amely az euroatlanti biztonság szempontjából stratégiai fontosságú terület, derült ki a Iohannis által tartott sajtótájékoztatón. Ukrajnával kapcsolatban pedig azt hangsúlyozta az államfő, hogy Románia továbbra is határozottan támogatja az ország NATO-tagságát. „Azt szeretnénk, ha előrelépések történnének Ukrajna NATO-csatlakozásában a 2008-as bukaresti csúcstalálkozón elfogadott kötelezettségvállalás alapján” – jelentette ki Iohannis, emlékeztetve arra, hogy tavaly közös nyilatkozatot írt alá kijevi hivatali kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel Ukrajna euroatlanti integrációjának támogatásáról.
Az államfő úgy vélekedett, hogy a Volodimir Zelenszkij részvételével első alkalommal megtartott Ukrajna-NATO Tanács ülésének szimbolikus jelentősége lesz. „Számunkra lényeges a szövetség egységének megőrzése az ezen a téren hozott döntésekben” – fogalmazott.
Kitért arra is, hogy a vilniusi csúcstalálkozón határozottan szorgalmazni fogja a Moldovai Köztársaság védelmi és ellenálló képességének erősítését. Emellett támogatni fogja a védelmi beruházások növelésére vonatkozó kötelezettségvállalás elfogadását.
A NATO új regionális tervei
A Szabad Európa úgy tudja, hogy az Észak-atlanti Szövetség három új regionális tervet hagy jóvá az ellenfél elrettentése és az Ukrajna elleni orosz agresszió elleni védelem érdekében. Részletek természetesen nem szivárogtak ki a sajtóba, hiszen a NATO regionális védelmi tervei a legmagasabb fokú minősítésű, szigorúan titkos dokumentumok. Azonban forrásokra hivatkozva arról ír a portál, hogy a lefektetett tervek többezer oldalasak, és aprólékos részletességgel írják le, hogy ki, hogyan és milyen gyorsan avatkozzon be, milyen katonai eszközöket vessenek be egy szövetséges tagállam megtámadása esetén.
Megelőző intézkedésként a védelmi tervek elfogadásával párhuzamosan a NATO új védelmi infrastruktúrát fejleszt vagy épít újjá. Ennek keretében a csúcstalálkozót megelőző tárgyalások során Románia azt javasolta, hogy a NATO a regionális védelmi tervekbe foglaljon bele új tengervédelmi intézkedéseket is: a Fekete-tengeren lévő tengeri platformokat a tenger felől is védeni lehetne.
A vilniusi csúcstalálkozón várhatóan több szövetséges is bejelenti, hogy csapatokat és katonai felszerelést küld Romániába, de a NATO harccsoport létszáma továbbra is 1500 fő körül fog mozogni. Ha támadás érné az országot, a NATO további 1500 katonát küldhetne Romániába, ennek a struktúrának a parancsnoksága alatt.
Bár Klaus Iohannis elnök és Marcel Ciolacu, a nemrég kinevezett kormányfő is arról beszélt a közelmúltban, hogy Románia állandó NATO-csapatokat szeretne az országban, Vilniusból nem várható ilyen bejelentés. A berlini kormány ugyanis elutasította a román kormány arra vonatkozó igénylését, hogy Németország állomásoztasson katonákat Romániában – írta a DPA hírügynökségre hivatkozva az Agerpres.
A német védelmi minisztérium egyik sajtószóvivője azt nyilatkozta, Németország „nem tartja kötelezőnek” magára nézve, hogy csapatokat állomásoztasson Romániában. Hozzátette, Németország Litvániával tart fenn katonai együttműködést a NATO keretében, miközben Franciaország Romániával ápol ilyen kapcsolatot. Boris Pistorius német védelmi miniszter viszont ígéretet tett a litván hatóságoknak arra, hogy Németország 4000 katonát fog telepíteni Litvániába.
Romániának meg kell oldania az infrastruktúra problémáját, és a védelmi iparát is működőképessé kell tennie
A NATO-csapatok befogadásához, a csapatmozgások és a katonai felszerelések lehetőségéhez közúti és vasúti infrastruktúrára van szükség, amiben Románia régóta hiányt szenved.
„Azt hiszem, a román hatóságok felismerték a pillanat jelentőségét. Romániában mindig is voltak stratégiák, de azok végrehajtása hiányos volt. A közúti infrastruktúra terén elkezdtek mozdulni a dolgok, de kellett ez a fegyveres konfliktus ahhoz, hogy észrevegyük, hogy a konstancai kikötőben 900 vagon rostokol, mert a vasúti szállításuk nincs megoldva” – részletezte a Szabad Európa számára Ștefan Popescu.
Nem sokkal a kedden kezdődő csúcstalálkozó előtt az ország Legfelsőbb Védelmi Tanácsa (CSAT) közölte, hogy pilótaképző központot állítanak fel román területen az amerikai F-16-os vadászgépek üzemeltetésére. A központ regionális vezetővé teszi Romániát az F-16-os gépek pilótáinak kiképzése terén, és bizonyítani fogja a szövetség egységét és elrettentő képességét – olvasható a közleményben.
A CSAT döntése nem teljesen váratlan, a Politico már június közepén megírta, hogy ukrán pilóták képzésére hozhatnak létre kiképzőközpontot Romániában. Akkor azt írták, hogy már a nyár folyamán megkezdődhet a kiképzések.
Emellett a Romarm vállalat, amely a lőszer- és fegyvergyárakat tömöríti, az Európai Unióval együttműködve belép a NATO által koordinált termelési körforgásba. A NATO szorgalmazza a lőszerek termelésének és készletezésének növelését, és Vilniusban megvitatják a védelmi termelési cselekvési tervet.
Jelenleg azonban „a román védelmi ipar a kapacitásának kevesebb mint 40 százalékán termel” – nyilatkozta Constantin Bucuroiu, a Védelmi és Repülőgépipari Szakszervezetek Szövetségének (ASIAA) vezetője.
A Szabad Európa által megszólaltatott szakértő, Ștefan Popescu szerint Romániával ellentétben az olyan országokban, mint Lengyelország és Csehország, a lőszerek és különböző katonai felszerelések gyártósorai már most túlterheltek.
Ezek „a nyugati államok által fizetett euró milliárdokat keresnek. Romániában nem fordítottak ugyanilyen figyelmet a fegyveriparra, és sajnos nem tud ugyanúgy profitálni belőle, mint Csehország és Lengyelország, amelyek képesek voltak fenntartani a termelési kapacitásaikat és piacokat keresni”.
Románia újabb pénzadománnyal segíti Ukrajnát és Moldovát
A Moldovai Köztársaság is részt vesz a vilniusi NATO-csúcstalálkozón, amelynek támogatása Románia számára prioritás.
„Románia továbbra is különös figyelmet fordít és ösztönzi a szövetségesek fokozott elkötelezettségének fenntartását a keleti szomszédságban lévő sebezhető partnerekkel, különösen a Moldovai Köztársasággal, ahol a biztonsági kockázatok megnövekedtek az Orosz Föderáció által Ukrajna ellen kirobbantott háborúval. A Moldovai Köztársaság és Ukrajna biztonsága összefügg, mindkét állam biztonsága a transzatlanti biztonsághoz kapcsolódik” – olvasható a Legfelsőbb Védelmi Tanács közleményében.
A Moldovai Köztársaságot Nicu Popescu külügyminiszter képviseli Vilniusban, és már a csúcstalálkozó első napján, július 11-én, kedden az Észak-atlanti Szövetség ülést tart Mircea Geoană NATO-főtitkárhelyettes elnökletével, amelyen részt vesz Moldova, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Svédország és az Európai Unió külügyminisztere, valamint az Európai Unió képviselője. Ezen az ülésen a Moldovának szánt önkéntes adományokról szóló bejelentések várhatók.
A tavalyi madridi NATO-csúcstalálkozó után Románia 1,3 millió dollárt adományozott Moldovának, és most is hasonló bejelentést fog tenni, ugyanakkor Ukrajna számára is fölajánl majd Klaus Iohannis államfő egy bizonyos összeget.
