A Szabad Európa cikke.
A magyar kormány annyiban mindenképp tartja magát az elveihez, hogy elképesztően alacsony mértékben támogatta eddig az ukránokat. A Kiel Institute legújabb összesítése szerint hiába zajlik háború a szomszédban, GDP-arányosan Bulgária például tízszer akkora értékben segített eddig, mint mi. Igaz, hogy Ukrajna felől rengeteg menekülőt átengedett Magyarország, de ezúttal már a menekülőkre szánt összes költséget is beleszámolta.
Az amerikai és a brit hírszerzés által meglepően pontosan előre jelzett módon az orosz hadsereg 2022. február 24-én megpróbálta lerohanni és elfoglalni Ukrajnát. Bár eleinte a szakértők nem sok esélyt adtak a helyi védekezés sikerére, az ukránok az egész világot megdöbbentve nemcsak hogy megállították, hanem vissza is szorították Putyin seregét.
A háború azóta intenzív anyagháborúvá is alakult, az ukrán védekezés döntő mértékben függ a nyugati támogatásoktól mind az anyagi, mind a humanitárius és a katonai támogatásokat beleértve.
Az EU-ban egy kormány kivételével eddig egy vezetés sem vitatta, hogy
e támogatások mértéke egyértelműen, közvetlenül és gyorsan befolyásolja a háború alakulását és csökkenti az emberi szenvedést.
A magyar kormány az, amelyik Putyinék állításait ismétli
A kivétel a magyar kormány, amely egyrészt közvetlenül az invázióig az angolszász hírszerzést támadta azzal, hogy információi hamisak, és ne osszon meg ilyesmit.
A támadás megindulása után pedig azonnal arra váltott a magyar kormánykommunikáció, hogy Ukrajna nem győzhet, védekezésük támogatása pedig csak elhúzza az elkerülhetetlen orosz győzelmet.
Hivatalosan a béke érdekében ismételték rendre ezt az érvelést, de mindig hozzátéve az ellenkezőjét, hogy ezzel együtt a magyar kormány kiáll Ukrajna mellett, támogatja védekezésüket. Ezzel párhuzamosan Orbán Viktor választási győzelme után azonnal ellenségének jelölte meg az ukrán elnököt.
A kormányzati és kormányközeli médiabirodalom emellett különösen az orosz állam elleni európai gazdasági szankciókat támadta, illetve kiemelten az ukrán védekezéshez szükséges nyugati fegyverszállításokat. Ez megegyezik egyébként Putyin orosz elnök legfontosabb követeléseivel is a nyugati országok felé.
Az orosz indoklás sűrűn változó és egyszerre többféle
Az orosz vezetés álláspontját a háború indokára nem lehet röviden bemutatni, mert sűrűn és folyamatosan változik. Ráadásul jellemzően egyszerre számtalan indoklást dobnak be Nagy Péter cár birodalmának tervezett visszaállításától kezdve odáig, hogy Putyin szerint Ukrajna kezdte a háborút, vagy hogy a nukleáris fegyverrel nem rendelkező ukrán kormány atomcsapást tervezett végrehajtani Oroszország ellen.
A félévente meghosszabbítandó uniós szankciókat Orbán Viktor egyedül is megvétózhatta volna, de nem tette. Ehelyett leginkább – de nem kizárólag – a három orosz oligarcha és bizalmasai elleni szankciók eltörlése ellen lobbizott a magyar kormány.
Kirill orosz ortodox főpap ellen Orbán Viktor meg is vétózta végül a szankciókat, az EU nem tudta szankcionálni az egyik legfőbb orosz háborús agitátort.
A támogatásokat fel lehet mérni
Az Ukrajnának nyújtott támogatás mértékét számos hazai és külföldi politikus csak anekdotikusan szereti közölni.
Olyasmire lehet gondolni, mint a „minden létező segítséget” megadó kormány, az „óriásinak” mondott humanitárius segítség vagy a „sok” élelmiszer- és „rengeteg” gyógyszertámogatást bejelentő különböző állítások.
A német Kiel Institute legújabb összesítéséből azonban egyértelműen kiderül, hogy mely állam mennyire támogatta az ukránokat.
Ez alapján gazdasági erejéhez képest leginkább a három balti ország, Lengyelország és az USA segítette valójában az ukrán védekezést.
Abszolút értékben továbbra is az Egyesült Államok van az élen, egyedül többet adott, mint az összes uniós ország az EU-s intézményekkel együtt.
Pedig alapvetően Európa hosszú távú biztonsága múlhat azon, hogy bármennyire is sikeres lehet-e Putyin legújabb területfoglaló háborúja. Például a 2008-as válságot követő, Görögországnak, Írországnak, Portugáliának és Spanyolországnak tíz éve nyújtott euróövezeti mentőcsomag mértéke négyszer akkora volt, mint az Ukrajnának eddig nyújtott összes uniós tagállami és közös intézményi segítség.
A nagyságrendeket úgy is meg lehet érteni, hogy például a legnagyobb uniós donor, Németország eddig háromszor annyi pénzt szánt az Uniper német energiacég 2022-es államosítására, mint amennyit Ukrajnának küldött a rá eső uniós támogatásokat is beleszámolva.
Az EU-n kívüli Egyesült Királyság, az ukrán védekezés egyik legfontosabb támogatója eddig durván nyolcmilliárd euróval segítette Ukrajnát. Ennek viszont nagyjából a tizenkétszeresét osztotta ki az brit kormány ezen időszak alatt belföldi energiatámogatásokra.
A péküzemhez képest
Még erősebb a kontraszt, ha megnézzük Magyarország helyezését, hiszen ebben az esetben a közvetlenül szomszédos ország lakói küzdenek az életükért.
A magyar állam nincs az első 25 támogató között sem saját GDP-jéhez mérten. A támogatások nagyobb részét ezen belül is az uniós támogatások Magyarországra eső becsült része teszi ki.
Kétoldalú viszony keretén belül Magyarország csak humanitárius segélyt küldött eddig Ukrajnának mintegy ötvenmillió euró (csaknem húszmilliárd forint) értékben.
Frissítés: Cikkünk első verziójában itt ötmillió euróról írtunk, és ezt csak élesítés után javítottuk, amiért elnézést kérünk.
Össszehasonlításképp például a Lipóti pékség hatvani üzeme kapott nemrég 20 milliárd forintos állami támogatást. Vagy 2,1 milliárd forint állami támogatással tervezhetett a másodosztályú MTK férfi focicsapata a 2022-es évre.
Ukrajnában nagyjából 130 ezer magyar élhetett az invázió kitörésekor. Közülük sokan jelenleg is az ukrán védelmi erők tagjaként próbálják megállítani az orosz hadsereg támadásait.
Az Kiel Institute becslése szerint emellett a magyar állam összesen még 370 millió eurót (140 milliárd forintot) költhetett az országba Ukrajna felől érkező menekültekre.
Ennek a kétszeresét költötte Szlovákia vagy Ausztria, Románia a háromszorosát.
A német gazdasági kutatóintézet három csoportba osztotta a támogatásokat:
- anyagi,
- katonai és
- humanitárius
támogatásra. A hadianyagnál és a pontosan megjelölt termékeknél ezek piaci árát használták az összesítéshez. Ahol az egyes országok csak lazábban közölték a támogatások tartalmát (például „X tonna élelmiszer, Y teherautónyi kötszer”), ott a közelmúltbeli hasonló segélyszállítmányok értékével becsültek.
Nem számolták bele a támogatásokba a magánemberek, civil szervezetek, egyházak támogatásait. Egyrészt azért, mert ezek valóságtartalmát sokkal nehezebb ellenőrizni, másrészt nagyon változó mértékben nyilvánosak, nem lennének megbízhatók az adatok.
Szintén nem számolták bele az olyan, támogatásjellegű megállapodásokat sem, amelyek bár nagy segítséget jelentenek Ukrajnának, de teljesen üzleti alapon, piaci áron vagy akár – a helyzetből kifolyólag – afelett történnek.
Így például azt sem számolták bele, hogy a Mol jelentékeny mennyiségű dízelt értékesíthet – helyi hírek szerint kiugróan magas áron – Ukrajnába az Ukrtransznafta vállalaton keresztül.
A szervezet külön kiemelte az Ukrajnának leszállított vagy nyilvánosan megígért nehézfegyverzeti támogatásokat is.
Itt tankokra, tüzérségre és az ezek használatához közvetlenül kapcsolódó eszközökre kell gondolni, ezek ugyanis különösen fontosnak bizonyultak eddig a harcok során.
Meglévő fegyvereihez képest a komoly hadiiparral bíró Csehország köteleződött el leginkább, viszont még messze nem tudtak minden ígért eszközt leszállítani, így nézve Norvégia és Lengyelország is megelőzi őket.
A Kiel Institute korábbi hasonló, időszakos összesítéseiről itt és itt is olvashat.
Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt.
Németh Dóra a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének infografikusa, grafikusa. Korábban a Pesti Hírlap munkatársa volt, számos könyv, weboldal grafikai tervezésében, illusztrálásában működött közre.
Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.
