Fél hónappal a „mutatványszámunk” lanszírozása előtt – olvasom a magyar sajtóban, a románra már alig van idegem: idegen – veszélyes szint közelében a forint. Keddi friss hírek szeptember 22-én.

Szeptember végén. A téli világot nem látni – globális felmelegedés van, riasztó adatait az emberek többsége képtelen felfogni (az Antarktisz jege alulról is olvad), ezért „nem hisz benne”. A világ egyelőre legnagyobb hatalmának első embere sem hisz benne, az új koronavírus hatását is alábecsülte, klóros fertőtlenítőszer fogyasztását javasolta ellene, most kórházba viszik, onnan is kihozzák, s ontandja tovább…

A három kiemelt vírushír, ami a reggeli hírekben szemembe ötlik: 1. Mától nem lehet idő előtt szabadulni a koronavírus-karanténból; 2. Legalább harminc napot kell várni a két negatív tesztre; 3 Angliában este 10-kor bezárnak a vendéglátóhelyek.

Ha már tesztek, furcsa érzéssel olvasom a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökének, Hargitai Miklósnak az eszmefuttatását – érdemes szinte egészében idézni: „… a dán határállomásokon ingyen szűrik az érkezőket, sőt a dán állampolgárok számára létesített, minden egészségügyi intézmény előtt fölállított sátras szűrőpontokat is térítésmentesen lehet igénybe venni  külföldiként. Különösen akkor, ha arra hivatkozunk, hogy magyarok vagyunk, akiket két negatív eredmény nélkül a saját államuk kényszerít karanténba, miközben az azonnali, ingyenes tesztelési lehetőséget nem biztosítja. Eleinte ugyan nem akarták elhinni, hogy ilyesmi létezik, de némi telefonálás és okostelefon-böngészés után belátták, hogy ami onnan nézve elképzelhetetlen, az Kelet-Európában akár realitás is lehet. A dán megközelítés logikája, hogy aki teszteltetni akarja magát, az a járványvédelem önkéntese, hiszen nemcsak a saját maga, hanem mindenki más kockázatát is csökkenti. Egyébként meg annál, hogy valaki magától mintát ad, kizárólag drágább módjai vannak a védekezésnek. Egy későn fölismert, addigra netán már közvetlenül és közvetve tízeket-százakat megfertőző ember kontaktjainak végigkutatása, esetlegesen a megbetegedettek kezelése összességében milliókba is kerülhet (dán koronában, azaz 46-os szorzóval) – ezt kell összevetni az ingyenes teszt önköltségével. Az ottani vezetés úgy számol, hogy az ország azzal jár jól, ha a tesztköltséget az állam magára vállalja. Az orbáni járványmatematika más eredményre jutott: mi, hasonlóan mondjuk az USA-hoz, a tesztelés kiszervezésében, a díjak lakosságra hárításában hiszünk. Egy ember, aki tudni szeretné, hogy fertőzött/fertőzőképes-e, a magyar államnak mínusz 19500 forintot ér. (…)”

A John Hopkins Egyetem Real-Time Data COVID-19 Global Map adatai szerint a világon az igazolt, bejelentett fertőzöttek száma 31 322 314. Magyarország és Románia lakossága együttvéve (6 857 703 – US, 5 562 663 – India, 4 558 040 – Brazil, 1 105 048 – Russia, 770 435 – Colombia, 768 895 – Peru, 700 580 – Mexico, 671 468 – Spain, 661 936 – South Africa, 640 147 – Argentina, 496 974 – France, 447 468 – Chile, 425 481 – Iran, 401 122 – United Kingdom…). A halottak száma 964 839 (199 884 – US, 137 272 – Brazil, 88 935 – India, 73 697 – Mexico, 41 877 – United Kingdom, 35 724 – Italy, 31 369 – Peru, 31 346 – France, 30 663 – Spain, 24 478 – Iran, 24 397 – Colombia, 19 420 – Russia, 5 992 – South Africa, 13 482 – Argentina, 12 298 –  Chile, 11 095 – Ecuador, 9 950 – Belgium, 9 677 – Indonesia, 9 400 – Germany…). Lehet böngészni a statisztikákat. És lehet nem hinni a vírus létezésében. A fenti első listában szereplők már hisznek benne (ha korábban nem hittek is), a második lista tagjai már nem hisznek benne… nem hisznek semmiben… nem hisznek… nem…

Begubózva. Ebédet kihozzák, apró vásárlások, egészségügyi séták a szabadban. Ennyi. A román valóság azonban beárad a rádióból, tévéből. Kaotikusan, a veszélyt felnagyítva. De a hírekre egy szerkesztőnek mégiscsak figyelnie kell. Az iskolakezdésről, a választásokról szólnak.

Harminc éve először nem megyek el szavazni. Persze tudom, hogy nem az én egy szavazatomon múlik, de ezt eddig is tudtam. Hiszek a vírusban, nem hiszek (sem a magyar, sem a román) demokráciában. Régebben kisebb ügyekért többet kockáztattam, most nem kockáztatok.

Különben érdekes. Emitt a viharvert idegzetűek egy fából faragott robottal az élükön meg az együgyűek seszínű csapata, amott egy idióta és egy gyagya mondanak egymásra kígyót-békát (és gyakran igaza van egyiknek is, másiknak is).

Pozitív visszacsatolás, a helyzetek nem csillapodnak, hanem fokozódnak. Pszichikai veszélyzóna, a világtudat begerjedt.