Ma van a veszélyhelyzet első kihirdetésének negyedik évfordulója. 2020. március 11. óta a kormány korlátlan felhatalmazásával visszaélve rengeteg olyan veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el, amelyeknek semmi közük nem volt a veszélyhelyzet elrendelésének alapjához, vagyis a koronavírus-járványhoz, illetve később az orosz-ukrán háborúhoz. Blogposztunkban az utóbbira hozunk példákat.
Tegnap volt a veszélyhelyzet első kihirdetésének negyedik évfordulója. 2020. március 11. óta a kormány korlátlan felhatalmazásával visszaélve rengeteg olyan veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el, amelyeknek semmi közük nem volt a veszélyhelyzet elrendelésének alapjához, vagyis a koronavírus-járványhoz, illetve később az orosz-ukrán háborúhoz.
Blogposztunkban az utóbbira hozunk példákat.
A kormány éppen ma négy éve, 2020. március 11-én hirdetett először veszélyhelyzetet. Azóta egy pár hónapos időszakot leszámítva folyamatosan fennáll a „rendeleti kormányzás”, ami lehetővé teszi, hogy a kormány egyik napról a másikra felülírjon törvényeket. Ahogy azt más civil szervezetekkel együtt sokszor jelezte a Magyar Helsinki Bizottság, a probléma a szabályozással többek között az, hogy a túl tágan és általánosan megfogalmazott szabályok gyakorlatilag korlátlan felhatalmazást biztosítanak a kormánynak, és nem jelentenek semmilyen érdemi gátat a veszélyhelyzeti rendeletek tárgykörében és tartalmában.
Ezt a kormány ki is használta, és mindeddig több mint ezer veszélyhelyzeti
rendeletet fogadott el:
2020-ban 257 veszélyhelyzeti kormányrendeletet fogadtak el (ez az összes új
kormányrendelet 35,1%-a volt),
2021-ben 286-ot (ez az összes új kormányrendelet 34,4%-a volt),
2022-ben 267-et (ez az összes új kormányrendelet 41,9%-a volt),
2023-ban pedig 203 veszélyhelyzeti kormányrendelet született (ez az összes új
kormányrendelet 29,5%-a volt).
A veszélyhelyzeti rendeletek közül sok semmilyen összefüggésben nem volt a
veszélyhelyzet elrendelésének alapjával – vagyis korábban a koronavírus-
járvánnyal, jelenleg pedig az Ukrajnában zajló háborúval –, hanem a kormány
politikai céljait szolgálta.
Korábban már összeszedtünk egy sor példát olyan veszélyhelyzeti rendeletekre,
amelyek nyilvánvalóan nem „a humánjárvány megelőzését, kezelését, felszámolását, továbbá káros hatásainak megelőzését, illetve elhárítását” szolgálták.
Most, a veszélyhelyzet 1323. napján álljon itt pár példa olyan veszélyhelyzeti rendeletekre, amelyeknek semmi köze nincs az „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktushoz, illetve humanitárius katasztrófá[hoz], valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárításához és kezeléséhez”, és amelyek különféle jogállamisági és alapjogi problémákat vetnek fel.
Listánk nem teljes körű, de jól mutatja, hogy miért nagyon kényelmes a
kormánynak fenntartani a veszélyhelyzetet és a rendeleti kormányzás lehetőségét
a kétharmados parlamenti többség mellett is.
Forrás: Újnépszabadság
