A következő néhány hónapban véget érhet a háború Zelenszkij ukrán elnök szerint. Az orosz külügyminiszter viszont újra fenyegető hangvételre váltott.
„A háború vagy akkor ér véget, amikor Ukrajna győz, vagy amikor az Orosz Föderáció akarja. Lehet, hogy Oroszország csak akkor akarja majd, amikor rájön, hogy gyenge, elszigetelt és nincsenek partnerei. Remélhetőleg a következő néhány hónapban véget ér”, nyilatkozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a New York Times-nak adott interjújában. Az ukrán Pravda által szemlézett interjúban Zelenszkij ugyanakkor megismételte korábbi intelmét is, miszerint ha Ukrajna enged, a háború „átterjed” más szomszédos területekre is. Szerda esti, szokásos napi tájékoztatójában az ukrán elnök azt is jelezte, hogy országa az eddigieknél is határozottabb katonai választ készít elő az orosz agresszióra. Ebben vélhetően nagy segítségére lesz Kijevnek az a washingtoni döntés, miszerint a Pentagon 1,2 milliárd dolláros szerződést köt a Raytheon Technologies amerikai céggel hat, Ukrajnának szállítandó fejlett légvédelmi rendszerre (National Advanced Surface-to-Air Missile Systems, NASAMS), illetve az, hogy a bukaresti NATO-csúcson a tagországok újabb hozzájárulásokat jelentettek be az észak-atlanti szövetség Ukrajnának szánt segítségnyújtási csomagjához.
A bukaresti NATO-csúcs viszont különösen irritálhatja a Kremlt, mert az orosz diplomácia vezetője csütörtökön szabályos vádáradatot zúdított a katonai szövetségre, az Egyesült Államokra és általában a Nyugatra. Szergej Lavrov szavai azt jelzik, a háború eszkalációjának veszélye reális veszély. A TASZSZ híradása szerint az orosz diplomácia vezetője az európai biztonsági kérdésekről tartott tegnapi sajtótájékoztatóján azt állította, hogy az Egyesült Államok és a NATO közvetlenül részt vesz az ukrajnai konfliktusban. Lavrov az Associated Press újságírójának kérdésére válaszolva vádolta meg a teljes Nyugatot: „Mi hatástalanítjuk azokat az energetikai létesítményeket Ukrajnában, amelyek lehetővé teszik, hogy önök (a Nyugat) halálos fegyverekkel pumpálják Ukrajnát, hogy azokkal oroszokat öljenek, ezért ne mondják, hogy az Egyesült Államok és a NATO nem vesz részt ebben a háborúban. Közvetlenül részt vesznek, nemcsak a fegyverek szállításával, hanem a katonai személyzet kiképzésével is”. Az orosz külügyminiszter szerint az ukránok katonai kiképzését az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország és „más országok” területén végzik, de ezen túlmenően „nyugati kiképzők százai dolgoznak közvetlenül a helyszínen, és mutatják meg az ukránoknak, hogyan kell lőni a szállított fegyverekből”. Az orosz diplomáciai vezető szerint a nyugati támogatás magában foglalja azt is, hogy rengeteg zsoldost küldenek Ukrajnába, valamint hírszerzési információkat az ukrán hadsereg célpontjainak meghatározására.
Lavrov – aki aligha közvetít más a külvilág felé, mint a Kreml és Vlagyimir Putyin elnök álláspontját – kijelentette: nem állíthatók helyre Oroszország és a Nyugat korábbi kapcsolatai a biztonság kérdéseiben és azt hangsúlyozta, hogy a nukleáris hatalmak közötti háború, még ha konvencionális fegyverekkel is vívják, magában hordozza egy atomháború veszélyét. Többek között azt állította: az Egyesült Államok Ukrajnából egzisztenciális fenyegetést kreált Oroszország számára.
Bekapcsolódott a vádaskodásba Putyin leghűségesebb szövetségese, Aleksandr Lukasenko is, aki azt állította, hogy Ukrajna „bármi áron megpróbálja belerángatni egy Oroszország elleni háborúba a NATO-t”…
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2022. december 3-án.
