Az Omi Japán cég a bioritmusok elméletére alapozott módszerével már a kísérleti évben, 1969-ben felére csökkentette alkalmazottai közúti baleseteinek számát: komputerek segítségével nyomon követi 500 sofőrje bioritmusainak alakulását, előre figyelmezteti azokat, akiknek fizikai vagy érzelmi „nullanapjuk“ van, amikor fokozottabb figyelemmel kell dolgozniuk, különösen a nehezebb útszakaszokon…
A nyugatnémet Max Planck fiziológiai intézet professzora, Jürgen Aschoff, sikeresen kombinálja a gyógyszerek adagolását a bioritmusokkal: a belső „biológiai óramű“ függvényében a gyógyszerek hatása bizonyos (egyénenként is változó) időszakokban sokkal hatékonyabb, így a gyógyszerfogyasztást csökkenteni lehet…
Több szovjet tudós érdekes következtetésekre jutott a bioritmusok és az egyéni munkaképesség kapcsolata tekintetében… Az amerikai kutatók javasolják, hogy az egyéni „biológiai óramű“ függvényében csoportosítsák a diákokat, és a maximális munkaképesség óráiban adjanak elő minden csoportnak…
A bioritmusok tanulmányozása még a múlt század végén megkezdődött, de akkor valahogy a háttérbe szorult. Az utóbbi tíz évben ismét „divatba jött“, világszerte egyre nagyobb figyelmet fordítanak rá, egyre több tudósítás jelenik meg szaklapokban, folyóiratokban a különböző módszerekről, eredményekről. (Az Omi cég módszerét hazánkban az Igazság ismertette először és nemrég a Știință și tehnică.)
Mik is hát a bioritmusok, és melyek a kutatások főbb megállapításai?
Röviden: a bioritmusok a természet ciklikus jelenségéinek belső visszatükröződései. A ciklikus természeti jelenségek: a Földnek a Nap körüli keringése, a Hold és az apály–dagály jelenség, a napfolttevékenység, valamint a másodlagos jelenségek: a nappalok és az éjszakák váltakozása, a hőmérsékletingadozás, sugárzások stb. – közismertek. Mindezekhez az élő szervezetek is igazodtak. A növények levelei napközben meghatározott mozgást végeznek; az állatok, rovarok is érzékelik az időt; ciklikus a tél közeledtével a madarak délre költözése, egyes állatok téli alvása. A fejlődés folyamán az emberi szervezet is elsajátította a külső ritmusokat.
Hogyan működik a „biológiai óramű”, ki „húzza fel”?
A biológusok megállapítása szerint a napi ritmust elsősorban a világosság–sötétség váltakozása határozza meg, irányítója pedig a hipotalamusz (az agy fontos vegetatív központja). Éjjel az emberi test hőmérséklete alacsonyabb, reggel nőni kezd és 18 órára eléri a maximumot. Ez a ritmus a régmúlt idők „visszhangja”, amikor a környezet éles hőmérsékletváltozásait az élő szervezetnek is tudomásul kellett vennie. Az ember ma fűtéssel, ruházattal ellensúlyozza ezt, de testének hőmérséklete még a régi, beidegzett ritmus szerint változik. Maga a hőmérsékletváltozás befolyásolja a biokémiai folyamatokat, amelyek nappal erősebbek, mint éjszaka. A bioritmus láncolatában ciklikusan változik a vérnyomás, a légzés stb. Az ébredéssel meggyorsul a mirigyek működése, a hormonkiválasztás, növekszik az adrenalin és más biológiai aktivizáló anyagok mennyisége a vérben, egyre éberebbé, erőteljesebbé válik a szervezet működése. A legtöbb ember napi ciklusában a munkaképességnek két csúcspontja van: 9–13 és 16–18 óra között. Másrészt viszont angol orvosok megfigyelték, hogy az éjszaka dolgozó ápolók fiziológiai funkcióinak a szintje fokozatosan csökken, függetlenül az éber tevékenységtől, tehát a szervezet a beidegzett bioritmus szerint működik. Az alvás is ciklikus, körülbelül 90 perces periódusokkal. A nappali alvás ritkán éri el éjszakai hatékonyságát. Megfelelő körülmények között – és edzéssel – azonban a szervezet hozzá tud szokni a fordított ritmushoz is. De nem minden embernek egyforma az alkalmazkodó képessége.
Egyesek könnyen ébrednek, mint a pacsirták, és munkaképességük a nap első felében jobb. Mások nehezen és későn ébrednek, de jól bírják az esti, éjszakai munkát, akárcsak a baglyok. Hampp német fiziológus szerint az emberek egyhatoda a reggeli típushoz tartozik, egyharmada az esti típushoz, fele pedig tud alkalmazkodni minden munkaidőszakhoz.
(A szellemi munkát végzők között szerinte több a „bagoly” típusú.) A moszkvai egyetem diákjai sorában végzett kísérletek és megfigyelések alapján megállapították, hogy 25 százalékuknak a reggeli. 30 százalékuknak az esti órákban jobb a munkabírása, a többiek könnyen alkalmazkodnak mindkét napszakhoz. Hasonló megállapításokból kiindulva javasolták az amerikai biológusok a diákok csoportosítását reggeli és esti típusokra, a munkabírás jobb kihasználása végett. A mellékelt ábra mutatja a különböző bioritmusú diákok munkaképességének változását a nap folyamán. Érdemes elgondolkozni egy üzem „hibagrafikonjának” ingadozásain is, amit három svéd tudós tizenkilenc évi megfigyelés alapján állított össze.
A legtöbb biológus ezeket a jelenségeket az embereknek a külső hatásokra való különböző reakciójával magyarázza, és annak függvényében, hogy valaki gyorsan vagy lassabban reagál, alakítja ki a különböző bioritmusú egyének tipológiáját.
A ciklikus változások hatása megmutatkozik a megbetegedések esetén is. Éjszaka általában gyengébb a szervezet ellenálló képessége, a betegek (különösen az asztmások és a szívbetegek) állapota rosszabbodik, tehát ezeket a mélypontokat a gyógykezelésben is tekintetbe kell venni. A laboratóriumi megfigyelések szerint éjszaka az állatok is kevésbé ellenállóak a röntgensugárzásokkal és a fertőzésekkel szemben; éjszaka a sebek nehezebben gyógyulnak, mint nappal stb.
Azt is megfigyelték, hogy a bioritmusok hirtelen változása kellemetlen állapotot (deszinkronózust) idéz elő, különösen a hosszú távú repüléseknél, ezért nemzetközi szabályokat fogadtak el a pilóták repülési programja tekintetében.
A bioritmusoknak azonban nemcsak napi ciklusai léteznek, hanem hosszabb távúak is: a szervezet érzelmi, fizikai és szellemi ciklusai. Éppen ezekre alapozódik a japán Omi cég közérdeklődést kiváltott módszere, aminek a lényege a következő :
Minden ember élete a születés pillanatától három meghatározott és jól kiszámítható ciklusban folyik. A fizikai ciklus 23, az érzelmi 28, a szellemi 33 napból áll. Minden ciklus első szakasza pozitív jellegű, a második negatív. A fizikai ciklus első 11,5 napja kedvező a sporttevékenységben és általában a fizikai erőkifejtést igénylő munkában. A negatív szakaszban csökken a szervezet munkabírása, gyorsabban fárad. Az érzelmi ciklus pozitív szakaszában az emberek jókedvűbbek, optimistábbak, élénkebbek, közlékenyebbek. Az intellektuális (szellemi) ciklus első 16,5 napján az ember könnyebben sajátítja el az új ismereteket, eredményesebben végez szellemi munkát. Mindegyik ciklusban az átmeneti napokat a pozitív ciklusról a negatívra és fordítva, kritikus vagy nullanapnak nevezik. A megfigyelésekből kitűnik, hogy a fizikai és szellemi nullanapokon az emberekkel könnyebben történik baleset, a lehetséges érzelmi ingadozások, fizikai lanyhulás, figyelmetlenség következtében. (A szellemi nullanapot e szempontból nem tekintik annyira fontosnak.) Az Omi cég éppen arra hívja fel alkalmazottai figyelmét, hogy ezeken a napokon óvatosabbaknok, küröltekintőbbeknek kell lenniük.
A biológiai ciklusokat – ha a fenti elméletnek maradéktalanul hinni lehet, és nem tételezünk fel eltolódásokat – nem nehéz meghatározni. E célból ki kell számítani az illető személy napjainak a számát a születés dátumától a következő hónap elsejéig, az eredményt el kell osztani a ciklusok napjainak a számával, és az osztás maradékai meghatározzák mindegyik ciklus helyzetét az illető hónap első napjához viszonyítva. Ennek alapján pedig a ciklust már könnyű grafikailag is ábrázolni.
Példaképpen bemutatjuk egy 1931. február 26-án született személy 1974. november elsejéhez viszonyított ciklusait: 43 év 365 nappal 15 695 napot jelent. Hozzáadva 11 napot (a szökőévek plusz napjait) és a február 26–november 1 közötti napok számát, az összeg 15 953 nap.
Ezt felosztva ciklusokra, az eredmény 693 teljes fizikai ciklus és 14 maradék nap, 569 érzelmi ciklus és 21 maradék nap, 483 szellemi ciklus és 14 maradék nap.
Ez azt jelenti, hogy az illető személy november elsején fizikai ciklusa 14-ik, érzelmi ciklusa 21-ik és szellemi ciklusa 14-ik napjába lépett. A grafikai ábrából kitűnik, hogy az illetőnek mikor lesznek nullanapjai, pozitív és negatív periódusai fizikai, érzelmi és szellemi szempontból.)
Szükséges megjegyezni, hogy tudományosan még nincs teljesen tisztázva az ember fizikai, érzelmi, szellemi közérzete és a ciklusok közötti kapcsolat. Ettől függetlenül az Omi cég módszere a gyakorlatban jól bevált.
Megjelent A Hét V. évfolyama 47. számában, 1974. november 22-én.
