Věra Jourová: Nem lesz politikai alku a magyar kormánnyal a pénzekről

Věra Jourová október 13-án interjút adott a Szabad Európának abból az alkalomból,
hogy látogatást tett a SZER prágai központjában

Věra Jourová bizottsági alelnök a Szabad Európának adott interjúban kizárt mindenféle politikai alkut a magyar kormány és a bizottság között, amely a költségvetési felülvizsgálat átengedésének fejében megnyitná a pénzcsapokat, de ha a kormány ki tudja javítani a hiányosságokat, nem lesz akadálya a pénzek folyósításának.

A Szabad Európának adott interjúban az Európai Bizottság demokráciáért és alapjogok érvényesítéséért felelős alelnöke határozottan tagadta, hogy a testület politikai alkut kötne a magyar kormánnyal, megnyitva a pénzcsapokat a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának elfogadása fejében. „Nem lesz ilyen alku. Jobbára egy technikai értékelési folyamatról van szó, amelynek során ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy mindent végrehajtsanak, amit vállaltak” – szögezte le Věra Jourová, kizárva minden esetleges árukapcsolást.

A biztos az interjúban emlékeztetett rá: a bizottságnak az volt a célja a kifizetések blokkolásával, hogy Magyarország végrehajtsa a bírói rendszerben és az ügyészség tevékenységében szükséges reformokat. „Hogy miért? Azért, hogy amikor átutaljuk a pénzt, biztosak legyünk benne, hogy az ország képes lesz eljárni a csalás és a korrupció ellen” – mutatott rá. Hozzátette, hogy létezik egy másik feltétel is, mégpedig az, hogy az országnak gondoskodnia kell az alapvető jogok védelméről.

Jourová úgy véli, hogy a kormány jelenleg erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy meggyőzze a bizottságot arról, hogy korrigálja a Brüsszel által kérteket és elvártakat. „Ha ez sikerül, átutalhatjuk a pénzt” – húzta alá.

A bizottsági alelnök szerint a folyamat mögött nem áll semmilyen ideológia, inkább technikai és jogi munkáról van szó. Arra a kérdésre, hogy meggyőzőnek tartja-e a magyar kormány erőfeszítéseit, azt válaszolta: meggyőződése, hogy az erőfeszítések arra irányulnak, hogy a források megérkezzenek Magyarországra.

„Meggyőződésem, hogy a kormány szeretné elérni a pénzek folyósítását. Ezért dolgoznak a reformokon. A döntésünket, nem is tudom, a következő hetekben kell meghoznunk” – hangsúlyozta. (A Szabad Európa értesülései szerint a magyar kormány október 13-án, pénteken este készül megküldeni válaszait a bizottság kiegészítő kérdéseire az igazságszolgáltatási reformcsomag végrehajtásáról – a szerk.)

Věra Jourová úgy vélte, hogy Szlovákiában, ahol nemrég parlamenti választásokat tartottak, termékeny talajra hullott az orosz dezinformáció és propaganda, mert ott sok embernek az a meggyőződése, hogy Oroszország a történelem jó oldalán áll. Ezért sokkal könnyebb volt őket megszólítani, és befolyásolni a véleményüket. „Lengyelországban nem látok hasonlóan termékeny talajt. Ott más a közhangulat és az Oroszországhoz való hozzáállás is” – jegyezte meg a vasárnapi lengyelországi parlamenti választásra utalva.

Ehhez kapcsolódóan: Levélben tiltakozott az Európai Parlament két bizottságának elnöke a magyar uniós források feloldásáról szóló sajtóhírek miatt

Az alelnök arról is beszélt az interjúban, hogy valószínűleg még idén kijön az úgynevezett demokráciavédelmi csomag, amelyet eredetileg nyáron terveztek bemutatni. A javaslat átláthatóságot kíván teremteni abban a tekintetben, hogy mely intézmények és civil szervezetek lobbiznak az EU-nál harmadik országok megbízásából.

„Egyszerűen rá szeretnénk látni arra, hogy milyen, a politikai döntéshozatal befolyásolását célzó szerződések léteznek harmadik országok és európai jogi személyek között – mondta. Jourová ugyanakkor cáfolta egyes európai civil szervezetek arra vonatkozó félelmét, hogy az EU egyes autokráciákhoz hasonlóan meg kívánna bélyegezni országokat és civil szervezeteket. – Nem készül fekete vagy fehér lista harmadik országokról, amelyek megpróbálják befolyásolni az európai információs és politikai szférát, de átláthatóságot szeretnénk” – jegyezte meg.

Věra Jourová arra is kitért, hogy a bizottság az augusztus végén hatályba lépett digitális szolgáltatási jogszabály alkalmazásával vizsgálódni kezdett annak feltérképezésére, hogy mi zajlik a virtuális térben. Thierry Breton, a digitális átállásért is felelős uniós biztos a napokban levélben figyelmeztette a Twitter és a Facebook vezéreit az uniós szabályok betartására a Hamász Izrael ellen végrehajtott terrorakcióinak és kegyetlenkedéseinek tényét elferdítő tartalmak tömeges közlése (és moderálásának elmulasztása) miatt.

„Musk úr számos alkalommal elmondta, hogy a szólás szabadsága abszolút. Nem Európában. Ennek komoly okai vannak. A tagállami büntetőjogi törvények tiltanak bizonyos megnyilvánulásokat. Mi nem akarunk mást, mint azt, hogy a platformok feltárják az illegális tartalmakat, mint a háborús agresszió vagy a terrorizmus éltetése. Ez bűncselekmény” – mutatott rá, emlékeztetve, hogy az EU jövő februártól megbírságolhatja azokat a közösségi platformokat, amelyek megsértik az uniós szabályokat.

Az EP a kormányok elé dobta a kesztyűt a média függetlenségéért vívott ütközetben

Rikard Jozwiak a Szabad Európa központi szerkesztőségének európai ügyekkel foglalkozó munkatársa.