A nagy digitális platformoknak nem szabad többé vörös szőnyeget teríteniük a putyini narratíva elé – hangsúlyozta Věra Jourová, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős alelnöke, aki a vele készült interjúban létfontosságúnak nevezte a tagállamok választási rendszerének megerősítését az európai választások előtt elsősorban az agresszív orosz információmanipulációval szemben.
A jogállamiságért felelős bizottsági alelnök több európai lapnak, köztük a Szabad Európának adott interjúban a június elején esedékes európai választások előtt annak biztosítását tartja legfontosabb feladatának, hogy ne lehessen az információk manipulálása révén befolyásolni, hogy ki miként szavaz.
„Meghatványozzuk erőfeszítéseinket a választási rendszer védelmére, hogy ne lehessen befolyásolni a választókat a döntésükben. Garantálnunk kell a polgárok számára az önálló, mindenféle nyílt vagy burkolt manipulációtól mentes döntést” – szögezte le száz nappal az európai választások előtt Věra Jourová.
Ne nőjön tovább a dezinformáció csapdájába esettek tömege
Az Európai Bizottság cseh tagja emlékeztetett rá, hogy különböző felmérések tagállamtól függően 5–23 százalék közé becsülik az EU-ban a lakosságnak azt a részét, amelyik megingathatatlanul hisz az EU- és a demokráciaellenes narratívákban. „Azt szeretnénk elérni, hogy a dezinformáció csapdájába esők aránya ne növekedjen tovább, mert ha tovább növekszik, az súlyos következményekkel járhat” – mutatott rá.
Az Európai Bizottság ezért erőteljes nyomást gyakorol a legtöbb félretájékoztató információt közzétevő online platformokra, hogy tisztítsák meg az ártalmas, gyakran a közbiztonságra is veszélyes, ezért bűncselekménynek számító tartalmaktól a felületeiket. „Hagyjanak fel azzal, hogy vörös szőnyeget terítenek Putyin és a narratívája elé” – fogalmazott a politikus, aki arra a felelősségükre is emlékezteti a digitális szolgáltatókat, hogy viharos gyorsasággal el kell távolítaniuk oldalaikról a mesterséges intelligencia által előállított hamis videókat és képmásokat (deepfake).
„Az infomanipuláció és a mesterséges intelligencia találkozása végzetes lehet, ezt szteroidos dezinformációnak szoktam nevezni” – jegyezte meg Věra Jourová. Hozzátette: a mesterséges intelligencia ilyen célú alkalmazását különösen veszélyesnek tartja, mert Oroszországnak még olcsóbb és könnyebb lehetőséget nyújt a megcélzott választók fejének megzavarására, anélkül hogy trollok százait kellene hadba állítania.
Ehhez kapcsolódóan: Nehéz idők – pénzhiány sújtja a külföldön működő belarusz sajtót
Egy új, veszélyes narratíva terjed Európában
Jourová szerint mostanában egy új narratíva kapott lábra és terjed szélvészgyorsan Európában, jelesül az, hogy az európai és a nemzeti választásokat manipulálni fogják és el fogják csalni. Emlékeztetett rá, hogy ugyanarról a narratíváról van szó, amit Donald Trump terjesztett a legutóbbi elnökválasztás előtt és után. „Egyes pártok Európában előre azt állítják, hogy a választások nem lesznek tisztességese. Ez aláássa a demokráciába vetett bizalmat, ezért is tartom annyira veszélyesnek” – mondta.
A bizottsági alelnök a júniusi EP-választások előtt majdnem minden országot érintő európai turnéra indul annak érdekében, hogy egy asztalhoz ültesse a választások tisztaságáért és lebonyolításáért, a biztonságért és a digitális térért felelős tagállami hatóságokat a nagy online szolgáltatók képviselőivel. A találkozó célja szavai szerint az, hogy szinergiát teremtsen a különböző szereplők között.
„Sajnálattal tapasztalom, amikor tagállami politikusokkal beszélek, hogy fogalmuk sincs arról, mit tesz Európa ezen a területen. Valamennyi tagállamban erős és ellenálló választási rendszernek kell lennie – emelte ki a biztos, akinek az első útja Finnországba vezet majd, abba a tagállamba, amelyik szerinte a legtöbbet tette eddig a társadalom félretájékoztatással szembeni ellenálló képességének javításáért. – Ez az ország nem becsülte alá az orosz fenyegetést” – jegyezte meg.
De mi van azokkal a tagállamokkal, ahol időnként még a közmédia is aktívan terjeszti az orosz dezinformációt és álhíreket, félrevezetve a közvéleményt? Jourová elismerte, hogy jelenleg nincsenek jogi eszközei a fellépésre az olyan országokkal szemben, amelyek korlátozzák a független média mozgásterét. Felhívta ugyanakkor a figyelmet a még elfogadás alatt álló európai sajtószabadságról szóló törvény (rendelet) egyik paragrafusára, amely a tagállamok kötelességéül szabja a kiegyensúlyozott és plurális tájékoztatás biztosítását. „Ha egy tagállam szűkíti a pluralizmus terét, és kizárólag a hivatalos, a Putyinéhoz hasonló doktrínájának sulykolása céljából finanszíroz egy csatornát, akkor meg fog gyűlni a baja Európával. Még nem tartunk ott, de ezért is ragaszkodtam ahhoz, hogy a médiajogszabály rendelet és ne irányelv legyen” – közölte.
Az alelnök rámutatott, hogy majdnem mindegyik dezinformációs kampányt az egyes tagállamok sajátosságaira hangszerelik, mivel az egyes országokban más és más sebezhető pontok vannak, ezért eltérő narratívák hatnak. Hozzátette, hogy az orosz propaganda kevésbé hatékonyan működik olyan országokban, ahol nincs egy, az azt felkavaró, fajsúlyos hazai politikai szereplő, amelyik hasznot húzhat belőle, és a társadalom ellenálló képessége is nagyobb.
Példátlan orosz manipulációs kampány a szlovák választások előtt
Věra Jourová azt szeretné európai keretek közé kivinni, amit kicsiben, Szlovákiában már kipróbált, amikor a tavalyi választások előtt Pozsonyban egy asztalhoz ültette a hatóságokat és az online platformok képviselőit, legalább húsz embert, és megállapodtak egy olyan testület felállításában, amely azonnali riasztóként működött a kampány során a pánik- és hisztériakeltésre alkalmas információk kiszűrése érdekében.
A cseh biztos a GLOBSEC intézet méréseire hívja fel a figyelmet, amely „eddig példa nélküli”, soha nem látott intenzitású orosz információmanipulációs tevékenységre derített fényt. Szlovákiában az orosz zavarkeltés a szlovákok szláv eredetére és arra apellált, hogy úgymond Keleten sokkal jobban megértik őket. A kutatók emellett rengeteg romaellenes és antiszemita, továbbá az orosz dezinformáció egyik védjegyének számító LMBTQ-ellenes propagandát toló online bejegyzést azonosítottak. Jourová szerint a soha nem látott mértékű orosz propaganda ugyanakkor nem az egyetlen magyarázat Robert Fico visszatérésére a hatalomba. Abban szerinte az is nagy szerepet játszott, hogy a különösen bizonytalan helyzetben a szlovákok egy olyan emberre kívánták bízni az ország vezetését, akit már jól ismernek. „Úgy gondolom, hogy ez nagy előny volt Robert Fico számára” – tette hozzá.
A bizottsági alelnök azt szeretné elérni, ha a tagállami hatóságok – amelyeknél senki sem ismeri jobban az illető ország sajátosságait – megosztanák a nagy online platformokkal az olyan információkat, hogy milyen narratívákra lehet fogékony a lakosság, melyek a társadalom legsebezhetőbb csoportjai és így tovább. „Én segítséget nyújthatok ezeknek az országspecifikus információknak a platformokhoz való eljuttatásában annak érdekében, hogy speciális csapatokat hozzanak létre. Nem várom el, hogy a Facebook és mások főállású tényellenőrzőket vegyenek fel. Azt szeretném, ha olyan embereket alkalmaznának, akik értik a nyelvet, a történelmet és a kultúrát, a lehetséges narratívákat és az érzékenységet” – hangsúlyozta.
Az alelnök egy másik terve az, hogy az európai politikai pártok egy nyilatkozat aláírásával fogadalmat tegyenek arra, hogy tartózkodni fognak mindenféle félretájékoztatástól és álhírterjesztéstől. Jourová reméli, hogy ha ez megtörténik, az európai ernyőpártokat követni fogják a nemzeti politikai erők is.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán új mumusa újra bejelentkezett a bizottsági elnökségre
Věra Jourová: Nélkülünk Magyarországon ma rosszabb lenne a helyzet
A bizottsági alelnök újságírók kérdésére aktuális jogállamisági kérdésekre is kitért az interjúban. A magyar kormánnyal a jogállami elvek betartása körül folytatott csatározás mérlegéről szólva úgy vélte, hogy a testület fellépése nélkül valószínűleg rosszabb lenne a helyzet. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy az Európai Bíróság minden egyes kötelezettségszegési eljárásban és más keresetet illetően igazat adott Brüsszelnek a Budapesttel fennálló vitában. Erre válaszul a magyar kormány reagált is. „Időnként magyarosan reagáltak, ami azt jelenti, hogy éppen csak a szükséges minimumot teljesítették, egy centivel sem többet, de ez is rendben van” – tette hozzá.
Jourová úgy látja, hogy a pénzügyi nyomásgyakorlás bizonyos eredményeket produkált az elmúlt évek után. Emlékeztetett rá, hogy a jogállamisági feltételességi eljárás még folyamatban van, mert továbbra sincsenek mindenre kiterjedő garanciák az uniós pénzügyi érdekek védelmére, legyen szó a közbeszerzésekről vagy a csalás és a korrupció elleni védelemről. „Ezek még nem épültek be teljesen a magyar rendszerbe” – mondta.
Az alelnök elmondta, hogy visszatérően javasolta magyar tárgyalópartnereinek az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, de „ezt mindig elutasították. (…) Természetesen el kell menni egy országba, beszélni kell az emberekkel, és meg kell kísérelni annak megértését, hogy mi van papíron, és mit mutat a valóság” – tette hozzá Věra Jourová.
A bizottsági alelnök hangsúlyozta, hogy maximálisan bízik az új lengyel igazságügy-miniszter ígéretében, miszerint a jog eszközeivel, törvényes eszközökkel fogják visszaállítani az igazságszolgáltatás függetlenségét Lengyelországban. „Én hiszek neki. Hogy miképp teszik ezt, az már a lengyelek dolga” – jegyezte meg.
Arra is kitért, hogy jelenleg is vizsgálják a bizottságnál azokat az ellentmondásos, főleg a bűnüldözést és a főügyészség tevékenységét érintő új törvényeket, amelyeket röviddel a hatalomátvétel után terjesztett be és fogadtatott el a parlamenttel a Fico-kormány. Zuzana Čaputová köztársasági elnök a törvényeket a legfelső bíróság elé utalta. Brüsszelben megvárják a procedúra végét, mielőtt bármiről döntenének.
Jourová szavaiból ugyanakkor közvetve kiderült, hogy mivel a törvénymódosítások az Európai Ügyészség tevékenységét és főleg európai adófizetők pénzét is érinthetik, a szlovák kormány akár a kondicionalitási eljárás megindítását kockáztathatja.
EHHEZ KAPCSOLÓDÓAN: Orbán visszahozta az évértékelőibe az „erőt”, az „európai” szinte már negatív jelző nála
Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.
Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.
